Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 8. szám - Egy gyakorlati inditvány - A közjegyzőségi törvényjavaslatra az igazságügyministeriumhoz beküldött észrevételekből

93 — felfogásunk szerint helytelenül a 448. §-t jelen esetre. Nézetünk szerint ugyanis a törvény intézkedéseinek egymással ellentétbe jönni nem lehet, már pedig a jelen esetben ugy áll a dolog, hogy ha a telekkönyvi intézmény alapelvei, az abban, valamint a polg. törvénykönyv fentartott részeiben a zálogjogra vonatkozó intézkedések tiszteletben tartatnak, ugy a törvénykezési rendtartás 448. §. — legalább — szószerinti értelemben nem alkalmazható; - - ha ellenben a most idézett 448. §. szószerinti értelemben lenne alkalmazandó, ugy ezzel egyszer mindenkorra a telekkönyvi intézménynek s az ezen alapuló hitelnek halálos döfés adatott. Ily ellentétes érdekek mellett a törvénynek szelleme adhat csak felvilágosítást, mert gyakran a helyesen felfogott értelmezés mellett a legellentétesebbnek látszó érdekek egymás mellett megférnek, mert másrészt fel nem tehető', hogy a törvényhozás a telekkönyvi intézményről, s a hitelt meg nem alapító alapelveiről vagy tudomással ne birt volna, vagy azt teljesen romba dönteni szándékozott volna akkor, midőn a törv. rendt. 448-ik §-át megalkotta. Lássuk tehát mit mond a 448. §. és mi annak valódi értelme? A 448-ik §. szószerint az mondja, hogy „a tárgyalás napjáig lejárt 3 évnél nom idősebb kamatok' a tőkével egyenlő rangsorozattal bírnak." Valódi értelme nem lehet más mint az, hogy a törvényhozás a régibb kamatokra az elévülést szándékozott alkalmazni. De megjegyzendő, hogy az elévülés mindennemű közbevetett törvényes lépés által megakasztatik: minélfogva az oly kamatnk, melyek per utján követeltettek s megítéltettek, s melyeknek kielégítését az adós perlekedése akadályozta meg elévülteknek nem tekintethetnek. A 448. §-nak valódi értelme tehát csak is az lehet, és ily értelemben a telekkönyvi intézménnyel, s ezen nyugvó hitellel sem jön ellentétbe : hogy t. i. a telekkönyvileg bekeblezett, vagy előjegyzett oly kamatok, melyek per utján követeltettek s megítéltettek kétségtelenül a tökével egyenlő elsőbbséggel, — a bekeblezett vagy előjegyzett oly kamatok azonban, melyek nem követeltettek, tekintve, hogy a kamatok a telekkönyvi rendelettel összefügésben lévő polg. törv. könyv szerint 3 év alatt elévülnek, csakis a tárgyalást megelőző 3 évre bírnak a tőkével egyenlő elsőbbséggel. Hogy a többször idézett 448. §-ban a per utján követelt kamatokról ily" praecisioval említés nem tétetik, az természetes, mert a törvényhozó — legalább nézetünk szerint — nem tételezheti fel jogászokról azt, hogy telekkönyvi bekeblezés, vagy előjegyzés által biztosított oly kamatok, melyekhez éveken át a hitelező azért nem juthatott, mert az adós jónak látta a kielégítést perekkel húzni, halasztani, és hosszú időre megakadályozni, de melyek végre is megítéltettek, — elévülteknek s a hitelező ezek tekintetében jogvesztettnek tekintethessék. De másrészt feleslegessé vált ennek a törvényben felemlítése, mivel a dolog természetében fekszik, hogy a törvényhozásnak nem lehetett szándéka a hitelezőt biztositott kamataitól megfosztani azért, hogy az adósnak perlekedés által a kamatok megfizetése alól menekülnie sikerüljön. Helyes volt-e ezek szerint a királyi táblának végzése, melyben a törvénykezési rendtartás 448. §-át a fennebb kifejtettekkel ellenkezőleg értelmezte a legfőbb Ítélőszék legközelebb várandó végzése fogja eldönteni. V Egy gyakorlati indítvány. Ajánlva az igazságügyi minister figyelmébe. (W. A.) Az 1869 évről, a k. táblánál, legfőbb itélőszéknél és semmitőszéknél feldolgozatlanul az 1870 évre átszármazott ügydarabok halmaza, annak idejében nem csak a sajtó, hanem a törvényhozó testületnél is nagy zajra nyújtott alkalmat. Ezen megdöbbentőleg nagy számú restantiák okát többen, kisebb nagyobb szerencsével, több vagy kevesebb értelemmel szakavatottsággal, különféle körülményekben keresték. A leghelyesebb nézpont — csekély véleményem szerint — mindenesetre azoké volt, kik annak okát egyrészt a birák elégtelenségében másrészt pedig a jelen törvénykezési