Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései

— 447 Ez utóbbinak hiányairól nem is szólok. Hanem az előbbit akarom a lehető tökéletességben képzelt jogászbirákból álló tszék működéséhez hasonlítani. Tagadhatlan, hogy a jogászbirákból álló tszék is annyira javítható czélszerü szabályok felállítása által, hogy az esküdtszéki eljárást megközelíti, de annyira, hogy utol érje, soha. Azon előnyei az esküdtszéki intézménynek, melyekben utólérhetlen a jogászbirákból álló tszék által I, hogy a közvetlen szóbeliség és nyilvánosság- jó büntető igazság szolgáltatás ezen egyik alapfeltétele — csak ezen intézmény ben nyer tökéleteskivitelt. A törvénytudó biró nem óvhatja meg magát az elővizsgálati iratoktól. Sőt azoknak ismerése által benne már eleve bizonyos vélemény keletkezik az egyes kérdések iránt. Ezen elfogultságánál fogva a tárgyalást egyoldalulag fogja fel, nem képes elég éber figyelemmel kisérni: miért is osztán gyakran történik, hogy a biró határozata és a nép közvéleménye nem találkoznak. Mert mindkettő különböző forrásokból meríti meggyőződését, emez csupán a nyilvános tárgyalásból, amaz ebből de az előiratokból is. A szóbeliség és fellebbezési lehetőség kizárják egymást. Hogy az egész országban csak 3—4 fellebbezési instantia legyen, kivihetetlen mert a feleknek és a tanuknak elviselhetetlen teher volna a megjelenés ; hogy minden bíróság székhelyén fellebbviteli biróság is létezzék, óriási és elviselhetién költséggel járna az országra. Azt pedig még tanácsolni sem merte még soha senkisem, hogy úgymint esküdtszéknél jogászbirákból álló tszéknél is kilegyen a fellebbezés zárva. II. Az esküdtszékben többféle életviszonyok tapasztalatai vannak egyesülve mint a törvénytudó birákból álló tszéknél; mert ez utóbbiak mindnyájan csak egy és ugyanazon forrásból merítik ismereteiket, egy és ugyanazon forrásból szerzik tapasztalataikat: t. i. a tszéki gyakorlatból, holott az esküdtek legkülönbözőbb életviszonyokban élnek. HL A nép nagyobb bizalommal viseltetik az esküdt — mint jogászbirák iránt. Ez tény, bizonyítja a-történet. Örömmel fogadták mindig és mindenütt honosítását. S visszakívánták mindenütt ha eltörültetett. Egyébiránt indokolva van ezen feltétlen bizalom azon nagy függetlenség által, melyben az esküdt birák vannak. IV. Terjeszti a törvények ismeretét, s ezáltal létesiti az igazzságszolgáltatás iránti tiszteletett s megszilárdítja a nép jogérzetét. V. Végre az esküdtszéki ítéletnek nagyobb erkölcsi súlya van, mint jogászbirák határozatának. S ez onnét van, mert az esküdtszék határozatát a jelenlevő jogászbirák ha egyhangúlag tévesnek tartják, felfüggeszthetik. S miután azt nem teszik, saját tekintélyökkel is szentesitik. E század tapasztalata mutatja hogy azon hadseregek képesek leginkább a győzelemre, hol a polgári elem képezia fősúlyt, s hogy azon egyházak működése legszabadelvübb s legüdvösebb, hol a papság mellett a laicus elemnek is van beleszóllása a dolgok menetébe : Adjon a törvényhozás tért a polgári elemnek az igazságszolgáltatás templomában is, s az igazság győzni és szabadelvű lenni fog! Dr. Dárda y az indítványt amint be van nyújtva, rögtönzöttnek és elhibázottnak tartja; annak az indítványozó által szóval előadott, indokolása pedig leginkább azon kérdésre vezethető vissza, vájjon egyáltalán czélszerü és üdvösnek véli-e az esküdtszékek honosítását, anélkül hogy előadta volna, mikép kívánja az esküdtszéki intézményt életbeléptetni ? Az esküdtszéki intézmény, az 1848-ki korszak egyik vívmánya, egyelőre ugyancsak a sajtóügyekre nézve