Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 23. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában (folyt.)
„A hazai kormánynak a nemzetnek — mondja czikkiró ur — nem szabad figyelmével kikerülni az 1852-dik évi november 29-től 1854-ik évi május l-ig lefolyt időköz rendkivüliségét, s a honpolgárok akkort zilált, feldúlt családi, |közpolgári, és magánjogi viszonyait .... vissza kell emlékeznie az égő sebekre, melyek az időben az osztrák törvényhozás magánjogi intézkedései számba vételéi, megfigyelését lehetlcniték — és minden esetre, minthogy a nemzet élete nem néhány nap és néhány évhez van kötve, mint az emberé . . . illő hogy midőn törvényt fog hozni, melylyel az ősiségét véglegesen és tényleg eltörli — ezen törvény egyedüli alapja az 1847/8 : XV. t. cz. legyen, — hogy mindenki elégséges határidőt nyerjen, p. o. legalább is hat évet, perek indítására . . . az 1852-ik évi nov. 19-iki cs. ny. parancs pedig a múlt, jelen és jövőre nézve semmisnek kimondassák azon bírósági ítéletekkel együtt, melyek Ítéleti alapokul alkalmazták . . . mert az ország rendkívüli körülményei közt volt a nemzetre erőszakolva és ennélfogva a kitűzött egy év alatt a honpolgárok legnagyobb része tádomására nem esett — más részről pedig általa a perindítás, törvényesen és észtanilag nem indokolható rövid idejű elévülési koi látok kigondolása által majdnem lehetlenné tétetett . . . Ilyen leendő intézkedés mellett aztán, akár lejárt a zálog visszaváltási határidő 1853-diki évi május május hó írjéig, vagy az e részben alkotandó törvény meghozásáig, akár nem — s akár telt el 32 év akár nem ezen időkig — s ezen időktől akár tiz év járt le akár több, mindenesetre az illetőnek perindítási jogának kell lenni, mert a magyar törvények szerint a zálogok eltérithetők soha sem voltak száz és ezer vagy több év alatt sem , igy nem a közös osztály alá eső örökösödési javak is, a miért nem lehet igazságos a perinditás jogát már a multia akármenynyi időbeli elévüléssel lehetlenné tenni; a jó törvénynek ilyen eseteknél visszaható ereje nem lehet — elég az. midőn az eddig el nem évithetett jogok a jövőre nézve elévithetőknek mondatnak ki, és elévülnek ha bizonyos határidő, p. o. hat év alatt a perek meg nem indíttatnak," (Czikkiró ur nézetét nem osztjuk: ma, körülbelül 20 év múlva, az időközben alkotott — habár egyesekre tetemes sérelmekkel is létrejött — tényleges állapotot egy tollvonással felforgatni, a már lecsendesült kedélyeket felzaklatni, a perek egy uj tömkelegét törvényileg előidézni, és egyáltalán etry alkotandó törvénynek visszaható erőt tulajdonítani nem egyeznék meg sem a joggal, sem a méltányossággal, sem a czélszerüséggel, sem az eszélyességgel; nem vitatjuk azt, hogy az ősiségi pátens mindenben helyesen intézkedett, azt sem vitatjuk, hogy hazai törvényhozásunk a jövőre nézve helyesebben ne intézkedjék, de a múltra nézve szerzett jogok ílagrans sértése nélkül ignorálni — a mi történt nem lehet, nem szabad Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek Senimitöszéki határozatok. — Peres ügyekben a bíróságok által a felekre rótt pénzbírságok beszedése végett a végrehajtás hivatalból eszközlendő. (81 sz. 1871. jan. 18.) — A zsinagógákban lévő imaszékek telekkönyvezésnek tárgyát nem képezhetvén, ingó vagyonnak tekintendők, ily vagyonra intézett keresetek tehát sommás uton inditandók. (3550 sz. 1871. apr. 4.) — Ingatlanokra vonatkozó árverés elrendelésénél telekkönyvi nyomozásoknak helye nincs. (4610 sz. 1871. máj. 3.) — A kereset megindítása előtt egyik fél ellen a kereset tárgyával összefüggésben lévő tény miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás a polgári per felfüggesztését maga után nem vonhatja, hacsak a nélkül a polgári kereset tárgya felett határozatot hozni egyáltalán nem lehet. (5154 sz. 1871. máj. 10.) — Telekkönyvi előjegyzések igazolása iránti perekben az előjegyzést eszközlött telekk. hatóság illetőségtől eltérésnek nincs helye még az ez esetben sem ha az igazolás házassági szerződésen alapszik is. (4065. sz. 1871. évi május 11.) b) Legföhb itélöszéki határozatok. — Hítvestársi