Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései

arányban tovább haladunk, ha mindent, a mi a társadalomból kilátszik, az ész, a vagyon, a születés, a rang stb., akkor chinaiak leszünk. (Derültség). A vagyon eredetének kutatását kimustrálta ugyan az európai codificatiók nagy része, de azt egészea kiküszöbölni még sem ! birta, ugy nevezetesen az olasz eodex is megteszi a , szóban Tevő megkülönböztetést a vagyon között. Ily különbséget tesznek a fenálló törvények is ' a "társaság vagyona tekintetében is, a meny- ; nyiben az már 'elébb meg volt. vagy csak megszoreztelett. Miért ne lehetne tehát a halál esetére ily megkülönböztetést tenni? Szóló tehát nem s'zoretné e fontos elvet egyszerűen elejtetni, hanem inkább szeretné nyitva tartani számára a fölvételt, mire nézve azonban positiv javaslatot tenni nem képes. Az indítvány második pontját illetőleg, hogy a hitvestárs nagyobb kedvezményben részesüljön, attól tart szóló, hogy a túlélő házastárs különböző ezimeken az egész vagyont fogja absorbeálni és akkor a vagyon a Dr. Wenzel által mutatott úton kivándorol szépen Csehországba. (Derültség és helyeslés). Vavrik Béla. Tagadja Dr. Wenzel Gustáv azon állításának helyességét, hogy az öröklött vagyonnak megkülönböztetése és az ősiség között analógia nem létezuék, mert az ősiség kiindulási pontja és legfőbb elve is az ősi család fentartása volt és maguk azon argumentumok, melyeket Dr. Wenezel. mint az országbírói értekezletnél irányadókat felhozott, bizonyítják azt, hogy a magyar családok fenntartása lebegett itt is az országbírói értk. előtt. Az mondatott, hogy a szőnyegen levő indítvány csak a nivellirozás irányzatából származik; de szóló arra figyelmeztet, hogy a családi kötelékek szülte szeretet azon elem, mely leghathatósabb nivellirozó erővel bir és e családi kötelékekből folyó viszonynak tesz eleget az indítvány. (Élénk helyezés).) Cosmopolitismusról beszéltek itten, szóló azonban az emberi érzet általános kifejezését látja csak ez indítványban, mely azon vörös vonalként vonul át és melyet szóló, mint elodázhatlant, ki nem küszöbölhetőt pártol. (Élénk helyeslés). Dr. Wenzel helyreigazítván az szavait, oda nyilatkozik, hogy most nem lehet szó az országbírói értekezlet intentióiról, hanem csak annak határozatairól. Pósfay Károly osztja az indítványozó nézetét, hogy öröklési szabályaink homályosak és kétes tartalmúak, de elégségesnek tartja, ha a törvényhozás értelmezőleg segit e dolgon, mert a legtöbb öröklési per azon esetekben keletkezik, midőn oly személyek hagyatéka forog kérdésben, kik vagy kiskorúságuk miatt nem rendelkezhettek, vagy hirtelen halál következtében végrende- ! let megírásán akadályozva vannak. Legczélszerübbnek tartja azt, hogy mindaddig, mig e kérdés általános megállapodással el fog intéztetni, ,.kiegészités értelmezések" által segítsenek a törvényen és pedig az öröklési szabályok megállapított főelvei fenntartása mett. Az országbírói értekezés főalapelvül fogadta el, hogy az öröklési rendszer az osztrák szerint léptessék életbe, azonban a szabályok, igen homályosan stylizáltattak ugy, hogy számos kétes jogi eset keletkezett. Nem os-tja az indítványozó azon alapelvét, hogy az öröklött és szerze'tt vagyon közti különbség szüntessék meg, mert véleménye szerint az indítványban fekvő felfogás a magyar nemzetben soha sem fog gyökeret verni. Vaj d ay Károly. (Osztja ugy Pósfay Károlynak azon nézetét, hogy jelenlegi törvények hiánya folytán ellentétes ítéleteket hoznak a főtörvényszékek, de szóló nézete s/.erint e bajon csak is a minél előbbi novelláris intézkedés által lehet segitni. (Helyes.) A mi a nemzet geniusára való hivatkozást illeti, ez oly tágas fogalom, hogy ha azt irányadóul akarnák elfogadni, akkor Magyarországon az ősiségét kellene visszaállítani. A nép érzületére és felfogására hivatkozni tehát e kérdésben szóló nem tartja találónak. (Helyes.) Szóló Sághy indítványát nem pártolja, mert ez a családjognak előleges szabályozását fogná praeoceupálni. Ennélfogva Teleszky indítványát egész terjedelmében pártolja. Szólásra senki feljegyezve nem levén, az indítványozó él a zárszó jogával. Teleszky István: