Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 41. szám - A kir. ügyészségnek életbeléptetésének feltételei - A második magyar jogászgyülés üléseiből. [1. r.]

Második évfolyam. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyfllés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöhez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendok. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. 41. szám. MIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOCÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Pest, okt. 10. 1871. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negjedevre 2 rrt. félévre .... 4 . egész evrc . . . 8 ., Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEtiMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM: A kir. ügyészségek életbeléptetésének feltételei. Boor József úrtól. — A második magyar jogászgyülés üléseiből : Dr. Teleszky István ur beszéde. — Czenthe József ur beszéde. — Jogeset. Gyura Adolf úrtól. — A bírósági szervezés előmunkálataihoz. — Rendelete. — „Esküdtszéki csarnok.* — „Törvényszéki tárgyalások." — „Vegyes közlemények." Lapszemle. — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Kinevezések, választások stb. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny "-bői. UT Lapunk mai számával veszik t. olvasóink a magyar jogászgyülés elé terjesztett véleményeknek további két ívét külön melléklet gyanánt. A kir. ügyészségek életbeléptetésének feltételei. Boor József ügyvéd úrtól. Hogy honunkban a kir. ügyészek intézménye behozatott, az megfejtését találja az eddigi hazai fenyítő törvényszéki gyakorlat és jogi fogalmaink szabadelvüségében, mert mig vannak államok, hol büntető és fegyelmi ügyekben csupán az úgynevezett vizsgálati — inquisitorischeljárást követik a nélkül, hogy a vád és védelmi előterjesztésnek helyt adnának; addig mi nálunk régi idők óta az ellenkező — vagyis a vádlói — accusatorisch —eljárás mint sokkal jobb és igazságosabb kővettetik. Kérdés már most csak az, hogy ezen intézmény czélszerü elhelyezése és életbeléptetése, minő feltételek teljesítése mellett lehetséges; mire néz re kívánatos, hogy mielőbb egy utasítás kibocsátassék, mely a kir. ügyészségek álláspontját tüzetesen kifejti és azon viszonyt megalapítja, mely az önálló kir. ügyészségek és a k. igazságügyminister között egyrészről, másrészről pedig maga az ügyészség egyes tagjai között kell, hogy fenálljon és melyről az 1871. 33. t. cz. 5. §. is megemlékezett. Korszerű tehát, hogy e tárgyat ez oldalról egy kissé fejtegessük. Csekély nézetem szerint a kérdéses utasítás következendő pontokba volna összefoglalandó, ugyanis: 1. A koronaügyész vagyis ennek felállításáig Pesten székelő kir. főügyész a fentemiitett és az 1871. 8. t. cz. 37. 39. és köv. §§-ban meghatározott hivatalos működési körére vonatkozó utasításokat — ha és a mennyiben azoknak helye van — közvetlenül a m. kir. igazságügyministertől veszi, kinek egyedül felelős. Teendői közé tartoznék az üresedésbe jött ügyészi állomások betöltése — az ügyészek szaporítása, áthelyezése és nyugdíjaztatására, — azok ellen elrendelendő fegyelmi eljárás vagy az ügyészek kitüntetésére, — előlegek vagy egyéb segélyezések kiszolgáltatására vonatkozó javaslatok. Továbbá a fenyítő perrendtartás behozataláig döntő utasítások adása a bűnvádi vagy fegyelmi vizsgálat mily iránybani vezettetése vagy beszüntetése I iránt azon esetekben, melyek tudomására hozatnak. Végre gondoskodik az ügyészségeknek hivatalos előleggeli ellátása és az azokról beadandó számadások megvizsgáltatásáról és a szorgalmas és kitűnő tisztviselők vagy segéd- és kezelő személyzet ilányában kifejezendő elismerés, illetőleg rendkívüli megjutalmazásáról. 2. A kir. főügyészi teendőket, ennek akadályoztatása esetében a helyettes végzi. Különben a kir. főügyész oldalán találja működése körét, melyre vonatkozó utasításokat főnökétől veszi. 