Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései

Pest, sept. 26. 1871. Megjelenik minden kedden: a .magyar josrászgyfilés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöhez. a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. THE EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY A MAGYAR JOGÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vi Jéken bérmentes szétküldéssel negyededre . 2 frt. félévre . -1 ., egész évre . . . 8 Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMJND VILMOS. Kiad6-tulajdonos: RUDNYANSZKY A. TARTALOM: A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései. — A második magyar jogászgyülés tagjai pótnévsora stb. — Egyleti közlemények. > A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései. A\ egyesült I. és II. szakosztálynak ülése. (Szept. 25-én.) (Ülés kezdete 9 óra 25 perczkor. Tagok mintegy 40-en vannak jelen : később szaporodnak.) Hoffmann Pál mint a központi bizottság megbízottja megnyitván az ülést, felolvasta az L szakosztály névsorát; a II. szakosztály névsora felolvasottnak vétetik. Felolvassa az osztály elé terjesztett indítványokat. Ezután felszólítja a szakosztályt, bogy a tanácskozási szabályok értelmében elnököt, elnök helyettest és jegyzőket válasszon. (Fölkiáltások: Éljen Hoffmann Pál!) Mire megjegyzi, hogy csak azon esetben fogadhatja el az elnökséget, hogy ha egyhangúlag választatik meg, mert a tan. szabályok azt kívánják. (Fölkiáltások: Egyhangúlag!) Következnek a többi választások. Helyettes elnökül, miután dr. Teleszky kinyilatkoztatta volna, hogy meghajol Tomcsányi Mór érdemei előtt, ez választatik meg. Jegyzőkül választatnak dr. Garay Dezső, dr. Emmer Kornél. Ezután a 13. sz. a részvénytársulakról szóló indítvány elnök azon megjegyzése folytán, hogy az a 2-ik oszt. tartozván, hol a héber vallású tagok vannak leginkább képviselve, s nekik ünnepjük van. holnapra halasztatik. Következik a jogi személyek fogalma és jogaikról. Dr. Bozóky Alajos indítványozó, azon okból mivel Vavrik Béla, ki az indítvány megbirálására kiküldetett, igen későn adta véleményét, ugy hogy azt kellőleg nem tanulmányozhatta, indítványát a jövő jogászgyülésre elhalasztatni kéri. Elnök azon megjegyzésére, hogy az indítvány azon esetben, ha azt valaki magáévá teszi a tan. szabályok 11. §. értelmében tárgyaltathatik, ha senki magáévá nem teszi, az a jövő gyűlésre hala-ztatik. Dr. Teleszky István megjegyzi, miszerint az indítványt, mely szerint a részvénytársulatok az állam engedélyezésére ne szoruljanak, annyira fontosnak tartja, hogy annak elhalasztását okszerűen elhalaszthatónak nem tartja; s miután ő mind elő adó csak e napokban olvashatta a véleményt képességéhez mégis átbirta tárgyát tanulmányozni, azt indítványozó ur még inkább tehete volna, (Helyeslés) ennélfogva az indítványt tárgyaltatni kéri. Dr. Schnierer Gyula tárgyalást holnapra halasztatni indítványozza, a meddig a tárgyat kiki bővebben tanulmányozhatja. (Helyeslés.) Vavrik Béla kijelentvén, hogy ha valakinek volna joga a késedelem miatt panaszkodni volna az előadónak, s továbbá, hogy nem tartaná helyesnek oly praecedensta felállítani, hogy valamely indítványozó azért mert talán rövidebb ideje volt a vélemény tanulmányozására oly véleményeket, melyek a viszonyoknál fogva oly nagy fontosságúak a codificatiora, elhalászhasson, hanem miután inditványoztatott, hogy vétessék holnap tárgyalás alá ahhoz í' is szívesen járul. Magyar János azt hiszi, hogy miután indítványozó indítványát nem csak elhalasztja, hanem egy egész évre visszavonja, ennélfogva