Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 5. szám - Nyilt levél a "Themis" szerkesztőségéhez - Perköltség és a kir. táblai gyakorlat - A franczia család-tanács és a hazai árvaügy országos rendezése [2. r.]

57 — súg a felmenő ágon lévőkre száll; ha ilyen sincs ekkor van helye a rendelt gyámnak; de a törvény e jogot nem az államra vagy ezt helyettesítő hatóságra vagy bíróságra, hanem a 405 § szerint mindenkor a családi tanácsra ruházza. A gyám mint az árva vagyon kezelője, igen kiterjedt hatáskörrel bir, mert bár az ellengyám és család felügyelete alá van helyezve, és bizonyos meghatározott esetekben a családtanács jóváhagyásához utasításához kötve'; mindazáltal még is minden gyámsági ügyeket kizárólag és egyedül végez. Kineveztetése után 10 nap alatt tartozik a gyám az árva vagyon netalán történt lepecsételése feltörését kivánni, s általa szabadon választott jegyző által az ellengyám jelenlétében a leltározást eszközölni, ingóságok eladásánál az árverést megtartó tisztviselőt maga választja, sőt netalán szükséges külön jószágkezelökről is maga gondoskodik. 2. Ellengyám — tuteur subrogé — a 420. szerint a családtanács minden gyám mellé ellengyámot nevez, kinek feladata a gyám eljárását ellenőrizni, s öt kötelessége teljesítésére szorítani, főleg pedig, ha a gyám érdeke az árváéval összeütközésbe jön, a kiskorú érdekében eljárni, p. a gyámot leltározásra szőri tani, a 2121. 2135. 213ö. 2137. §. szerint kártérítés terhe alatt arra ügyelni, hogy a gyám vagyonát terhelő törvényes zálogjog ennek vagyonára a kiskorú részére a kezelésből eredhető követelésekért maga a gyám által haladék nélkül bekebeleztessék, sőt e bekebelezést, ha szükség, az ellengyám maga köteles eszközölni, a családi-tanács által elrendelt időszaki vagyonkimutatást gondosan megvizsgálni s reá észrevételeit megtenni, s ha szükségesnek látja, a hütelen gyám letételét a családi- tanács előtt szorgalmazza. Azonban az ellengyámnak sem joga sem kötelessége, hogy a gyámi kezelésbe beavatkozzék. (

3. Családtanács. Ez a kiskorú családja tagjaiból a békebiró elnöklete alatt alakított bizottság, mely a tulaj donképeni fő gyámságot viszi. Ha sem végrendeleti, sem törvényes örökös nincsen, a c.-aládtanács mindenekelőtt gyámot minden esetben ellengyámot nevez. Még azon esetben is, ha tett panasz folytán a gyámkinevezés a bíróság által érvénytelennek nyilváníttatott, az uj választás nem a bíróság, hanem ismét a családtanács joga. A kinevezésnek megfelelőleg joga van a családtanácsnak, hogy a hütelen gyámot letehesse. Egyébiránt a gyám összes tevékenysége a a családtanács főgyámsági felügyelete alatt áll, mert a gyám eljárását vezeti, őt bizonyos intézkedésekre felhatalmazza, s bizonyos esetekben véleményét nyilvánítja. Különösen fontos esetekben, melyek a csupa vagyonkezelés határait túlhaladják, a családi-tanács határozátai még a rendes első bírósági törvényszék megvizsgálása és jóváhagyása alá terjesztendó'k. Mihelyt a gyám hivatalát megkezdi, a családtanács neki utasítást ád, különösen pedig meghatározza azon összeget, mely az árva évenkénti kiadásaira és a vagyonkezelési költségre szükséges. Egyszersmind, hogy az ellengyámnak a gyám ellenőrzését könyebbé s hatályosabbá tegye, a családtanács meghatározza, hogy a gyám az ellengyámnak meghatározott időben, de évenként legfelebb csak egyszer a gyámsági vagyon állásáról átnézétet terjeszszen elő; de magának a családtanácsnak nincs közvetlen joga ez időszaki számadások megtekintését kívánni. Ebből látható, hogy a családtanács nem egyéb, mint a mit neve jelent ; sem nyilvános, som különösen birói hatóság jellegével nem bír, s nem is gyakorol semmi hatósági jogot, miből láthatni, hogy a család tanács ülései miért nem nyilvánosok. Tekintsük meg most már a békebi rónak a családtanácsbani állását. A békebiró nem csak tagja, még pedig azt mondhatni, hogy született tagja a családtanácsnak, hanem annak elnöke is, s mint ilyennek vannak különös jogai H kötelességei. a) Legközelebb ő köteles a családtanács tagjai sorozatát összeállítani, mert e tanács nem állaadó testület, hanem