képez illetékes bíróságot, de ennél továbbra egyelőre nem is mehetünk, mert főbenjáró pereknél írásbeli eljárásnak lévén helye, ily eljárás mellett esküdtszékről szó sem lehet. Az indítványból nem vehető ki tisztán, vaijon a mostani eljárást tartja szem előtt, vagy a jövő codificatio szempontjából indul ki, első esetben lehetetlenséget kíván, de az utóbbi esetben sem teheti magáévá egész terjedelmében. Sajnálja, hogy indítványozó a kérdés politikai oldalát tolta előtérbe, mert épen a politikai oldalt tartja nem a legfényesesebbnek, hanem a legkényesebbnek, főleg hazai viszonyainkat tekintve. S ha ezeket tartjuk szem előtt mindenekelőtt az esküdtszékek miképen alakítása iránt kell tisztába jönni, e tekintetben pedig nem létezik esküdtszék, mely nálunk egyáltalában mintaképül szolgálhatna. S ha a fenáíló intézményeket tekintjük, nemcsak a különböző országokban — Angol-. Franczia-. Németország és Belgiumban akadunk különbségekre, de még az egyes országok különböző tartományában megannyi lényeges eltérés mutatkozik; nem is tekintve azt, hogy pl. a Szászországban fenálló „Schöffengericht", mely Schwarze teremtménye, ki ezen intézményét, eredeti ős német alapra akarta fektetni, alapjában tér el az angol eredeti esküdtszéktől. Ezekután behatóan és részletesen feltünteti azon részleteket, melyek az angol és skót, a franczia és belga, végre a németországi esküdtszékek és az úgynevezett „Schöflfengerich'-tek közt létezik. Igen tanulságos volt azon párhuzam, melyet az angol és skót eljárás közt létezik. Angolországban, úgymond az esküdtszék a legszélesebb alapra van fektetve, ott nincs az esküdtszéki képesítés tekintetében bizonyos census meghatározva, Skótországban pedig meg van határozva s pedig 15 esküdt közt: 10 az alsóbb 5 a magasabb eensusbeliekből teendő. Angolországban az államügyek igazgatója csak igen ritka esetben a királyné közvetlen meghagyása folytán lép fel mind közvádló; Skótországban ellenben a közvádló szerepét, mindenkor egy államügyész teljesiti s pedig nagyobb hatáskörrel mint a franczia állam ügyész. Angolországban a vád alá helyezést az esküdtszék mondja ki; Skótországban nem létezik vád alá helyező esküdtszék, sőt az államügyész közvetlenül megidézteti vádlottat a biróság elé. Angolországban az itélő esküdtszéknél egyhangúság kívántatik meg, Skótországban csak szótöbbség. íme tehát, ha tekintetbe vesszük, hogy magában Angolországban az esküdtszéket saját tartományi részében nem honosithatá meg azon alakban, mint a saját anyaországban, hogy határozott censust kellé megállapítania, hogy nem nélkülözheté az államügyészet, hogy vád alá helyezést nem bizhatá vádló esküdtszékre: hogy nem ragaszkodhatott az itélő esküdtszéknél az egyhangúsághoz, ha mindezeket tekintetbe veszszük, ugy igazolva fogjuk látni azon állítást, hogy előbb az esküdtszéki intézmény „miként"-je iránt kell tisztába lennünk, mielőtt annak politikai jelentőségéről szólhatnánk. Angolországban a politikai szabadság biztositá s nevelte az esküdtszéki intézményt, de hogy megfordítva az esküdtszéki intézmény nem biztosithatja a politikai szabadságot, azt szomorúan tanusitá a mult századbeli franczia forradalom, mert az akkor a vérpadra hurczolt áldozatok esküdtszék által lettek elitélve. Fraucziaországban ez idő szerint az esküdtszéki eljárás illetékessége épen politikai bűnügyekre nézve vau kizárva; ugyanez áll Poroszországra nézve is s némely más német tartományra, végre ha szabad rá hivatkozni Oroszországra nézve is. Nálunk minden esetre indokoltabb az óvatosság mint az egységes