Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 41. szám - A birósági szervezés előmunkálataihoz

— 467 — vényszék vagy az egyes-biróság előtt, vagy pedig a közös hatóságok előtt forognak fenn'. Azon ügyvédek ellenben, a kik a jegyzékbe való bevétel iránt nem nyilatkoznak: a fiumei törvényszék és egyes bíróság előtt csupán a jelen rendelet 3. §-nak a) pontja alatt megjelölt ügyekben képviselhetik a feleket. A jelen rendelet 13. §-áuak első bekezdésében meghatározott szabályok csak a fiumei kir. törvényszéknél bejegyzett ügyvédekre alkalmazandók. 15. §. A Fiume városra és kerületére, valamint Fiumemegyére nézve eddig kinevezett közjegyzők, a mennyiben a felállítandó fiumei k. törvényszéknél és egyes bíróságnál akarják a közjegyzői hivatást teljesíteni: szintén a fentebbi szakaszban meghatározott idő alatt és módon tartoznak magukat a tvszék előtt bejelenteni: a tvszék által a bejelentők nevei a közjegyzők jegyzékébe vétetnek be. A kir. törvényszéktől vagy egyes-biróságtól csak azon közjegyzők kaphatnak kiküldetést vagy megbízást, a kik a közjegyzőknek ezen §-ban megjelölt jegyzékébe bejegyeztettek. Az ekként bejegyzett közjegyzők a bejegyzést követő egy hó lefolyta alatt a törvényszék elnökétől uj pecsétet nyernek, melynek közepén Magyarország és Erdély-, Horvát-, Slavon- és Dalmátország egyesitett czimerei lesznek, a körirat pedig a közjegyzőnek nevét és ezen szavakat: „Fiumei kir. közjegyző* tüutetendi elő. Jövőre a közjegyzők a fiumei kir. törvényszékhez az igazságügyminister által neveztetnek ki. A közjegvzői vizsga szintén a királyi itélő tábla előtt tétetik le. Az 1858. évi február 7-én kiadott legfelsőbb nyiltparancs szerint, a közjegyzői kamrákra bizott hivatalos cselekményeket a fiumei k. tvszék teljesitendi. Az ezen legfelsőbb nyilt-parancsban megengedett folyamodás vagy panasz azon módosítással tartatik fen, hogy a fiumei kir. törvényszék határozata ellen a felebbhivatkozás másodfokban a pesti királyi táblára, harmadfokban pedig a legfőbb itélőszékre történik. 16. §. Ezen rendelet f. é. nov. hó 1-sŐ napján lép hatályba. E napon a fiumei törvényszék működését megkezdi, s a fiumei megyei törvényszéknek birói hatósága a jelen rendelet 3. §-ban megjelölt ügyekre nézve megszűnik, s köteles 8 nap alatt az "ezen ügyekre vonatkozó ügyiratokat a fiumei k. tvszékhez áttenni. Ugyanazon idő alatt teendők át azon iratok is, a melyek a fiumei kir. törvényszékhez kinevezett birákat vagy bírósági hivatalnokokat, a kir. ügyészt vagy ügyészségi hivatalnokokat, az 5. és 6. §§. szempontjából illetik. A telekkönyvek, s erre vonatkozó iratok, továbbá a birói letétek, s a bíróság kezelése alá tartozó tömegekre vonatkozó leltárok s ügyiratok, a mennyiben a 3. §. szerint a fiumei bíróság illetősége alá tartozó ügyekre vonatkoznak, a fennálló módozatok és szabályok szerint szintén átadandók a fiumei kir. törvényszéknek. 17. §. Az előbbeni szakasz első bekezdésében elősorolt ügyek átvételéről a fiumei kir. törvényszék, illetőleg egyes bíróság által az érdekelt felek 15 nap alatt értesitendők, s jogukban áll az értesítést követő 15 nap alatt a bíróság illetékessége ellen kifogást tenni, mely kifogás felett külön tárgyalás után a törvényszék, illetőleg egyes bíróság végzésileg határoz. A végzés ellen a perrendtartás által az illetékességi kérdésben megengedett jogorvoslatoknak van helye. 18. §. Ha az áttett ügyek között csőd megnyitása iránti kérvény léteznék: e fölött — az előbbi §-ban meghatározott eljárás mellőzésével, a mennyiben magát az átvevő biróság illetéktelennek nem tartja, — legfölebb három nap alatt határozat hozandó. Ugyanez áll a váltóügyek tekintetében is. 19. §. Biztosítási végrehajtás, zárlat vagy tilalom, továbbá hagyatéki eljárás iránti ügyekben, illetőleg szempontjából, a felek külön értesítésének szintén nincs helye : hanem a biróság, illetékességének megállapítása mellett, az ügy állása szerint határoz vagy intézkedik. 20. §. Nem értesitendők a felek az illetőség fölötti külön tárgyalás végett a folyamatban lévő büntető ügyekben sem,hanem az illetőség iránt hivatalból hozandó határozat után, a további eljárás a büntető perrendtartás értelmében eszközlendő. 