Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései

Második évfolyam. Megjelenik minden kedden; a -magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkeszt ühez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendok. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. Heti kiadás. 39. száma. — Xarii kiadás 4. száma THEMIS. EGYKTKMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Pest, sept. 27. 1871. Előfizetési árak: nelyben házhozhordással vagy vi•léken bérmentes szótküldéssel: negyedévre . . 2 |rt. (eleire . . . . 4 ., egész évre ...*(„ Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz, Fel el ős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM: A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései. - Nyilt levél. - A második magyar jogászgyülés tagjainak pútnévsorar- „vt£yts kozlemfayek^Egyleti közlemények. - Különfélék. - Kivonat a „Budapesti Közlöny'-ből ^ /A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései. A; egy?$ftt I. és II. szakosztálynak 3. ülése. (Ülés kezdete 9 óra 5 perczkor. Szept. 26-án.) Elnök megnyitván az ülést, az első és második ülés jegyzőkönyvei észrevétel nélkül hitelesítetnek. Felvettetvén azon kérdés, hogy miután a mai napi talán 3 órai tárgyalás alatt a hátra levő indítványok alig tárgyalgathatnak le, a legfontosabbak, mások szerint pedig a legsürgősebbek védessenek elő, mellette és ellene többen szólván, Vavrik Béla azon megjegyzésére, hogy az ülés d. u. 4 óráig folytathatok, a tegnapi sorrend szerint kezdetik meg a tárgyalás. Első tárgy dr. Katona Mór indítványa a törvénytelen gyermekek jogi állapotának rendezése. Indítványozó csak röviden akarja indítványát indokolni, miután az már a mult évi jogászgyülésen is tárgyalatott, kiemelvén főleg a humanitási szempontot, indítványát ajánlja. (Tetszés). Györy Elek előadó pontonként fejtegeti az az inditványt; az első pontot elvetendőnek tartja azért, mert az nem lehet tárgya a jogászgyülés enuntiátiójának ; 2-ik pontban a „concubitus piurium virorum" kivételt elvetendőnek tartja; 3-ik pontot elfogadandónak mondja azon irályi módosítással, hogy „személy állapotaikra" helyett: „jogi állapotaikra" tétessék. Tomcsányi nem ért egyet előadóval, amennyiben az egyrészt a vétség, másrészt a r o k on s áfg theoriájára alapítja véleményét. Az indítvány első pontját, mely definiót akar adni a törvénytelen gyermekre nézve, feleslegesnek tartja. A második pontra nézve a „concubitus piurium virorum" kifogásnak szóló véleménye szerint nem lehet helye. Itt praesumptioról nem lehet szó, mert: itt csak a lehetőség, de nem forog fenn a valószínűség, és a lehetőség miatt nem lehet senkit felelőssé tenni.1 A 3-ik pontot egészen feleslegesnek tartja. A 4-ik pontra nézve szóló hozzájárul az előadónak módosításához, azon megjegyzéssel, hogy a tartási kötelesség az anyának örököseire is kiterjesztessék. Az 5-ik pontra nincs kifogása. Sághy az iditvány első pontját czélszerübben vélné ekkép fogalmazni: Minden törvénytelen gyermek egymással egyenlő jogállapotban részesül. A második pontra nézve egyetért az ^exceptio concubitus piurium virorum tekintetében. A 3. pontra nézve elfogadja azon módosítást, mely szerint ezen szavak helyett „személyállapotukra" tétessenek ezen szavak „jogi állapotukra." A 4. pontra nézve nem ért egyet sem indítványozóval, sem az előadóval. Az elsővel nem ért egyet, hogy a törvénytelen gyermeket még örökös rész is illesse, mert ez a socialis, a családi állással meg nem fér. De nem ért egyet az