öröklésnek lemenő örökösök hiányában szerzeményi vagyonra is az esetben helye van, ha az elhalt házastárs az illető vagyont nem a házasság tartama alatt szerezte is. (1813 sz. 1871. évi apr. 13.) — Telekkönyvi kiigazítás keresetek közös tulajdonjog czimén azok ellen is intézhetők,' kik a telekkönyvek szerkesztésekor az illető ingatlan tettleges birtokában találtattak és mint olyanok egyediili tulajdonosokként vezettettek be az illető telekjegyzőkönyvbe. (3292 sz. 1871. évi apr. 18.) — A nőnek gyermek hátrahagyása nélkül bekövetkezett elhalása esetén a kiházasitásul kapott tárgyak nem a szülőkre, hanem a férjre szállnak. (2821. sz. 1871, apr. 28.) — Magánszerződések által a felek az ősiségi nyílt parancsnak hivatalból alkalmazandó szabványait hatályon kívül nem helyezhetik. (2917. sz. 1871. évi május 2.) Egyleti közlemények, *r * (A magyar jogászgyfllés á 1 1 a n d ó b i z o t t s á g á n a k) folyó hó elsején tartott ülésében az eddig benyújtott indítványok tárgyaltatván, indítványnak azon okból leit visszautasítása mellett, mert az a jcrgászgyülés elé nem tartozó pontozatokat is tartalmazott, tárgvalás véget! elfogadtattak: Boor József komáromi ügyvéd urnák az alapszabályok módosítására iránvzott indítványa, mely előlegesen is az e tárgyban kiküldött albizottsághoz utasíttatott; Boor Jóssef urnák törvényszéki orvosok alkalmazása iránti indítványa, mely iránti véleményezésre Dr. C s a c s k ó Imre legfőbb itélőszéki bíró ur Pesten, Várady Mihály torontálmegvei alispán ur és Dr. Schnierer Aladár tanár ür Kassán kéretnek fel, előadóul pedig Dr. Csukásv Károly tiszti ügyész ur Pesten választatott: Dr. Bozóky Alajos nagyváradi jogakadémiai tanár urnák a jogi ^ személyekre vonatkozó indítványa, melynek előadójává Dr. Teleszky István nagyváradi ügyvéd ur választatott, véleményezésre pedig Dr. Hoffmann Pál tanár ur Pesten és Dr. Wavrik Béla tanfelügyelő ur Egerben határoztattak felkéretni; Dr. Környei Ede pesti ügyvéd urnák a közjegyzői kénvszer ellen irányzott indítványa, melynek előadójává Halmosy Endre ministeri tanácsos ur' Pesten választatott, véleményezésre pedig Dr. Bróde Lipót pesti és Szentlélek y Gyula kassai ügvvéd urak határoztattak felkéretni: végre Dr. Környei Ede urnák a munkabérek lefoglalásának szabályozását tárgjazó indítványa, melynek előadójává Dr. Győry Elek pesti ügvvéd" ur választatott, véleményezésre pedig Tomcsányi Mór thurócz megyei alispán ur határoztatott felkéretni. — Az idei jofrászervülés az állandó bizottság határozata szerint kővetkező napokon fog megtartatni: september 24-én télies ülés, september 25. és 26-án szakosztályi ülések, és september 27-én ismét teljes ülés. — A titkár által elterjesztett költségvetés egy albizottságnak adatott ki véleményezés végett, melynek tagjaivá: Dr. Busbach Péter. Dr. Környei Ede, M o r 1 i n Imre és Dr. S i e g m u n d Vilmos urak választattak. — A vasutak és gőzhajók igazgatóságai a vitelbéreknek az igazolt jogászgyülési tagok részére leendő százalékos leszállítására felkéretni határoztattak. — Végre tudomásul vétetett a titkár abbeli jelentése, miszerint a jogászgyülésnek eddig már 750 bejegyzett tagja van. * (A b u d a p e s t i ügyvédi egylet) által az ügyvédi könyvelés tárgyában kitűzött 50 aranyos díjra 23 pályamű érkezett be, melyek megbirálására a kiküldött biráló bizottság legközelebb összeülend. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Vidíts Lázár) királyi tanácsos és a nagy-kikindai kerület főbírája, ezen kerület főkapitányává neveztetett ki. * (Nyugalmaz ás.) Chernél Lajos semmitőszéki bíró, a bírói pályán tett sok évi hü és kitűnő szolgálataiért nyilványitott legfelsőbb elismerés mellett, testi fogyatkozása következtében végleges nyugalomba helyeztetett. Különfélék. * (Az uj igazságügyminister) már most csakugyan Bittó István lesz. A Budán tartott ministertanács e javaslata, felterjesztetett ő felségéhez, kitől a megerősítést minden pillanatban várják. Bittó, kinek ez ajánlat még pün< kösd előtt tétételt, a ministerséget akVor víttwh, I utasitá és vidékre rándult. Visszaérkezvén a főí városba, már hajlandóbb volt annakelfogadására, E változás különösen Deák Ferencznek tulajdonítandó. Bittó a tartott ministertanácsban jelen volt és végül késznek nyilatkozott a tárcza elvállalására, de csak ad hoc, t. i. az első folyamodásu bíróságokról szóló törvény végrehajtásának idejére, tehát körülbelül a jövő országgyűlési választásokig. Másnemű reformmunkálatokba nem akar avatkozni. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél : K ö s z 1 e r Ede bérkocsismester ellen, perűgyelő Murinyi Endre, bejelentési batáridő augusztus 2—4. tömeggondnok választása június 16. — Bauer J. N. pékmester hagyatéka ellen perügyelő Piufsich Frigyes, bejelentési határidő augusztus 9—11., tömeggondnok választása június 9. * (A főrendiháznak) május 31-ki ülésében a földhitelintézetre, az első folyamodása bíróságok rendezésére, azok életbeléptetését illető intézkedésekre és a kir. ügyészekre vonatkozó törvényjavaslatok lényegtelen változással elfogadtattak az alsóház szerkezetében. * (A főrendiek h á z a) az úrbéri törvénvjava-latokon tett és a képviselőház által el nem fogadott módosításokat ujabban is fenntartván, ezen javaslatok törvényre emelése a már most folyamatba teendő ujabb tárgyalások által hoszszabb időre el van odázva. * (A magyar tud. akadémia) kővetkező olvasóinkat is érdeklő pályakérdéseket tűzte ki a jövő évre: Adassanak elő az örökösödési köteles rész (Pflichttheil) jogi alapja s elmélete, fény- és árnyoldalai, és a különféle régiebb s ujabb törvénykönyvek arra vonatkozó rendeletei, összehasonlítva egymásközt s az ősi magyar törvény örökösödési rendszerével. Jutalma a Sztrokav Antal-alapítványból száz arany. Határnap 1872. decz. 31-ke. A jutalmazott munka szerző tulajdona marad, ki azt kiadni köteles. 2. Másodszor. I Kívántatik Erdély polgári alkotmánya s közjogi állapotának ismertetése 1002-től 1540-ig, különös tekintettel Magyarországhoz való viszonyára. Jutalma a Vitéz-alapítványból nyolezvan arany. i Határnap 1873. jan. 31-ke. A jutalmazott mQ I az akadémia tulajdona. * (Fegyház i statistika.) Az eeyes fegyintézetektől beérkezett tudósítások szerint, a fegyenczek munkássága következő eredményt tünteti föl. A munkácsi várban levő 464 fogoly 5S43 Irtot, a váczi 564 fegyencz 1275S irtot, alipótvárosi 681 fegyencz 9325 frtot, az illavai 504 fegyencz 5241 frtot keresett kézi munkájával. Váczott a munkát maga az intézet tartja feli ügyelete alatt, mig a többi fegyintézeteknél bérj ben van kiadva. Maria-Nostrá-ban a nőfegyenczek kézimunkájából begyült jövedelem az ifgalmas-nénéké, kik a fegyenczekre (274-en vannak) felügyelnek. f (Halálozások.) Dolinay Péter, titkár a vallás- és közoktatási ministeriumnál. hoszszabb ideig tartó betegeskedés után május 29-én meghalt. * (A június havi ügyvéd vizsgáló bizottság) a következő tagokból alakitatott: Elnök: Széli Kristóf kir. táblai tanácselnök. P ó t e 1 n ö k : Urbanovszky Jusztin kir. táblai tanácselnök. Rendes tagok: Kudlik István, Semsey Pál, Csík András, Dobos József, Buócz Kálmán, Kubinyi Zsigmond, Desewfy. János Rudnay István, Lázár Mihály, Csörghe László, Pósfay Károly, Vecsey Sándor, Szászi László, Orosz Ani tal, Kun Sándor, Knorr Alajos kir. táblai bij rák. Dr. Bellaágh József, Dr. Busbach Péter.Funták Sándor, Gaál Ernő, Horváth Károly, Kráitz Kál! mán, Dr. Környei Ede, Muraközy László, Németh Antal, Dr. Rexa Pál. Dr. Siegmund Vilmos, Dr. Szelénvi Károly, Dr. Vida Lajos, Dr. Andaházy László, Dr. Gombár Tivadar, Tóth Lajos h. ü g y v é d e k, Jegyzők: Giczey Gj ula, kir. táblai fogalmazó, Concha Győző kir. táblai segédfogalmazó, Biztosok: Major Béla kir. táblai fogalmazó Séra István kir. táblai segédfogalmazó. A vizsgák június hó 7, 9, 10, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 26, 27, 28, és 30 napjain tartatnak. * (Egy erdeti ötlet.) A belügyérséghez egy leirat érkezett a királyi kabinetből válaszul egy marosvásárhelyi kérelmezőnek, ki három váltót küldött fel azon bizalmas esedezéssel, hogy ő felsége sziveskedjék azokat girálni. A kérvényező tán csodákozni is fog az értesítésen, hogy ő felsége nem teheti meg neki azt a baráti kis szolgálatot.