itt a 11. §. teljes érvénybe lép; miután pedig itt többen vagyunk, folytatja szónok, kik az indítványt magunkévá tenni hajlandó vagyunk, azt hiszem, az indítványt tárgyalás alá vehetjük. Elnök figyelmezteti előtte szólót, hogy magáévá tétel alatt az értetik, az indítvány irányának elfogadása, s a magáévá tevőnek feladata lesz az indítványt védelmezni. Magyar János elfogadja magáévá tételt, ha a szakosztány az alatt azt érti, hogy a tárgyalás el ne halasztassék, hanem azon értelemben, hogy azt védelmeznie kell el nem fogadhatja, nem ahhoz tüzetes és hosszabb ideig tartó tanulmányozás kell. Elnök kérdésére Bozóky Alajos kinyilatkoztatja, hogy Ő az indítványt ez idő szerint viszszavonja. Erre elnök azon kérdést teszi, váljon szándékozik e valaki az indítványt a tanácskozási rend TL szakasza értelmében magáévá tenni, azt kifejtvén és védelmezvén. Va v rik Béla tagadja, hogy a magáévátétel fogalma involválja azt, miszerint az illető tag tartoznék az indítványt kifejteni és védelmezni. Miután pedig indítványozó tételének indokolásául egy egész biochuret, egy monographiat csatolt, az aki magáévá teszi az indítványt tárnaszkodhatik ezen kifejtett indokokra annál is inkább, mivel a szakosztály működése nem valami universitási productio, hanem oly működés, melyre a tagok készületlenül nem jelennek meg. E1 n ö k félbeszakítja a szónokot, figyelmeztetvén őt arra, hogy azon kifejezés „egyetemi productio" az egyetem helyiségében, helyén nincs. Vavrik kijelenti, hogy szavaival senkit megsérteni nem akart. Sághy Gyula azon nézetben van, hogy az indítványt magáévá tevőnek azt egész terjedelmében védelmezni kell. Rexa Pál kijelenti, hogy ő az indítványt magáévá teszi és azt tehetsége szerint védeni kész, mire elhatároztatott, hogy a szóban levő indítvány tárgyalása holnapra halasztatik. Erre tárgyalás alá vétetvén Teleszky István indítványa a „törvényes örökösöd és szabályozása' tárgyában. Szóló röviden kifejtvén indítványát kiemeli, hogy az ország: bírói értekezlet mozgalmas időkben jött létre és nagy politicai pressio alatt állott, és hogy azon értekezlet oly remény fejében hozta határozatait, hogy azok csak ideiglenes hatálylyal fognak bírni és két három holnap múlva az országgyűlés véglegesen fog ez ügyben intézkedni, most azonban azt látni, hogy ezen határozatok hatálya már egy évtizedre terjed, és bizonyára még inkább fog kihatni ha e részben novellaris intézkedések nem fognak tétetni. Indítványának felsőpontjára nézve megjegyzi, hogy ezen szavakból, törvény által ideiglenesen szabályozandó, e szót: ideiglenesen: kihagyhatónak tartja. Az indítvány második pontjára nézve hangsúlyozza, hogy az öröklött és szerzett vagyon közti különbségben nem lát egyebet, mint szomorú maradványát az ősiségnek. (Élénk helyeslés.) Győry Elek mint előadó melegen pártolja Teleszky indítványát, Hoffmann Pálnak azon módosításával, mely az ideiglenesség kimondására vonatkozik. Szóló kiemeli, hogy más törvényhozásoknál is ugy p. a zürichinél gyakorlatinak bizonyult be a novellaris intézkedés. Szóló fejtegeti az öröklött és szerzett vagyon közötti megkülönböztetés tarthatlanságait, és csupán, indítványozónak azon indokolásával nem ért egyet, miszerint a törvényes örökösödési rend mintegy pótolni lenne hivatva az örökhagyónak vélelmezett akaratát; minek következtében kihagyandónak tartja az indítványnak ezen szavait „mint az örökhagyó végrendelkezését pótló, az örökhagyó vélelmezett akaratának lehető érvényre emelésével," és e helyett e szavak felvételét indítványozza „a családi kapcsnlat fokozatához