Mindenek előtt elfogadja előadónak azon módosítását, hogy ezen tétel kihagyassék: „Az örökhagyó általában vélelmezett akaratának lehető érvényre emelésével miután ezen passus az indítvány lényegéhez nem tartozik. A mi a nemzet geniusára való hivatkozást illeti, ő annak nyilvánulását nem a népnél és különösen nem specificus oly esetekben keresi ahol az illetőknek talán épen érdekűkben fekszik az öröklött vagyonhoz ragaszkodni, hanem keresi e genius nyilvánulását itt az ország jogfértíai között (élénk" helyeslés.) Az öröklött és szerzett vagyon közötti különbségre nézve mai nap rationális érvet felhozni nem lehet, hacsak a poros ládákból a leszármazási táblákat nem veszszük elő. (Igaz,) Az országbírói értekezlet ezen elv folelevenitése által csak az összességet galva- j nizálta életre. Sőt tovább ment, mert minden Ősi vagyon legalább öröklött, de nem minden öröklött egyszersmind ősi is. Azt mondják az ] ellennézetüek, hogy hiszen a végrendelkezés ál- | tal lehet az indítvány értelmében bárkinek in- i tézkednie, de szóló megfordítja a tételt és azt ! mondja törüljük el az öröklött vagyon jellegét, és ha valaki máskép akar intézkedni, tessék ! végrendelkezni (Helyes); mert statisticai adatokból kimutatható, hogy nagyobb részt lehetetlen, vagy legalább nagyon nehéz végrendelkezni. Szóló felelvén még Wenzel és Vida urak ellenvetéseire, azzal végzi szavait: Emelkedjék a magyar jogászgyülés magasabb szempontra és ne menjen oda vissza, a hová némelyek vezetni akarnák: az ősi fészekbe. (Élénk helyeslés.) A most következet szavazásnál az indítvány csaknem egyhangúlag ekkép fogadtatott el. Mondja ki a magyar jogászgyülés : 1. Hogy a törvényes örökösödés, be nem várva a magyar magánjogi törvénykönyv megalkotását és életbeléptetését külön törvény által szabályozandó, hogy az uj szabályzat a törvénykönyvben fölvétethessék. 2. Hogy a törvényes örökösödés rendje, az örökség tárgyát képező vagyonok minősőgének különbségeit nem tekintve, tehát öröklött és és szerzett vagyonukra nézve egyformán határozandó meg. 3. Hogy a túlélő házastárs törvényes öröklési ioga szinte a szerzett és öröklött vagyonra való tekintet nélkül azon elv szerint állapítandó meg. miszerint minél távolabbi öröklésképes rokonokkal együttesen hivatik a túlélő házastárs az öröklésre, annál nagyobb legyen az őt illető öröklési hányad. Előadóul a közgyűlés számára Győry Elek választatott meg. mire az ülés fél 2-kor szétoszlott, elhatároztatván, hogy a legközelebbi ülés 3 órakor fog tartatni. A\ egyesült I. és II. szakosztály illése. (Sept. 25. Délutáni 3 órakor.) Elnök Hoffmaun Pál, kijelenti, hogy számos héber vallásá tag azon kívánságát fejezi ki előtte, hogy tekintettel a mai héber ünnepre a törvénytelen gyermekek jogi állapotának rendezése tárgyában tett indítvány csak holnap tárgyaltassék, minél fogva az ülés megtartása holnapra véli elhalasztandnak. Ez ellen kifogás nem tétetvén a tagok >zétoszoltak. A III. S\akos\tály első ülése. (Sept. 25. reggel 9 órakor.) Szentgyörgyi Imre, az állandó bizottság megbízásából megnyitja az ülést , üdvözli az egybegyűlt tagokat és felkéri a szakosztályt, hogy működését megkezdeni szíveskedjék. A szakosztályi tagok névsora felolvasottnak vétetvén, elnök a tárgyalás alá veendő indítványokat sorolja elő. Áttérvén a napirend első tárgyára elnökül, Dárday Sándor tag indítványára. Szentgyörgyi Imre választatik. Elnök: köszönettel fogadja a szakosztály megválasztását, felkéri az osztályt, hogy két jegyzőt válaszszon, mire Illési Gábor és Csukássy Károly választatnak közfelkiáltás utján. Élnök: jelenti hogy az 1. sz. a. törvényszéki orvosok kineveztéséről szóló indítványra vonatkozólag az országos egészségügyi tanács részéről érkezett egy vélemény; egyszersmind bemutatja Grosz Lajos urat, az egészségügyi tanács tagját, ki a netán szükséges felvilágosításokkal fog szolgálni. Az indítványok sorrendé a következőképen állapittatik meg: 1. A törvényszéki orvosok kineveztetésérol szóló indítvány. 2. A főbenjáró és polit. bűntettekre nézve honosítandó esküdtszékek tárgyában tett indítvány. 3. A büntető jogi elévülésről szóló indítvány. 