Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 5. szám - Nyilt levél a "Themis" szerkesztőségéhez - Perköltség és a kir. táblai gyakorlat - A franczia család-tanács és a hazai árvaügy országos rendezése [2. r.]

— 56 az árva vagyona állásáról átnézetet mutasson be. *) Itt tehát a gyámsági kezelésnél a/, államnak teendője nincs, a gyámi felügyeletet, az úgy nevezett főgyámságot is nem az állam, hanem a család teljesiti, s ez csak is igy vau helyesen, mert a felsó'ségi felügyeleti jog egyedül a viszszaélések meggátlására, nem pedig a gyámsági jogok elsajátítására vagy gyakorlására ád igényt. A franczia szerint a gyámság nem valamely nyilvános hivatal, s a gyám nem az államnak, hanem a gyámoltnak képviselője, -s ennek magánvagyonának egyszerű gondviselő kezelője. Nem lóvén e szerint a gyám köztisztviselő, a gyámságot oly általános kötelességnek — munus publieum, chargé publique — mondhatjuk, mely alól törvényes ok nélkül magát kivonni senkinek joga nincsen. A porosz törvény szerint az államnak szabad gyámválasztási joga lévén, itt nincs, s nem lehet szó végrendeleti, törvényes és rendelt vagy birói gyámokról, a porosz törvény csak egyféle gyámot ösmer, s ez a rendelt vagy birói gyám. Nincs ugyan megfosztva az apa azon jogától, hogy kiskorú gyermekei részére végrendeletében gyámot nevezzen, de ezt a gyámbiróság mindöszve is csak figyelmet érdemlő javaslatnak tekinti, melytől azonban, ha tetszik eltérhet, s igy a porosz törvény szerint minden gyám, kivétel nélkül, az állam vagy a gyámbiróságtól nyerheti csak gyámi megbízatását. [] A porosz rendszer némi módosításokkal az osztrák törvények uralma alatt hazánkban is alkalmazva volt az 1851. 1853. 1858. és 1859ben kibocsátott ministeri rendeletek, s ezek folytán felállított árvabizottmányok által, melyek hogy az elébök szabott költséges és terjedelmes alakiságok tömkelegében mily nehézkesen mozogtak, azt hiszem még mindnyájunknak friss emlékezetében van. Az osztrák törvények azonban a porosznál gyámi képességre nézve szabadabb elvüek valának, mert a po!g. tk. 190—198 §§-i elfogadják a végrendeleti és törvényes gyámságot, s a 199. §. szerint kirendelt gyámnak csak akkor volt helye, ha se végrendeleti se törvényes gyámot találni nem lehet. Kégibb magyar törvényeink szerint szinte a végrendeleti, továbbá a természeti és törvényes, csupán törvényes gyámok az elsők, s ezek mindegyike hiányában van csak helye a gyámrendelésnek; de ennek kinevezésébe való befolyástól a család itt is elszorittatván, a gyám rendelést a fejedelem, a nádor, a megye, város s a jobbágyi viszonyok létezése alatt a földesúr eszközölte azon alapon, mert magszakadás esetében ezek birtak öröklési joggal s igy kötelességük is vala a kiskorú árvák pártfogásásáról gondoskodni. De váljon jog és igazság szerint kötelezhető-e egy család arra, hogy ez árvaságra jutott kiskorú tagjai gyámolitásáról gondoskodjék? erre csak igennel lehet felelni. E kötelesség a családi szereteten azon természeti viszonyon alapszik, mely a legközelebbi rokonokat a legerősb kötelékkel, a közös származással fiizi egymáshoz; , mit igazol az, hogy a jog és kötelesség tiszta ! tudatával alig birt régi kor népei között is a családok árvaságra jutott kiskorú tagjaiknak ' ápolását ösztönszerűleg teljesítették. Szorosabb jogi szempontból véve a dolgot, épen azáltal I van elégtéve azon elvnek, hogy jog kötelesség- | gel, az örökösödés gyámsággal vau egybekötve. Vegyünk egy családot, mely négy testvér- | bői áll, kik mind vagyonos családapák; közülök j A.-nak gyermekei még életében elhalnak, s utá- j nok maga A. is mag nélkül kihalván, vagyonát vég- j rendelet hiányában életben maradt testvérei B. C. D. fogják örökölni; majd meghal B. s hagy maga után kiskorú árvákat , ezeknek gyámolitásáról vagyona híí kezeléséről gondoskodni, az örökö- j södésben most részesült, s még jövőre is része- i sülhető testvérek vannak kötelezve. De hátha C. *) Ebből látni való, hogy e másik gyám fő kötelessége a rendes gyám feletti ellenörküdes, hogy ez által az árva érdekei akár hanyagság, akár lelkiismeretlen eljárás miatti károsodástól megóvassanak ; épen ezért e második gyámot leghelyesebben ellengyámnak — tuteur subrogé — nem pedig mint Kún Barna a franczia polg. törvénykönyv magyar fordításában tette, gyámtársnak lehet nevezni; meit az osztr. polg. tk, 211—15 §§-i szerint a