21. §. Azon büntető perek, melyek a büntető perrendtartás 10. §-ának a) pontja értelmében jelenleg a zágrábi megyei hatóság illetőségéhez tartoznak, a jelen rendelet 3. §-ának b) pontjában meghatározott terület lakosaira nézve szintén átteendők a fiumei kir. törvényszékhez, kivéve az esetet, ha az eljárás és itélet hozatala a zágrábi törvényszéket a büntető perrendtartás 38. §-a, vagy a b. t. k, 5., GO., 61., 109., 112. és 116. §§. alapján illetné. 22. §. Az 1849. előtt fenállott fiumei kir. törvényszéktől átvett, s jelenleg a fiumei megyei törvényszék levéltárában őrzött, valamint ez utóbbi biróság előtt folytatott s már befejezett ügyekre vonatkozó iratok, jegyzékek, könyvek stb. átadása, illetőleg megosztása iránt külön rendelet fog intézkedni. 23. §. A felebbviteli bíróságok (a báni tábla, hétszemélyes tábla,) melyeknél ezen rendelet 3. §-ábau érintett elintézetlen ügyek vannak folyamatban, kötelesek ezen ügyeket a jelen rendelet hatálybaléptét követő 15 nap alatt a fiumei kir. bírósághoz visszaküldeni, mely a másod, illetőleg harmadfokú biróság illetősége tekintetében, a 18. §. rendeletéhez képest jár el ugyan, de az illetőség kérdésében nem határozván, az ügyiratokat, a mennyiben azokban a másodfokú biróság elintézése van hátra, a pesti kir. táblához, ha pedig azok harmadfokú bírósági elintézés végett a zágrábi hétszemélyes táblán voltak: a királyi tábla utján a legfőbb itélőszékhez terjeszti fel. A kir. tábla, valamint a legfőbb ítélőszék hivatalból határoznak illetőségük lelett, s a menynyiben ezt megállapítottnak látják: egyúttal a per vagy ügy kérdésében is határoznak. Ha a magyarországi felsőbb bíróságok a felterjesztett perben vagy ügyben magukat illetékteleneknek nyilvánítják: ezen határozat jogerőre emelkedése után, a fiumei törvényszék az iratokat a horvátországi felsőbb bírósághoz küldi vissza, mely azonban saját illetősége iránt többé nem határoz. 24. §. A fiumei és zágrábmegyei törvényszékektől a fiumei kir. bírósághoz áttett ügyekhez tartozó beadványok, melyek benyújtására záros határidő van kitűzve, s e határidő a jelen rendelet hatálybalépte után, de azt követő tizenöt napon belül'jár le (17. §.), akár a fiumei királyi, akár azon törvényszékhez nyújthatók be, melytől az ügy áttétetett. Az utóbbi biróság azonban csak az átvételt eszközölheti, s kötele?, a beadványokat, illetékes elintézés végett a fiumei kir. bírósághoz beküldeni. 25. §. A 24. §-ban érintett törvényszékektől áttett ügyekben már kitűzött tárgyalási s más oly határnapok, melyekben a felek a biróság előtt bizonyos hátrányok terhe alatt kötelesek megjelenni, ha a 24. §-ban érintett 15 nap valamelyikére esnek, s az illető fél meg nem jelent, hivatalból ujolag kitüzendők, s arról a a felek értesitendők. 26. §. Mindaddig, mig-a fiumeik, törvényszék kizárólagos ha.ználatára külöu fogház rendeztetnék be, az e törvényszéknél vizsgálat alatt lévő, valamint már elitélt foglyok, a fiumei megyei törvényszéki börtönben tartatnak, a mennyiben ez utóbbiak a fennálló szabályok szerint más, a súlyosabb büntetések kiállására rendelt fogházakba nem viendők. 27. §. A fiumei k. biróság hivatalos nyelve az olasz. Tengerjogi ügyekben azonban a felek ugy beadványaikban, mint a biróság előtti szóbeli tárgyalásokon horvát nyelvvel élhetnek. Ez esetben a birói határozatokhoz hiteles horvát fordítás hivatalból melléklendő. A kir. biróság ugy a felebbviteli, valamint a más bíróságokkal, nemkülönben a hatóságokkal való érintkezésben akár saját, akár az illető hatóság hivatalos nyelvét használhatja. A felebbviteli bíróságok határozataikhoz hivatalból hiteles olasz fordítást csatolnak, kivéve, ha a határozat azon nyelven hozatott, melyet a fél a perben használt. Pesten, 1871. sept. 14. Gróf András y Gyula, s. k. Bittó István, s. k. B e d e k o v i c h Kálmán, s. k. Esküdtszéki Csarnok. September hó 28-án a pest-kerületi esküdtszék előtt M i h aj 1 o v ic s Pál újvidéki tanítónak Polczovics Sándor ó-futaki kereskedő elleni sajtópere tárgyaltatott. Elnök: Sárkány József. Birák: Bellaág István, Paizs Sándor." Jegyző Kállay Béla. Vádló ügyvéde: Dr. Éberling Gusztáv pesti ügyvéd. ; Vádlott védője: Füzesséry Géza pesti ügyvéd. Tolmács: Szokolovics József minister elnökség fogalmazó. Esküdtek: Lendvay Márton, Papp János, Payer Mátyás, Urváry Lajos, Mogyorósy Ármin, Neuhold Sándor, Nyerges János, Eigl Nándor, Bánhegyi József, Nusz János. Dobos Ferencz, Kollát Márton. Póttagok: Jancsó Károly, Paragh Gábor. Az esküdtszéki eljárás tárgyát a „Zastava" 1869. 