előadóval, hogy a törvénytelen gyermekek akkor is kizárassanak, ha nem léteznek törvényes gyermekek és csodálja, hogy mig előadó ur előbb az exceptio piurium :concubentiumnál a méltányossági szempontot ' hangsúlyozta, addig most ezen szempontot elhagyja. Pártolja azt is, hogy a nevelési kötelezettség az atyának örökösére is átmegyen : Dr. Vavrik Béla. Előadásában az ethikai álláspontot foglalja el és kedvezményben kívánja részesittetni a jegyesek közösüléséből származó gyermekeket, miután ezeket a közvélemény és a közérzület sokkal kedvézőbben szokta megítélni, mint ezekkel szemközt azon gyermekeket, kik ex damnato coitu, tehát incestusból, bigámia és házasságtörés folytán születtek. Ő ezen kedvezményt nem találja olyannak, melyet specifice a német jog állapított meg, hanem olyannak, mely a társadalom közérzületében találja helyeslését. Mert itt a szeretet kötelékei épugy félre magyarázhatlanok, mint a törvényes gyermekek irányában azok szülei részéről. (Élénk helyeslés.) Hoffmann Pál (az e In ök i s z é k r ő 1 lelépve) Katona indítványának (két lényeges pontja van: a 2-ik és 4-ik; az elsőre nézve azt óhajtja kimondatni, hogy az atyasági kereset a concubitus piurium virorum kifogásával, fentartandó ; az utóbbinak eldöntését kéri azonban a jövő jogászgyülésre hagyatni. Ezen jeles beszédre még visszatérünk. T e 1 e s z k y István: Inditványt tesz, hogy a törvénytelen gyermekeknél^ az atyaság a bíróság előtt vagy azon kivüli beismerés folytán legyen megállapítható s azzal támogatja indítványát: hogy minden más bizonyíték ingatag, sőt inmoralis, a mennyiben itt az eskü a legnagyobb visszaélésekre vezetne. Különben csatlakozik azon nézethez, hogy a jelen jogászgyülés az alapkérdés eldöntésével érje be, mely az atyasági keresetet elismeri, ellenbe'] az örökösödési kérdés megállapítását halaszsza a jövő jogászgyülésre. Dr. Bozóky Alajos: Nem osztja Teleszkynek azon indítványát, hogy csak az atya részérőli beismerés legyen az atyaság bizonyítéka, mert ily körülmények közt száz eset közül 99-ben nem találnók meg az atyát. Szóló megegyeztethetőnek tartja az atyasági keresetet a concubitus piurium virorum kifogásával, mivel valamint az egyik támadás, ugy az utóbbi védelem. (Helyeslés.) Igaz ugyan, hogy az ily több férfi közül valósággal csak egy lehet az apa, de valamint vétségnél, ha nem lehet kitudni, hogy ki a vétkes, egyetemlegesen ítéltetnek el mindnyájan, ugy itt is ezen elvet alkalmazhatónak tartja. Dr. Peizer csatlakozik Teíeszky indítványához, a mennyiben ő a franczia törvényhozást e részben igen helyesnek találja és mivel azt tartja, hogy a jogászgyülésnek kiválólag practicus intézmény mellett kell felszólalni. Indítványozza: „hogy a törvénytelen gyermek anyja ellen mindenkor, atyja ellen csak oly esetekben intézhet elismertetési keresetet, ha a) az az anyjával nemzéskor concubinatusban élt (concubinatust nem a római, hanem a mai értelemben véve), továbbá: b) ha nőrablás vagy erőszakoskodás által vezettetett e lépésre. Az exceptiót nem tartja ad rem tartozónak. Indítványozó zárszavától elállván, kijelenti, hogy Hoffmann indítványához hozzá járul. Erre hosszas vita után elhatároztatott, hogy a jelen jogászgyülés csakisaz atyagági kereset megadása iránt nyilatkozik, az örökösödési kérdést azonban a jövő jogászgyülésre halasztja el. Szavazás alá kerülvén az indítvány egyes pontjai, Hoffmann Pálnak javaslata fogadtatott el, mely igy hangzik: Az 1. és II. pont helyett ez teendő: Az atyasági keresetnek a törvénytelen gyermekekre