3. Az önálló kir. ügyészek és alügyészek a kir. főügyész alárendeltjeinek tekintetnek, mely okból az egyes reájok bízott ügyekben a főügyész intézkedéseit és rendeleteit végrehajtani kötelesek, az 1871. 33. t. cz. 18. §. értelmében hozzájok a járási vagy vizsgáló birák által teendő feljelentésekről nyilvántartási jegyzéket vezetni, ezen feljelentések vagy havi kimutatások pontos beküldésének vagy birói szemlékrőli előleges értesítés vagy bármely tartalmú megkeresés elintézésének elmulasztása eseteiben, az illetők mulasztását a kir. főügyésznek feljelenteni és a 27. §. szerint vezetendő bűnvádi ügykimutatásokat is ugyanoda felterjeszteni tartoznak. A törvényszéki és járási börtönfelügyeleti ügy tárgyában felterjesztéseket tehetnek és a nekik alárendelt segéd- v. kezelő személyzetet, a mennyiben más intézkedés nem történt, utasítással ellátandják. 4. Az önálló kir. ügyészek vagy alügyészek segéd- vagy kezelő személyzete főnöke utasításait követni, a kitűzött hivatalos órákban a hivatalban szorgalmasan működni köteles. 5. A kir. ügyészségek rendelkezésére adatnak a megfelelő módon vezetendő iktatói, irattári, kiadói könyvek és havi kimutatások, bűnügyi feljelentések nyilvántartási jegyzőkönyvei és az évi bűnügyi kimutatások mintái (1871. 31. t. cz. 4. §. és 33. t. cz. 18. 22. 23. és 27. f. §§-ai.) <;. Hivatalos helyiségek és azoknak felszerelésére fordítandó költségek, valamint a kir. ügyészségeknek kijárulandó hivatali előlegek az igazságügyminister. illetőleg a kir. főügyész intézkedései folytán az e részben az 1871. 32. t. cz. !). §-ában meghatározott törvényszéki, vagyis ügyész- j • ségi átlagokból fognak kiutalványoztatni. I Az ügyészek az előlegekről, melyekből hivatalos utazások költségeit, netalán felveendő dijnokok vagy hivatalszolgákra fordított kiadásokat, iroda szerek, lakbér és egyebekre fordítandó költségeket fedezhetnek — félévenkint számot adui és azt I a kir. főügyészhez felterjeszteni kötelesek. 7. A kir. ügyészek egymásnak megkeresvényeit megfelelő gyorsásággal elintézni, felsőbbségök utasításaira a legnagyobb pontossággal, a hol kiváutatik jelentés vagy felterjesztések alakjában, felelni kötelesek. 8. Ha a kir. ügyészség tolmácsra szorul, akkor vagy a törvényszék tolmácsát, vagy más arra alkalmas egyént fáradsági dijainak lefizetése mellett, alkalmazhat. 9. A börtönök érdekében annyiszor a mennyiszer, kell a törvényszéki elnök, — a fogházi, illetőleg törvényszéki orvos, — börtönőrök és magukkal a foglyokkal is érintkezik; szükség esetén felsőbb helyen orvoslást keres. 10. Miután fenálló törvények értelmében a kir. ügyészek mind bűnvádi mind fegyelmi ügyekben feljelentéseket elfogadni, vizsgálatot megindítani tartoznak és ez utóbbiak vezetésének ellenőrzői — és igy ugy szóllván az ő kezökben öszpontosul a közbiztonság fentartásáuak egyik fölfeltétele; ugyanazért elvárja tölök az állam, hogy feladatuk teljesítésében buzgón eljárni és segéd-személyzetökrei befolyásukat csupán e közérdekű czél elérésére felhasználni fogják. A második magyar jogászgyülés üléseiből.*) Dr. Teleszky István n.-váradi ügyvéd urtmk az I. szakosztályban tartott**) az általa a törvényes örökösödés törvényhozási szabályozása tárgyában beadott indítványa felett. Bármi legyen sorsa indítványomnak, melyet teljes meggyőződésem sugallatától vezettetve terjesztettem elő, dúsan meg van jutalmazva azon csekély munka, mely annak beterjesztésével járt, mert e kérdés itt fontosnak ismertetett el és mint ilyen pro et contra beható tanácskozmány tárgyává tétetik. A zárszó engem illetvén, kötelességem indítványomat a felhozott érvek ellen védeni. Mindenek előtt kijelentem, hogy én azok után miket a t. előadó ur itten felhozott, nem ragaszkodom indítványomnak azon részéhez, mely ezen *) Ezen rovat alatt közölni fogunk néhány beszédet, melyek a második m. jogászgyülésen vitatott kérdések élénkebb megvilágosítására szolgálnak. bzerk. **) Némely lényegtelen helyeket itt kihagytunk. ' Szerk.