35. sz. megjelent czikk képezi, melyben elmondatik, hogy M. P. egy az előtt négy évvel elhalt egyén Szidonov Dása nevére 400 írtról kötelezvényt állított ki s azt két tanúval aláíratta. A kötvény alapján Mihajlovics be is perelte Szi donov özvegyét, ki nagyon csodálkozott e körülményen, minthogy férje nem szokott kölcsön venni, inkább másoknak szokott kölcsön adni. Előkérte a kötvényt, melyről azt hallotta, hogy azon férje keresztvonása van, holott az írni tudott. M. erre zavarba jött s azt mondá, hogy a kötvény elveszett; az többé meg sem került és M. P. a vádtól elállt. Az incriminált czikk azután igy végzi: „Most mondja meg nekem valaki, nem volt-e ez tőle (M. P.-től) nemes és becsületes cselekedet? Mi pedig innen egyre azt kiáltjuk, hogy ráuntunk már erre a becsületefiségre." Az incriminált czikkben vádlónak kezdő betűi (M. P.) vannak kitéve, ő is ó-futaki tanító s nemes ember, továbbá ő neki volt Szidonovval az incr. czikkben leirt ügyleti összeköttetése, miért magát az érintett czikk által becsületében sértve érezvén, kéri vádlottat a törvény érteimében elmarasztalni és 80 frt perköltség megfizetésére ítélni. Az esküdtek s a tolmács megesketése után kezdődik a bizonyítási eljárás. A perirományok felolvasása és néhány alaki kérdés eldöntése után, vádlott és vádló ügyvéde • több okirat felolvasását kéri, melyek a telek erkölcsi előéletére, s a tényállásra vonatkoznak. A biróság erre itélethozásra visszavonul, s a tárgyalást néhány perezre felfüggesztik. Visszatérve a terembe, a biróság a vádlott által előterjesztett több magán okmány felolvasását meg nem engedi, mire vádlott ügyvéde semmiségi panaszt jelent be. Vádlóra vonatkozó több közhatósági okmány felolvastatik. A bizonyítási eljárás befejezése után következnek a vádbeszédek. Vádló ügyvéde dr. Éberling utal arra, hogy a felolvasott okiratok kellőleg kifejtették a tényállást. Azt véli, csak egyszerűen az esküdtszék jogérzületére kell hivatkoznia, ha vádlott elma, rasztalását kéri, oly rágalom alapján, mely ha I való volna, a fenyítő törvények egyik súlyosabb I büntetése állna be, s a mely mélyen vág a sértett becsületébe. Utal vádló tanító állására, mely mindenek felett megkívánja, hogy jelleme, becsülete szeplőtlen, csorbítatlan legyen. Ma vádló, ! holnap az esküdtek bármelyike ellen történhetik | ily becsületsértő támadás, s azért esküdtek csak! nem az önvédelem jogát gyakorolják, midőn vádi lottat tettéért elmarasztalják, i Vádlott védője Füzesséry Géza szerint, sem a vádbeszéd, ^sem a vádló védője oly positiv pontot nem jelöl meg, mely becsületsértő rágalmat tartalmazna; a kereset továbbá az eset rég megtörténte által elévült, s igy sem alaki, sem anyagi tekintetben nem képezheti a sajtószéki tárgyalás tárgyát. Elnök arra figyelmezteti a védőt, hogy az oly kifogás, mely egyenest a bíróságnak szól, s az esküdtszéki eljárás megindítása előtt lett volna előterjesztendő. Vádlott ügyvéde szerint az elévülés kifogása semmis; mert az eljárás e késő megindítása az előző vizsgálat hosszadalmassága által okoztatott, mely a kellő időben megindittatott s azóta szakadatlanul folyt. A biróság erre termébe visszavonul s as ülés néhány perezpe felfüggesztetik. A biróság az ülés újbóli megnyitásakor vádlott védője két kifogásának helyt nem adván, a tárgyalás érdemleges folytatását rendeli. Vádlott védője kimutatni igyekszik, hogy a czikkben állított tények valók, hogy a czikk írója csak kíméletesen járt el, midőn vádló nevét sem tette ki. Különben utal arra, hogy szerbek közt, a faj hevesvérüsége mellett, az ilyen kis polémia, valódi csekélység, melylyel kár volt a sajtóbiróságnak alkalmatlankodni. Vádlót elutasítani kéri. Vádló ügyvéde viszonválaszában arra utal, i hocv védő ténveket állított ugyan, de azokat be ' néni bizonyította. A mi a kiemelt kíméletessé-