Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 40. szám - Amásodik magyar jogászgyülés második teljes ülésének folytatása

— 457 — zése. A mint az ingóknál a tulajdoni jogczim a franczia jog szerint a birtoklásban, ugy az ingatlanoknál a bejegyzésben áll, ez az alap, melyet biztossá ugy tehetünk, ba annál közjegyzői okmányt kivánunk. Ez lenne a leghathatósb eszköz a telekkönyvi intézmény javitására is. Külföldi, különösen porosz és bajor jogászok régóta hirdetik ezt. A házasfelek közti szerződésnél azért szükséges közjegyzői okmány, mert a házasság a legfenségesebb viszony az államban, és az állam érdekében áll, hogy a házasfelek közt az elkeseredésnek és ebből folyó pereknek elejo vétessék. Végre azon kérdést fejtegeti, vájjon kivihető-e ez ? Nézete szerint igen is kivihető, mert képes férfiak nagy számban fognak vállalkozni, nagyobb számban, minél kiterjedtebb lesz a kényszer. Ezért ajánlja a kisebbség véleményét. (Helyeslés.) Boor József csak azért óhajtja a közjegyzői kényszer kérdésének mellőzését, mert maga a közjegyzői intézmény sincs biztosítva és igy időelőtti volna annak következményeit feszegetni. (Zaj ! Szavazzunk !) A gyűlés berekesztettnek nyilvánítja a vitát. A szavazásnál a többség a szakosztály javaslatát fogadja el. Tárgyalás alá vétetik a III. szakosztály indítványa az esküdtszéki intézménynek ugy a bűntettekre, mint a sajtó s a politikai vétségekre leendő kiterjesztése tárgyában. Máttyus Aristid, mint a III. szakosztály előadója alig találja szükségesnek érveket felhozni az esküdtszék intézménye mellett, mert hiszen a szakosztályi vitatkozásnál is a szónokok közül alig szólt valaki az esküdtszék ellen elvi tekintetekből. A jogászgyülés elí'tt levő indítvány ellenesei folyton csak annak alkalmazhatóságát tagadták. Szónok is elismeri, hogy nálunk nincsenek meg az elemek, melyek az esküdtszéki intézmény alkalmazhatóságát minden egyes esetben kétségen kívül helyeznék, de szónok más országok példájára hivatkozva, épen az esküdtszék intézményétől várja, hogy a jogérzetet fejleszsze. A jogászgyülés különben csak arra van hivatva, hogy elvi kijelentéseket tegyen, nem pedig, hogy a kivitel elé gördülő nehézségeket mérlegelje. A törvényhozásnak lesz feladata határozni az elv valósítása s e valósitás módozatai felett, de az elvet megtagadni nem lehet a baladás terén álló jogászgyülésnek. Rövid vita után, vájjon a kisebbségi vélemény előadója, ki csak elkésve jelentetett be, szólhat-e. Boor József mint a kisebbség előadója néhány szóban kifejezést ad azon nézeténak, hogy ő most, midőn rendezett bíróságok állíttatnak fel, az esküdtszékeket feleslegeseknek tartja. (Nagy zaj. Eláll! Eláll a szótól! Jakabfaly Gyula, kir. táblai bíró: A szakosztályi ülésben többen szólottak a kisebbség véleménye mellett. Az indokok azok voltak, hogy népünk jelenleg még nem eléggé érett arra, hogy elegendő jó és lelkiismeretes esküdteket szolgáltathasson. Ezen vélemény tolmácsolója volt különösen Kormos Béla ministeri titkár. A többség azonban megtámadta ezen véleményt és többen kijelentették, hogy az nem egyéb, mint súlyos vád a polgári osztály ellen. De ha emelhető volna is jelenleg azon vád, hogy esküdteink talán még nem eléggé képzettek, ezen hiány naponként kisebbednék, mivel épen az esküdtszéki intézmény az, mely kiképzi az esküdt bírákat. Természetesnek tartja, hogy ezen intézmény nem igen tetszik sem az aristokratiának, sem pedig maguknak a szakbiráknak. Nem csodálkozik azon, hogy pl. egy jogtudós birónak, ki 20—25 évi fáradsággal szerezte meg magának ebbeli tudományát, nincsen ínyére az, hogy pl. egy igen becsületes, de jogitudomány felett nem rendelkező varga az ő collegája legyen, sőt nálánál még nagyobb hatáskörrel birjon, mert ha azon varga azt mondja hogy a vádlott uem bűnös, akkor a bíró bármennyire bűnösnek találja is őt, nem szabhat ki büntetést. Azt is természetesnek találja, hogy ez az aristokratiának sincs ínyére; mert ha ő szóló Cziráky volna, neki derogálna, hogy mint birótársa Paczona ur üljön mellette. Az esküdtszék ugy politikai, mint jogi tekintetben egészséges intézmény, és szónok ennek bizonyítására a jogtudósok hosszú sorára hivatkozik. (Felkiáltások: Eláll! Szónok eláll a továbbszólástól.) Br. Prónai Dezső: Csak egy pár szót engedjen meg a t. teljes ülés az igazság érdekében. Az előttem szólott tagtárs ur méltóztatott felhozni, hogy, lehetnek ellenségei, és ő természetesnek találja, hogy az aristokrátia ellensége az esküdtszéki intézménynek. Nem akarok vitatkozásba bocsátkozni, de miután itt személvre történt hivatkozás, hogy t. i. gr. Czirákynak bizonyára nem lenne Ínyére nem tudom ki mellett mint esküdt ülni, bátorkodom megjegyezni, hogy épen gr. Cziráky fel is jegyeztette magát a sajtóbirósági esküdtek lajstromába és csak azon körülmény, hogy a sorsolás alkalmával nem húzatott ki neve, okozta azt, hogy nem vehetett részt az esküdtszéki bíráskodásban. Jakabfalvy Gyula: Nem mondottam én azt, hogy gr. Czirákynak nincs ínyére, hanem azt mondottam, hogy ha én Czháky, aristocrata volnék, talán nekem nem lenne Ínyemre. Constatálom különben, hogy gr. Cziráky minden esküdtszéki ülésben lelkiismeretesen megjelent, mig gr. Karácsonyi egyetlenegyben sem. (Nyugtalanság és boszankodás jelei a tagok közt). E1 n ö k : Itt a tudomány kérdéseivel van dolgunk, nem pedig személyekkel. Nagyon sajnálom, hogy elkerülte figyelmemet, miszerint szóló ur egyéneket emiitett fel, mert különben már akkor kötelességemnek ismertem volna, a szónokot figyelmeztetni arra, hogy ezen tért kerülni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Tárgyalás alá keiül a VI. szakosztály jelentése dr. Weiss Lajos temesvári ügyvéd azon indítványa felett, mely szerint kimondandó volna hogy a társas bíróságokra fektetendő a fősuly. A szakosztály többsége épen ellenkező véleményben levén, az indítvány elvetését javasolja, mig a kisebbség különvéleménye dr. Weiss indítványát némi enyhitő módosítással elfogadásra ajánlja. Szilágyi Virgil a szakosztály többségének előadója indokolja: miért vetette el a szakosztály Weiss indítványát és miért hajlik inkább az egyesbirák rendszere felé. Szónok időszerűnek sem tartja a tett indítványt, mert az igen közel áll a nemrég megalkotott törvényhez. Ezután jogtudományi tekintetben fejtegeti az egyesbirák előnyeit a társasbiróságokkal szemben, figyelembe véve ezenkívül speciális viszonyainkat. Hogy az igazságszolgáltatás megfeleljen czéljának, szükséges, hogy a birák kellő képzettséggel bírjanak. Bármit mondjanak is, szónok nézete szerint nálunk jogrendszerünk sajátosságánál togva sokkal kevesebb képzett biránk van, hogysem igazságszolgáltatási rendszerünket teljesen a társasbiróságok alapjára fektethetnök. Továbbá sokkal könnyebben érhető el a bírói függetlenség az egyesbirósági rendszernél, mert a csekélyebb számú egyesbirákat sokkal könnyebben le! het független anyagi állásba helyezni, mint a 1 társas bíróságok sokkal nagyobb számú tagjait. Szónok azt hiszi, hogy a felelősség is nagyobb az egyes bírónál, mint a társas bíróságnál. Az egyesbirónál a visszaélés,' tévedés stb. ódiuma épen csak az ő személyét terheli, és igy az erkölcsi nyomás sokkal nagyobb, mint a társas bírónál, hol a felelősség többek közt oszlik meg, és a társasbiróságoknak még az a megmérhetlen hátránya van, hogy a bírói collegium által elkövetett hiba ódiuma nem csak az illető bíróság tagjaira, hanem általában az egész birói karra, az egész igazságszolgáltatásra hárul. Ajánlja a szakosztály véleményét elfogadásra. Zlinszky Imre, mint a kisebbség előadója, a társas bíróságok előnyeit igyekszik feltüntetni az egyes bíróságok felett. Az egyes birák nem győznék a munkát, vagy nagyobbára segédeik által fognák végeztetni, és igy nem csak felületes lesz a munka, de a felelősség is illusoriussá lesz. Dr. Bróde Lipót: Jóllehet elismeri az egyesbiróságok alkalmazásának czélszerüségét, sőt szükségét egyes esetekben, azért nem hiszi, hogy volna ember ki jelenlegi jogrendszerünk mellett igazságszolgáltatásunkat kizárólag egyesbiróságokra merné bizni. H o d o s s y Imre tekintettel arra, hogy a bírósági szervezés nem tartozik jelenleg a legsürgősebb reformkérdések közé, mert a minap meghozott törvényen egy hamar ugy sem lehet változtatást tenni, napirendre térést indítványoz azon kijelentéssel, hogy a jelen pillanatban a társas bíróságok vagy az egyes bíróságok kérdésének