esetenként a rokonok vagy a család barátai közül újból állíttatik össze. b) A családtanácsot a békebiró hivja össze, még pedig nem csak egy rokon vagy érdekelt kérelmére, hanem némely esetekben p. gyámi eset jelentetvén be nála, hivatalból is. c) A családtanács a békebirónál szokott összegyűlni. d) A meghívott, de törvényes mentség nélkül elmaradt családtagot a békebiró 50 frank büntetésben elmarasztalja. e) Ha a családtanácsban szavazatok egyenlősége fordul elő, a békebiró szavazata dönt. f) A békebiró gondoskodik a családtanács jegyzőkönyve szerkesztéséről. E jogok- és kötelességektől eltekintve egyébként a békebiró a családtanács többi tagjaival teljesen egyenlő. 4. Polgári törvényszék, ennek a gyámsági ügyekbe befolyása abból áll, hogy a családtanácsnak határozatai némely esetekben jóváhagyása (homologatio) alá terjesztetnek p. ha az árva részére kölcsön vétetik fel, vagy ingatlan vagyona eladatik, vagy jelzáloggal terheltetik, végre ha a gyám az árva nevében egyességet közt. A törvényszék joga azonban csak abból áll, hogy a család határozatát megerősítse vagy viszautasitsa, legfelebb, ha szükség, azt rendelheti el, hogy a családtanács egybehivassék, s a fennforgó ténykörülményekről bővebb felvilágosítást adjon. 5. Azállamügyész, a kiskorú árva érdekeinek ez is egyik őre; de befolyása csak abban határozódik, hogy kiskorút érdeklő minden peres kérdés az államügyészszel közlendő a végett, hogy ez azon ügyben a szükséges indítványt megtehesse ; — ezenkívül több joga nincsen. Melyek tehát azon közegek, melyek részint a porosz részint a franczia gyámrendszer szer szerint az árvaügyekre több, kevesebb, közvetett s közvetlen befolyással bírnak ? A porosz rendszernél: a gyám és gyámbiróság ; a tranczia rendszernél a gyám, ellengyám, családtanács a békebiróval, első folyamodásu polgári törvényszék és az államügyész. Tekintve a személy, hivatal vagy testületek számát, a franczia rendszer a porosznál szövevényesebbnek, s első tekintettel talán a porosz biztosabbnak látszik. Azonban a dolog nem így áll; mert gyám van mindkét rendszernél ; az ellenőrködő másik gyámnak, a kormányzó családtanács és békebirónak, a ritkább esetekben felülvizsgáló első foly. polg. törvényszékkek teendőit a porosz rendszerben a gyámbiróság teljesiti, mely az első folyamodásu kerületi vagy városi törvényszékek második osztályát képezi, melynek egyes tagjai között a kerület földrajzi járásonként felosztva lévén, e tagok feldolgozzák az árvaügy darabokat, s a nélkül, hogy a törvényszék rendes üléseiben előterjesztenék, egyedül az elnök, sőt olykor csak a lajstromzó hivatal által ellenjegyezve decretum vagy resolutio alakjában adatnak ki, s csak az ügyrendtartásban kitett fontosabb árvaügyek korülnek társasbirósági tanácskozás elé. (Folytatjuk.) Lapszemle. A „Jogtudományi Közlöny"-ben Zlinszky Imre ur befejezi az első bíróságok rendezésére vonatkozó észrevételeit és részéről a telekkönyvi eljárásnak az egyesbirákra leendő átruházását hasznosnak, czélszerünek és kivihetőnek tartja, de azt több előfeltételektől teszi függővé, nevezetesen kívánja, hogy a telekkönyvi hatósághoz kizárólag perenkivüli ügyek tartozzanak ; az egyesbirák alatt, melyekre a telekkönyvi eljárás bízandó lenne, értekező ur szerint külön felállítandó telekkönyvvi bírák értendők. „Hazánkban el vau már terjedve annyira a telekkönyvi intézmény" ugy végzi be Zlinszky ur értekezését, „minden törvényszéknél több biró foglalkozik; mint telekkönyvi előadó, kik a gyakorlati képzettséget maguknak megszerezték, hogy ha azoknak, a birói státusban kellő p. o. törvényszéki birói, rang és fizetés biztosíttatik, akad elég képzett egyén, ki e tisztre vállalkozni íog; s miután kiválólag ezen ügyágbani ismeret kívántatik, a kinevezéseknél sem nehéz leszen kiszemelni azon egyéneket, kik e téreni gyakorlati ismereteket birnak kimutatni. E ttlekbirák kizárólag a telekkönyvi ügyekkel lévén elfoglalva, az ügyeket részint maguk elintézhetik; részint segédjeiket azoknak mikénti kezelésébe bevezethetik, s az általuk elintézett ügyeket ellenőrizhetik; s így a felelősséget