4. A büntettbeni marasztalás jogkövetkezményeiről szóló indítvány. 5. A büntető jogi rendes közös illetős-g tárgyában beadott indítvány. Elnök: akadályozva lévén az elnöklést folytatni, alelnök Szentléleky Gyula foglalja el az elnöki széket. A tárgyalásra kitűzött indítványok elseje a tvszéki orvosok kinevezéséről szóló indítvány. A tárgyalást megelőzőleg felolvastatik az orsz. egészségügyi tanács véleménye, melyet lapunk egyik közelebbi számában bővebben fogunk ismertetni. B o o r József indítványa következő: „Mondja ki a jogászgyülés: hogy a jó igazságszolgáltatás érdeke kívánja, hogy az állam önálló, felelős és hatáskörükre nézve utasítással ellátandó kerületi törvényszéki orvosak kineveztetése iránt, a bíróságokkal egyetértve rögtön gondolkodjék." Ennek indokolására felhozza, hogy küszöbén a bíróságok rendezésének, attól fél, hogy a szándékolt czél nem fog eléretni, ha azon közegek, melyekkel bíróságaink számtalanszor érintkeznek s kiktől az igazságszolgáltatás feltételeztetik t. i. a szakemberek a kor színvonalán nem állanak. — Hogy az illetők a kellő ismeretekkel bírhassanak, az csakis ugy létesíthető, ha az illetők függi'tlenittetnek és az általáuos orvosi tudomány és foglalatosságtól elvonatnak. — Ez csakis az állandósítandó és az állam által fizetendő és szervezendő törvényszéki orvosok által érethetik el. — Ezen önálló törvényszéki orvosok felelőségre is vonathatnak, a mint azt az 1871. évi felelősségi törvény 2. §. meghatározza. Utasítással a ker. törvényszéki orvosok részint a systematicus eljárás, részint a vizsgálati tárgyaknál megtartandó pontosság érdekében látandók el. Ajánlja indítványát elfogadás végett. Mátyus Arisztid: egyszerüsitni óhajtja az ! indítványt és arra kiván szorítkozni, hogy csakis I az elv mondassék ki és csak annyi mennyi az I elv megvalósítására szükséges, a részleteket peI dig mellőzni akarja. E czélra a következő szerI kezetet ajánlja. „Mondja ki a jogászgyülés, hogy a jó igazságszolgáltatás érdeke megkivunja. hogy^ az önálló és felelős törvényszéki orvosok intézménye ' mihamarább életbe léptettessék." Várady Mihály: szükségesnek tartja a haj tározatbau kimondani azt is, hogy joga legyen ! a vádló és védőnek magán orvosokat berendelni; j szükségesnek tartja pedig azért, mivel vannak i szakemberek, kik a törvényszéki orvosok intézI ményét csak azért ellenzik, mert az orvosok túlkapásaitól tartanak. Már pedig, ha a vádló és védőnek megadjuk azon jogot, miszerint maguk | is rendelhetnek be orvosokat, ezáltal a törvényI széki orvosok bizonyos korlatok közé szoríttatnak és ez uton azok is" könnyebben megbarátkoznak I ezen intézménynyel. kik különben határozottan I ellenzik annak behozatalát. B ó o r József ismételve ajánlja indítványát. Dr. Grosz Lajos: (mintáz országos egészségi tanács kiküldöttje) azon szövegezéshez járul, melyet Mátyus Arisztid terjesztett be. Elnök: feltevén a kérdést, a beterjesztett I szövegezések körül Mátyus Arisztidé nyert i többséget. Az indítvány előadójául a teljes ülés számára Dr. Csukássy Károly választatott. Következik Dr. Friedniaun Bernát iuditványa az esküdtszéki eljárásnak a politicai és főbenjáró büntettek meghonosítása tárgyiban." Dr. F r ied m a n n Bernát indítványozó : Hogy a büntető Ítélet igazságos legyen egyrészről a tény vagyis bünösségi kérdésnek, másrészről pedig a büntetésnek helyesen kell megoldatnia, Főnehézség azonban az első kérdés megoldásában fekszik. S azért a tudomány és törvényhozás leginkább e körül fáradozott. Eleinte csak a beismerés és tanubizonyitás használtatott ismérvül, később hozzájárultak ehhez : az eskü, Istenitélet stb. Azonban mindinkább azon meggyőződés szilárdult meg, hogy egyedüli biztos ismérv a beismerés. Minden egyéb csalékony lehet. Ezután minden törekvés oda irányult a büntető eljárásokban, vádlottat beismerésre bir ni. Ezen törekvés gyümölcse a tortura lett. Évszázadok múlva azonbau a tortúra igazságtalansága is elismertetvén, megint eltörültetett A tortura eltörlésével két irány keletkezett a különböző nemzetek büntető eljárásában a a ténykérdését illetőleg, egyike erre nézve az eskütszéket, másika a titkos nyomozással összetett bizonyítást fogadta el.