vitatását időszerűnek nem találja. A jogászgyülés nagytöbbsége elfogadja az indokolt napirendre térést s igy a szakosztály véleménye épugy, mint a kisebbség véleménye elesik. Tárgyalás alá kerül az I. szakosztály véleménye a hitbizomány eltörlése tárgyában benyújtott indítványra nézve. A szakosztály több^o nem vélte egyenesen kimondandónak, hogy °a hitbizomány eltörlendő, hanem Pulszky módosítása folytán csak azon javaslatot teszi, hogy a hitbizomány a magyar magánjogi törvénykönyvből kihagyassék., P u 1 s z k y Ágost mint a szakosztály előadója • Vázolja mennyire ellenkezik a hitbizomány korunk reformeszméivel. Ez utolsó fennálló fala a régi elkorhadt épületnek. A ki napjainkban szerez, az kölcsönt vesz a társadalomtól, és köteles azt annak ismét visszaadni. Ezért nem fogadhatja el a szakosztály a hitbizományt, a korlátlan individualismus tanát. Különben bár erősen kívánja a hitbizomány eltörlését, a szakosztály még sem kivánt oly indítványt tenni, mely talán izgatottságot kelthetne bizonyos 'osztályban. Ha a hitbizomány a polgári törvénykönyvből kibagyatik, akkor többé uj hitbizomány nem létesülhet és a régiek is el fognak enyészni, mert az országgyűlés és a ministerium alkalmat'nyernének a fennálló hitbizományoknak bizonyos feltételek mellett a családok közt leendő felosztása iránt intézkedni. Dr. Ságby Gyula a szakosztály véleményétől eltérőleg az eredeti indítványt ajánlja, mely szerint egyenesen ki volna mondandó, hogy a hitbizomány eltörlendő. Pulszky indítványa fenhagy egy kibúvó ajtót, hogy t. i. a hitbizomány esetleg külön törvénynyel szabályoztassék, a mint erre van eset p. Zürich kantonban, hol a polgári törvényköny a hitbizományt nem' említi, de azért külön törvény megengedi azt. B. Prónay Dezső kijelenté, hogy sem a szakosztály véleményét, sem Sághy indítványát nem pártolhatja. B u s b a c h Péter : A hitbizomány, mint a a jogegyenlőség egyenes tagadása, jogász által nem pártoltathatik. Nem osztja Pulszky aggodalmát, mintha izgalmakra adhatna alkalmat a hitbizomány eltörlésének egyenes kimondása. Azzal a mit Pulszky akar, körülbelül semmit sem mondanánk. Utal a hitbizományok rendkívüli nemzetgazdászati hátrányaira; utal a hazánkkan s a külföldön levő nagy hitbizományi birtokokra, melyek mindannyi haszonvehetleu testek és csak romlására vannak egyes családoknak. Mivel pedig szónok a hitbizománynak sem jogi alapját nem látja, sem nemzetgazgazdászat előnyeit nem képes felfedezni, kívánatosnak tartja a hitbizomány eltörlésének kimondását s azért az eredeti indítványhoz járul. A jogászgyülés erre 3 tag kivételével kimondja, hogy a hitbizomány intézménye eltörlendő. Az előrehaladt idő tekintetéből elnök 1'/4 órakor felfüggeszti az ülést és délutáni 3'/2 órára ismét összehívja. A második magyar jogászgyülés második teljes ülésének folytatása. (Sept. 27-én d. u. 3% Órakor a m. tud. Akadémia dísztermében.) Elnök és jegyzők ugyanazok mint a délelőtti ülésben. Napirendre került a III-dik osztály indítványa, hogy a büntető jogi elévülés a magyar büntető törvénykönyvbe felveendő. Dr. Sch n i e r e r Aladár szakosztályi előadó röviden kívánja indokolni ezen indítványt. A büntetőjogi elévülés első és főindoka az, hogy a későn megindított bűnvádi eljárás az ügy felderítésére biztosítékot nem nyújt. A vádlott évek hosszú sora után nincs azon helyzetben, hogy ártatlanságára kellő bizonyítékokat hozhasson fel. A fenyítő igazságszolgáltatásnak sem czélja, sem méltósága nem kivánja azt, hogy a bizonyos idő múlva feledékenységbe ment esemény újra felevenittessék. A büntetés czélja az, hogy a sértett jogrend helyreállitassék, de erre nincs szükség akkor, ha a büntetés feledékenységbe menne. Azon körülmény, hogy a bűnös hosszú ideig nem követett el bűntényt, javulására mutat, és ez által a büntetés főczélja, a javítás már ugy is eléretett. Továbbá a bűnös eléggé meg van büntetve az által, hogy azon időt, mely a bűntettétől az elévülésig tart, folytonos aggály közt kellett töltenie. Ajánlja az indítványt. (Helyeslés.) Kisebbségi vélemény bejelentve nem lévén a kérdés szavazás alá bocsáttatik. A jogászgyülés egyhangúlag elfogadja az indítványt. Következik az 1-so szakosztálynak azon m-