elvállalhatják, s másrészről e segédekből fog fejlődni az ujabb nemzedék, melyből jövőre a telekbirói helyek betölthetők lesznek. Másodfolyamodásunak azonban a kiiályi tábla egy külön szakosztályának kellene lennie, hová ismét a telekbirák lévén üresedés esetén előléptetendők e testület is, e szakban kiválólag képzett egyénekből fogna alakulni. Az ily külön telekbiróságok czélszerüsége külföldön is elismert dolog, azok felállítására nézve azonban még két felmerült kérdés lenne eldöntendő, Az ugyanis: 1. Kívántatik vagy megkivántassék-e a jogvégzettség ezen államásoknál, — bár vannak tekintélyes német irók, kik a fentebb tervezett telekkönyvi kezelést egyáltalán nem birói tenndőnek tartják és azért ehhez — nézetük szerint — csak megfelelő szakismeret. — jogi tudomány azonban nem — kívántatik. — én ellenkező nézetben vagyok: A telekkönyvi teendők szorosan összefüggenek a birói teendőkkel, s azok igen fontos kiegészítő részét képezik, s főleg nálunk, telekkönyvi rendszerünk a jogossági alapelvre (Legalitáts-Princip) lévén fektetve, a jogtudomány kétszeresen kívántatik, — de másrészről én a telekbirói állást fontosnak és oly tekintélyesnek tartom, miszerint attól a jogi képzettséget megkívánom. Lehetnek s vannak is, — mint tapasztalatból tudom — kivételek e részben, vannak igen jeles telekkönyvvezetőink, kikre a telekbirói állomást is, nyugodt lélekkel merném ruházni, azonban e kivételek a szabályt meg nem döntik, s ilyenek alkalmazására a törvény is módot nyújt. 2. Hogy a telekbirák biztosíték adására koteleleztessenek-e ? E kérdés is felmerülvén, má3 államokban, röviden erre is kitérek, kijelentvén, hogy erre szükség épen nincs; mert a telekbiró biró lévén, a biztosíték felelősségében van, és miután hozott határozatai ellen a felebbezés utja nyitva áll, de ha a biró roszlelküleg kárt okozni akar, ettől hatásköre nagyságát tekintve, a mindenesetre csekély biztosíték visszariasztani nem fogja, — a telekbirót oly kevéssé tartom pénzbiztosíték adására kötelezendőnek; mint bármely más bírót, becsületesség és szakértelem a biró fő kelléke, ez biztositandja a felet legjobban, s ha a telekbirák alkalmazásánál ezen elvek fognak szem előtt tartatni, ezen intézmény helyesen czélszerüen rendezve, a nép érdekeinek megfelelend." (Mi részünkről nem ellenezzük azt, hogy a telekkönyvek minél hozzáférhetőbbekké tétessenek, de azért a külön helyeken és a dologi bíróságoktól teljesen elkülönített telekkönyvi hatóságok felállítását, a mi viszonyaink között különösen, legtávolabbról sem javasolnók, már csak azért sem, mert a telekjegyzőkönyvnek szükségképi örökös vándorlása által sem a jogbiztonságot megóva, sem az ügyek elintézésében kívánatos szabatosságot elérhetőnek nem találjuk, sőt ily rendszerben több veszélyt látunk, mint az eddigi rendszer hátrányt hozott magával; ám szervoztessék kellő számú frissebb társas bíróság és ruháztassék fel a telekkönyvi hatóságok és dologi bíróság illetőségével, de ne létesítsünk oly közeget, mely hozzáférhetőségén kívül előnyt nem, de igen tetemes hátráuyt hozna a felekre. Szerk.) A „Törvényszéki Csarnok"-ban Végh Aurél ur fejtegeti, hogy a törvénykezési rendtartás 345. §. egy máig is fennálló előbbi törvénynyel, t. í. az 1807. 13. t. cz.-kel homlokegyenest ellenkezvén, az eljárás biztosságát nem kevésbé gátolja, mely bajon csak a rendszeres codificatió lenne hivatva gyökeresen segíteni, a mennyiben az előbb anyagi törvényt alkotna és azután perrendtartást, nem pedig megfordítva mint nálunk eddig történt. (Hogy törvénykezési rendtartásunk számtalan abuormitast tartalmaz, azt ma már igazolni és illustrátui szükségtelen, elég baj az, hogy igy van és hogy eljárásunk tényleg habozó és ingadozó ; de azért ezen nem az fog segíteni, hogy előbb az anyagi törvények codificaltatuak és azután készülend majd a perrendtartás — a minek, ho"y szükségképen ily rendben kell e történnie, küíönbeu is nagy kérdés még, - hanem az, hoírv egyáltalán rendszeres, következetes és a tu oníány színvonalán álló perrendtartás alkotta*S ,^rt az fogja csak az eljárás b.ztousagat eredményezhetni. Szerk.)