rendtartás és birói szervezet hiányosságában és czélszerü'tlenségében keresték. Az igazságügyi minister is a kór okát a személyzet elégtelenségében, s a törvénykezési rendtartás hiányaiban kereste, s ezekhez képest tette a törvényhozáshoz előterjesztéseit, miknek következményei 1870 évi XVI és XIX tezikkek. Az most a kérdés, hogy ez által van-e segítve a bajon, s vannak-e még restantiák oly aggasztó mennyiségben ? A felelet fájdalom nem kedvező. Mert például a k. táblánál 1870 évről hátralékban maradt 11,647 ügy darab, tehát csak 1504 darabbal kevesebb mint 1869 évről. Ugyan is: 1869. évtől hátramaradt: polgári 11462, urb. 80, váltó 75, bünt. 1554, össz. 13,171. 1870. évben érkezett: 39,843, polgári 1522, úrbéri 3530, váltó 12756, büntető össz. 57,651. Elintézendő összeg: 51305, polgári 1602, urb. 3605, váltó 14310, büntető össz. 70,822. Ebből 1870-ben elintéztetett: 40,541, polg. j 1562. urb. 3511, váltó 13561, bünt. össz. 59,175. [ Hátralékban maradt: 10764, polg. 40, urb. | 94, váltó 749, bünt. össz. 11,647. Igaz ugyan, hogy a k. táblai birák szaporítása csak az 1870 év második felében lépett életbe, s hogy a lolyó év első felében a mult évi hátralékok teljesen, s az ez évben befolyó ügyek nagy része is elintéztetni fognak: de másrészről azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a birák olyannyira megfeszítették -minden erejüket, hogy az év végével többen megbetegedtek, s a legmunkabiróbbak is kifáradtak s minthogy minduntalan roppant mennyiségben folynak be a felebbezett ügydarabok — például f. évi január hóban 3563 tehát 793 ügydarabbal több mint az 1870-ik év január havában folyt be csak a polgári osztályban — a sysiphusi munka teljesítésében elvégre is csökkeni fog szellemük ruganyossága. mert rájuk nézve alig lehet valami kínosabb állapot mint annak tapasztalata, hogy legmegfeszitettebb igyekezetük mellett sem jöhetnek currentiáb'a. Ezen kinzó állapot aztán elvégre is elfásitja a legderültebb kedélyüt is. Készint ennek megelőzése, részint pedig miután a husz évi elmúlt időszak folytán sajátságosan kifejlett körülményeink következtében oly gvakorlati iskolával, melyben hazánk részére birák képeztethetnének ki, nem birunk, mert a jelenlegi első folyamodási bíróságok csak gyarló surrogatumát képezik annak: a következő inditványnyal lépek fel. Tekintve hogy az első folyamodási biróságok végleges szervezése kilátásba van helyezve, \,\ kÖzjegyZŐSégi törvényjavaslatra (mert azt hogy mikor léptettetik életbe csak a,j\az igazságÜgyniillistermmllOZ bejó Isten tudja) az első folyamodási királyi bíró ságok czélszerű vezetése szempontjából kívánatos, hogy legalább azok elnökei magasabb iskolázással bírjanak: az igazságügyi minister hivja fel mindazokat, kik k. törvényszéki elnökségekre vágyakoznak, hogy kellőleg felszerelt személyzeti kimutatásaik mellett kérvényeiket f. évi február vagy legfelebb martius végéig beterjesszék, azon kijelentéssel, hogy csak olyanok kérvényei fognak tekintetbe vétetni, kik magukat kötelezik arra. hogy három hónapon által a királyi táblánál előadói minőségben gyakorlatot fognak szerezni, és pedig egy hónapig a polgári, egy hónapig az úrbéri s egy hónapig a bünfenyitő tanácsokban. Ez által az igazságügyi minister a számtalan, magas röptű, de csekély vagy semmi tehetségű, magyarosan mondva nagy pipáju, de kevés dohányú kérvényezők s pretendensek ostromától megmenekszik, mert az érintettem gyakorlatra, csak a magukban tehetséget és hivatást érezők jelentkezendnek, s ezeknek a bár rövid három 'havi gyakorlat, elegendő leend arra, hogy a felebbviteli biróságnál fennálló ügyrendet, a tanácskozások menetét, s az uralkodó modort és nézeteket valamint az itteni mintaszerű segédhivatalok kezelési módszerét elsajátítsák, mi annyival szükségesebb mert az első folyamodási k. bíróságok folytonos érintkezésben leendnek a fellebbviteli bírósággal. Az ily gyakorlati iskolából kikerülendő egyének azután méltó elnökeik illetőleg alelnökeik leendnek a reájuk bizandó k. törvényszékeknek, melyekbe a felsőbb biróságnál divó szellemet, s rendszert olthatnak. Ezenkívül azon haszon is volna ebből, hogy a k. táblánál