gyámtárs nőgyámok mellé tanácsadóul és segítőül alkalmaztatik a vagyon-kezeléshez, az ellengyám pedig csak közvetlen felügyeletet, ellenőrzést gyakorol a rendes gyám felett, a nélkül, kogy magába, a rendes gyára által vezetett vagyonkezelésbe beavatkoznék. Gy. J. testvér még életében minden vagyonát elpazarolta, s vagyon nélkül liágy maga után három árvát; itt talán az öröködhetés lehetlensége a családi gondoskodás kötelességét megszünteti? épen nem, mert maga az örökösödési jog feunmarad, melyről valaki maga részére lemondhat ugyan, de attól utódait meg uem foszthatja; s meglehet, hogy e 3 három árva közül egy maradván életben, az saját szorgalmával nagy vagyonra tesz szert, melyben lemenői) és régrendelet hiányában ismét a többi életben maradt nagybátyák vagy ezek gyermekei örökösödnek, s igy a család tagjai között folyvást fennlévő örökösödési jog alapján e családi tagok e család árváiróli gondoskodásra kötelezhetők. E kötelesség még inkább fenntartható h azánkban, hol a végrendelet s lemenő ág hiányábani öröklésnél a paterna paternis, materna maternis elv alapján a családtól lehatolt vagyon visszaháramlása biztosítva van, mely intézkedésnek fennmaradását nemzetiségi szempont is követelvén, hinni lehet, hogy az uj magyar polg. codex is ez elvtől lényegesen aligha fog eltérni. Hogy mennyivel természet-ósczélszerübbagyámi ügyeknek a* családtanács k ö z b o j ö 11 é v e 1 i ellátása, mutatja az, hogy sem a szigorú porosz, sem a szelídebb osztrák és magyar gyámi eljárás a családi rokonoknak meghallgatását bizonyos esetekben nem nélkülözheti, habár ezek véleménye csakis tanácsadó és nem döntő. Magok a porosz jogtudósok bevallják, miszerint eltekintve attól, hogy a gyám rendelési eset legelébb jut a családnak tudomására, s igy kellő időben leginkább csak ez által jelentethetik be az államhatóságnak, gyakorta fordulnak elő esetek, melyeknél azt, hogy a gyámokra nézve akár nevelését, akár vagyona kezelés módját illetőleg, mi leginkább hasznos és czélszerü, biztosan csak azon családtagoknak, kik között és kiknek viszonyai alatt a gyámolt született s nevelkedett, értesítő nyilatkozatai alapján lehet eldönteni; ugy hogy ennek folytán alig van már vélemény különbség az iránt , hogy czélszerüség szempontjából a gyámság vitelére a család befolyását szélesbiteni s szilárdítani szükséges. Még kevésbé mellőzheti a családi értesítést az osztrák és magyar gyámi eljárás, mert nem tekintve a javakbani örökülésen alapuló törvényes gyámságot az oldalrokonokat, több esetben részint a törvény, részint a szokás és szükség kívánja gyámi ügyekben a legközelebbi rokonok meghallgatását ; jelesen gyámkinevezésnél, vagyontalan árvák elhelyezésénél, korengedélynél kisebb gyámi számadásoknál, nagyobb gyámi számadások vizsgálatánál a tényleges viszonyok bővebb felvilágosítása, valamint fel nem derített számadási nehézségeknél a barátságos kiegyenlítés megkísértése végett; átalában minden fontes és kétes esetekben a gyám javaslatainak jóváhagyása előtt, a gyámságnak teljeskorou túl is folytatásánál, halálesetek felvételénél stb. Mind ezen fontos esetek az árva családi viszonyainak beható részletes ismeretét igénylik, s ha eunok | szükségessége begyőzött tény: miért a családi tagokra nem bizatik közvetlen a gyámi intézkedés? ha a fontosabb esetekben megkérdezzük, a kevésbé érdekes esetekbeni intézkedéstől mi okon és jogon zárjuk el azokat ? miért volnánk idegenek hódolni a családi természeti viszonynak, mely nem csak az ó, hanem az ujabb korban is mind azon államokban, melyek mellőzve a merev centralisatiót, nem az államhatalomnak habár bírósági alakban is, a családi szentély titkaiba szükségtelen és semmivel nem igazolható betolakodását tűzték ki kormányzati vezérelvükül, a gyámi ügyeknél alkalmazást nyert? Miért ne sietnénk a családokat természeti ősi jogaikba visszahe- | lyezni, s őket e joggal egybekötött nemes kötelességgel terhelni? íme az okleveles jogtudósokból álló gyámi bíróság, mert egyes családi viszonyokat jogi foliantok lapjairól betanulni s leolvasni nem lehet, egy árva ügyében kénytelen azon család egyszerű miveltségű tagjaihoz fordulni utasításért, tanácsért, miért ne bi/.nánk tehát az egész ügyet arra, ki azt legjobban tudja — a családtanácsra ? Biztosabb tájékozás végett tekintsünk végig rövid párvonalban mind a porosz, mind a franczia gyámi rendszeren. I. A porosz rendszerben, mint már fenntebb említve volt az állam a főgyám, az árvák az állam gyámoltjai, s a törvény a kirendelt gyámot nem ugy tekinti, mint idegen vagyon magán kezelőjét, hanem mint az állam meghatalmazottját vagy tisztviselőjét, a ki egész kezelési eljárására nézve az állami felsőségnek van alárendelve, miről ő ennek köteles évenként a legpontosabb számadást tenni. Nézzük továbbá a gyámi eljárás közegeinek teendőit rövid körvonalokban. 