alkalmas." Szóló az öröklött és szerzett vagyon közötti megkülönböztetést indokoltnak találja ugyan a múltra nézve, a midőn nemzetiségi és politikai szempontoknál fogva az ősiség elve uralkodott, a mai modern viszonyok között azonban a hol egyéni munka képezi a jogszerzés alapját, az ily megkülönböztetést anomáliának kell nyilvánítania (Helyeslés) és azoknak, kik az ellennézetben vannak, ha következetesek akarnak maradni az ősiség visszaállítását kellenni inditványozniok. (Élénk helyeslés.) Czenthe János : Nem pártolja az indítványt. Először azért, mivel a novellaris intézkedést nem tartja kívánatosnak. 0 is kiemeli, hogy az országbírói értekezlet pressio alatt állt, de ezen pressio a közvélemény pressiója volt és ő nem csak menthetőnek, hanem mulhatlanul szükségesnek tartja az országbírói értekezlet intézkedését. Szóló nem tagadja, hogy ő a szerzett és öröklött vagyon közötti különbség elvét jelenleg olykép óhajtja fentartani, hogy az mint a hazai jogrendszerünk hamvaiból a modern kor kívánalmaihoz idomult ősiség egy neme phönix madárként támadhasson föl. (Derültség.) Igaz, hogy a cosmopoliticus theoria szempontjából az ősiség megtámadható, hanem midőn e kérdést tárgyaljuk, nem csak mint jogászoknak, hanem mint magyar honpolgároknak is kell éreznünk. Ezen szempontból hazafiúi kötelességünk is ragaszkodni ezőn sajátlagos természeti jogintézményeinkhez. Szóló nem tartja veszélyesnek a jelenlegi örökösödési törvényt, mert az először a lemenők érdekeit tökéletesen biztosítja, másodszor az örökhagyó is biztosítva van, a kiről corpus jurisunk lovagias módon intézkedett. Szóló az indítványt továbbá azért sem pártolja, mert ily toldozás által a codificatió egyöntetűsége meghiusattatnék. A novelláris eljárást az anyagi jog terén mindig csak rendkívüli körülmények között tartja megengedhetőnek, a mi jelenleg fen nem forog. Ennél fogva szólónak véleménye oda terjed, hogy : „Mondja ki a jogászgyülés, hogy bár a törvényes örökösödési rend mielőbbi végleges szabályozását óhajtja ugyan, de a szőnyegen levő tárgy rendkívüli horderejénél fogva, ez alkalommal még nem bocsátkozhatok e kérdés elvi megoldásának tárgyalásába. (Egyes tetszésnyilatkokozatok.) Dr. Bozóky Alajos. Elfogadja az indítványt, Györy Vilmos azon módosításával, hogy az „ideiglenes" szó kihagyassék. (Helyeslés.) Dr. Wenzel Gusztáv. Felvilágosítást kiván adni az országbírói értekezlet magatartásáról, mint ki annak tárgyalásaiban részt vett. Inconsequentiáról vádolják az o. é. értekezleletet. Ezt határozottan tagadja. 1848-ban kimondatott az ősiség eltörlése; annak folytán megjelent az ősiségi pátens, az o. b. ért. pure et simpliciter magá évi tette 1848 határozatás, következőleg el kellett fogadnia az ősiségi pátenst. Ez nem inconsequentia. Azt mondják továbbá, hogy az o. b. ért. pressio alatt állott. Ez nem áll, "mert az o. b. ért- csak a közvéleménynek tett eleget, midőn kimondotta, hogy addig, mig a küszöbön levő országgyűlés másként nem intézkedik. A mi az intentiot illeti, melynél fogva az o. b. értekezlet az öröklött vagyonnak visszaszármazását elhatározta, felhozza szóló, hogy 1848 utáni korszakban számos bevándorolt magas hivatalnok, katonatiszt Magyarország szép leányai közül választott magának hitvestársat. (Derültség.) Nehogy már most a nő halála esetében számos szép magyar birtok is idegen kézre kerüljön, nem látszott egészen czélszerünek a regi magyar törvény hatályát visszaállítani. (Tetszés és derültség.) . . Vida János nem fogadja el az indítványt Szóló azon nézetben van, hogy ha ez niveüirozö