felhalmazódott hátralékok s az időközben befolyó ügyek elintéztetnének, s ha egyszer currentiába jöttek a birák, s reménylhetőleg igazságosan és arányosan történnek meg a kiosztások, akkor az illető leend kizárólag hibáztató hanyagságáért. Egyelőre elégnek vélek ez ügyre nézve csak ennyit írni, minthogy ezúttal csak az eszme ébresztése volt czélom. Mindamellett el nem mulaszthatom már ez alkalommal is két okvetlenül felmerülendő ellenvetésre vagy illetőleg észrevételre előlegesen felelni. Azok kik jelenleg a megyék, kerületek, vagy városok törvényszékeinél mint elnökök activitásban vannak, könnyen megnyerhetik hatóságaiktól az engedélyt a három havi gyakorlati időre, mert a rangban legidősb bíró végzendi teendőiket, s a jegyzők szavazattal felruháztathatnak, hogy az ügymenetben fennakadás ne történjék. Ezenkívül az illető hatóságok az illetőknek fizetéseik élvezetét a gyakorlat idejére kétségkívül pplacidálni fogják. A szolgálatban nem levő aspiránsok pedig, a mennyiben anyagi körülményeik a saját költségem gyakorlatot nem engednék meg, ha különben kimutatni képesek leendnek kiváló képességüket, napidijakban részesittethetnének, hiszen az ily czélra kiadandott néhány ezer forint busásan meghozná kamatjait. Arra nézve pedig, hogy az 1870. évi XVI tezik meghatározza a k. táblai birák számát, s e szerint az elnökségi aspiransok előadói minőben nem használtathatnak, válaszom az, hogy az igazságügyi minister egynehány sorból álló törvényjavaslattal e bajon könnyen segíthet s az, — ellene nehézségek nem forogván fenn egyik párt részéről sem, — néhány nap alatt törvénynyé válhatnék. Végre szabad legyen megjegyeznem hogy ez indítvány elfogadása esetében a k. bíróságok már július hóban bátran életbeléptetethetnének, feltéve, hogy az első folyamodási bíróságokról szóló törvény martius vagy april végéig sanctionálva leend, s több megyék részére kinevezendő ministeri biztosok az első biróságok apparátusának mozgásba tételére megkívántató intézkedéseket megteendnék. Azon esetben pedig, ha az igazságügyi minister ez utóbbiak megtételével inkább a kinevezendő elnököket volna hajlandó megbízni, mikülönösen azon körülmény folytán, mert az elnök elsőfokban felelős a törvényszék s egyénei működéséért, — kívánatosabb, az e. f. biróságok ezek közrehatásával october elején megkezdhetnék működésüket. küldött észrevételekből. (I.) Az igazságügyministeriumban összeállittattak azon számos észrevételek, melyek a közjegyzőség tárgyában készült előadói tervezetre beérkeztek. Ezen észrevételek közül a nevezetesebbeket, és különösen azokat, melyek elvi jelentőséggel birnak a következőkben közöljük. Különösen figyelemre méltók a pesti királyi tábla által beküldött észrevételek, a melyekre olvasóink figyelmét felhívni el nem mulaszthatjuk, ámbár azok közül különösen a 26. §-ra vonatkozókat nem osztjuk, miután mi a jegyzői kényszert egyáltalán ellenezzük. 3. §. A pesti kir. tábla és a soproni ügyvédi egylet a kir. jegyzői gyakorlatot egy évről két évre kívánják kiterjesztetni; a kolozsvári keresk. kamara és ügyv. egylet külön jegyzői vizsgálatot ajánlanak ; a soproni ügyv. egylet az ezentuli egy évi jegyzői gyakorlatot két évre s a lefolyt tíz év alatt megkívántató két évit négy évre kívánja kiterjesztetni. 4. §. A pesti kir. tábla az egyetemi magántanárságot, és a városi és megyei bizottságban való tagságot a közjegyzőséggel egyesithetőnek véli. Az utóbbi módositványt a debreczeni ügyv. egylet is indítványba hozza. 6. §. A (Debreczeni keresk. kamara nézete szerint a jegyzők számát és székhelyét ne az igazságügyiminister, hanem a törvény határozza meg, a minister által az országgyűlés elé terjesztett adatok álapján. 15. §. P. kir. tábla indítványozza, hogy a biztosíték azon városokra nézve, melyekben 30000 lakosnál kevesebb van 3000 ftban állapitassek, meg. A ministeri javaslat szerint oly városban hol 30000 lakosnál kevesebb van, 2000, egyebütt 1000 ft a biztosíték. A soproni keresk kamara ... 2000 és 1000 ftot 4000 és 2000 ftra vél. eme lendítnék - A debreczeni ügyv. egylet ezen osz Syzatot ajánlja: 8000, 4000, 2000 1000 ft 19. §, A debr. ügyv. egylet^ kívánja, nopy