vonatkozólag a piurium virorum concubentium kifogásának fenntartása mellett hely adandó. Az ülés V4 órára felfüggesztetvén, hosszas vita keletkezett a felett, váljon a jogi személyek tárgyában tett indítvány, vagy pedig a hitbizományok eltörlésére vonatkozó, vetéssék e tárgyalás alá. A szakosztály az utóbbi kérdést vevé tárgyalás alá. Indítványozó Murinyi Endre eláll az indítványának indokolásától, fentartva magának az ellenvetésekre teendő nyilatkozatát. Dr, Kexa Pál előadó - örténelmi visszapillantást vet a hitbizományi intézmény fejlődésére a külföldön és Magyarországon, azon inditványt teszi, hogy a jogászgyülés ez inditványt ne fogadja el, és napi rendre térjen át. Dr. P u 1 s z k y Ágost. Hosszasabb előadásában a hitbizomáuyi intézmény fejlődéséről értekezvén, kiemeli, hogy ezen intézmény sem az egyházi sem a római jogban nem találja indokolását, hanem csak a középkornak feudális eszméiben gyökerezik, s azon idők felfogásában találja magyarázatát, a midőn földbirtok volt minden, és midőn ez adott személyjogokat is, és igy mindenki lehetőleg iparkodott ilynemű intézmények által jogait biztosítani. An gliában akkép fejlődött ki ezen intézmény, hogy ez a jövőre nézve nem bir annyi veszélylylyel, mint a continensen, amennyiben Angliában nem viseli a perpetuitas jellegét. Az angol jog irtózik ezen örök állandóságtól: „Abhorret" a perpetuitate. (Igaz! Igaz!) És ott nem lesz szükség forradalomra, hogy ezen intézmény maholnap eltörültessék. Sokkal ferdébb alapra helyezkedett ez a continensen, a hol heves forrongásoknak lett okozója. Itt megkövesültek az eszmék, melyeken ez intézmény alakult és az eredeti eszmék egészen szem elől tévesztettek. (Élénk helyeslés.) Itt ezen intézmény, mint magánjogi intézmény szerepel, holott annak bölcsője, a feudális állapotok, már régen megszűntek, és igy itten erőszakos támadásnak van ezen intézmény kitéve. (Helyeslés) Az elmaradottak folytán kénytelen a bitbizomán}ri intézmény ellen nyilatkozni: azonban nem kívánja a jelenleg fennálló bitbizemányok eltörlését, mert azt a legnagyobb visszahatást szülő forradalmi intézkedésnek tekintené s egyelőre csak azt véli kimondandónak, hogy az alkotandó magyar magánjogi törvénykönyvben a hitbizományi intézmény fel nem veendő. Murinyi Endre a véleményezővel szemben fenntartja indítványát. Elnök felteszi a kérdést: elfogadtatik-e az indítván vagy nem ? P u 1 s z k y közbeszól: módositványon van! Felkiáltások: írásban kell beadni a módositványt A módositvány igy szólt: „a hitbizományi intézmény az alkotandó magy. mag. jogi könyvből kihagyandó." Szavazás folytán a többség Pulszky médositását fogadja el. Előadóul P u 1 s zky választatik meg. Dr. Garay Dezső felszólalása folytán többi indítványok a jövő jogászgyülésre halasztatnak. Ezzel elnök a sz. oszt. bizalmáért köszönetet mondva bezárja az ülést. A III. szakosztály inásodik ülése. (Sept. 25. Délutáni 3 órakor.) Folytattatott az esküdtszékek meghonositására vonatkozó indítvány tárgyalása. Boor József az esküdtszék behozatala ellen beszél. Nem pártolhatja ezen intézményt a politikai bűntényekre nézve, mert nálunk politikai bűntények külön kathegoriáját a törvény nem ismeri. A főbenjáró bűntényeket törvényeink hasonlag nem praecisirozzák s igy az esküdtszék intézménye formailag erre nézve sem illik törvényeink keretébe. Különben Gyarmathy nézetéhez csatlak°ZlGriimár János nemcsak a szabadelvuség általános szempontjaiból, hanem azért is kívánja az esküdtszék behozatalát, mert a törvényszékek