1. A gy ám. Az államhatalomnak a gyámsághoz fenntebb kifejtett jogviszonyából következik, hogy a porosz törvény semmi más gyámságot nem ösmer, mint rendelt gyámságot; a gyámrendelés kizárólag az államjoga. A gyámbiróság utasitva van ugyan a végrendeletben gyámul megnevezett egyénekre, továbbá az anyára és más rokonaira az árvának tekintettel lenni, de a gyámhatóság nincs e szabály által annyira, korlátozva, hogy belátásához képest minden rokonokat mellőzve, egy idegent ne rendelhessen gyámul. A valóságos gyámrendelés írásbeli kinevezési rendelet által történik, s ennek kézbesítése előtt a gyám a vagyon kezelésbe nem avatkozhatik. A gyám kötelessége az árvának személyéről és vagyonáról gondoskodni; a személyérőli "gondoskodás magában foglalja az árva testi és szellemi jólététől, különösen tartása s nevelésérőli gondviselést. Vagyonát illetőleg mindenekelőtt a leltározást, s ezután a többi örökösökkel való osztályt kell eszközölni. A vagyon kezelését, mint egy jó családapa, ugy köteles vinni, s e részben a gyámsági szabályrendelet igen körülményes utasításokat ád. Ha azonban az árvának akár személy akár vagyonára nézve fontos változás esete forog fen, ezt a gyám köteles a bíróságnak bejelenteni, s annak közelebbi utasítását kinyerni. Evenként köteles a gyám a bírósághoz számadását beadni, s az árvának lakása, tartása s neveléséről jelentést tenni. 2. Gyámbiróság. A gyámi hatalom tuIajdonképeu a bíróságnál, s nem a gyámnál van. nem ez, hanem a gyámbiróság az állam tulajdonképeui képviselője, ki határozatai végrehajtásához használhatja ugyan a gyámot, de ezt tenni nem köteles. Több személyek p. rokonok, lelkészek, falusi birák stb. kötelesek a koronkint felmerülő gyámsági eseteket a bíróságnak bejelenteni; e bíróság tartozik azonnal az árva vagyon kipuhatolását s biztosítását eszközölui, s gyámot rendelni. A leltár felvétele a gyam teendője volna, azonban a gyakorlatban erről is közvetlen a bíróság gondoskodik; az veszi át letéttárába a készpénzt, drágaságokat, adóssági okmányokat, s a pénzből a gyám kezénél csak annyit hagy mennyi az árva tartása, nevelése, s a vagyon kezeléséhez szükséges. Az árva személyérőli gondoskodás ugyan a gyám joga és kötelessége, oly megszorítással azonban, hogy a nevelő választását egyedül maga a bíróság eszközli, és sem a nevelő sem a gyám nincs jogosítva a hozott e részbeni határozat vagy rendelkezéstől eltérni. Ezekből kitűnik, hogy a gyám minden gyámsági ügyekben a birósag különös utasításaihoz köteles magát alkalmazni, s a bíróságnak nem csak joga, hanem kötelessége is. hogy a gyámot az adott utasítások végrehajtására szorítsa, s reá állandóan felügyeljen. Ily állásban a gyámnak kevés alkalma vau, hogy jó családapai gondoskodását kitüntesse, mivel őt a birósag semmiben önálló intézkedéssel meg nem bízza. Ha a gyámbiróság czélszerüuek látja, joga van a gyámot elbocsátani, de a ki ez esetbea birói kihallgattatását kívánhatja. A végszámadást, melyet a gyám megbízatása bevégezte után két hónap alatt beadni tartozik, valósággal rendesen a bíróság készíti el. lvzekből kitűnik, hogy a gyámhatóság, melynek tulajdouképen csak a gyamsági felügyeletet kellene gyakorolni porosz törvény szeriut maga a valódi gyám. II. Franczia gyámtö rv é ny. A porosztól lényegesen eltérőleg fogja fel a franczia törvény a gyámságot. A franczia törvénykönyvben a gyámsagróli intézkedés közvetlen az atyai hatalomról szóló rész után van beigtatva következőleg I-ső könyv 9-ik ezini az atyai hatalomról 10-ik cz. a kiskorúságról, gyámságról és felszabadításról Il-k cz. nagykorúságról stb. Tekintsük meg itt is a gyámság orgánumait közelebbről. 1. A gyám. A franczia ugy, mint a római és magyar törvény végrendeleti, törvényes és rendelt gyámokat ismer. A 397 §. megengedi az utóbb elhaló szülének azon különös jogot, hogy rokont vagy idegent nevezzen gyámulha nem nevezett, ugy a 402 §. szerint a gyám-