Fraucziaországban és legalább a nemzetiség tekintetében egységes Németországban. Ezen óvatosságot pedig abban látja, hogy az esküdtszék csak egy jó büntetőtörvény könyv és jó büntető perrendtartás létezzék. Ezek után napirendre térést indítványoz. (Helyeslés.) Végre áttért az előadó úr az indítvány azon részére, mely az esküdtszéknek a főbenjáró bűnügyekre leendő alkalmazását kívánja. Erre elégségesnek tartja azt megjegyezni: hogy a jövő codificatio tekintetében a tőben járó bűnügyek szerinti osztályozás a mai tudománynak nem felel meg. Óhajtja tehát az esküdtszék meghonosítását, de az indítványt elfogadhatónak nem tartván annak szerkezetében, —ezért a napirendre térést látja czélszeiünek, mert a véleményezők által előterjesztett lényeges módositványokat nem véli a jelen tanáeskozmány tárgyává tehetni. Kormos Béla nem fogadja el az indítványt. (3 nem találja meg népünkben azon előfeltételeket, melyek az esküdtszék összeállítására megkívántatnak. Hivatkozik a pestkerületi esküdtszéknél eddig tett tapasztalatokra, melynél fogva alig lehet esküdteket kapni, és csak többszörös megbü.itetés által volt a biróság képes az esküdteket a, rendes megjelenésre birni. A nemzetiségi kérdés is egyik nagy akadálya az esküdtszók meghonosításának hazánkban, mert vannak városok, hol négy nyelv uralkodik, és itt a külön nemzetiségű esküdtek minden bizonynyal követelni fogják, hogy az egész eljárás azon nyelven is előadassék, melyet ők értenek. Szólónak, különben érdekes statistikai adatokkal ellátott beszédére, még visszatérünk. Csukássy Károly, előadó: Boor J. urnák indítványát czélja tekintetéből pártolom és elfogadását ajánlom, minthogy azonban az 1871. évi az első bíróságokat rendező t. cz. 9. §-áról már rendelkezett az indítvány, úgymint fogalmazva van, elesik, ellenben Várady Mihály fogalmazványa szerinti s az eredeti kijelentést magában foglaló módositványt ajánlom elfogadandónak. Alapját az indítvány a fiumei nagygyűlésen Dr. Ambró által felolvasott értekezlet teszi, s mivel az a törvszéki orvosok hatáskörét felette tágra szabja, én a német jogügyi irodalomban már az irányban létező számos munkák és nevezetes nézetek következtében ezeket vagyok bátor előterjeszteni. — Itt előadó több nevezetes írókat idéz nézete támogatására. Jakabfalvay mindenekelőtt Dr. D á rday egy téves állítását akarja helyreigazítani, ki azt mondta volt, hogy Angliában közvádló nincsen; közvádló van ugyan, de mindamellett — és pedig helyesen — többnyire magán ügyvédek bízatnak meg a vádlói teendőkkel a jury elnöke által. Az esküdtszéki intézmény egyik lényeges előnyét abban is találja, hogy az esküdtek sem nem informálhatók, sem meg nem vesztegethetők; s bátran állithatni, hogy ha a jury előbb lett volna behozva hazánkban, a bűntények korántsem szaporodtak volna annyira. Azon nézet ellen, hogy hiányzanak nálunk lelkiismeretes és mivelt esküdtek, ő mint a középosztály egyik tagja, kénytelen óvást tenni. Hogy az esküdtszéki intézménynek fényoldalai mellett árnyoldalai is vannak, tagadhatlan, de a törvényhozás dolga, ezt a mennyire lehet minden rosz elemétől megtisztítani. Hivatkozva a jogászgyülés jelenlegi elnökének szavaira, melyeket az országgyűlés folyama alatt mondott volt: „Szivszakadva várom azon pillanatot, melyben az esküdtszéki eljárás nemcsak a politikai, hanem a criminális bűntényekre is kiterjesztessék" a" következő módosítást ajánlja elfogadás végett: Az esküdtszéki eljárás hazánkban a politikai és criminális bűntényekre is kiterjesztendő. Dr. Erényi József pártolja azt, hogy az esküdtszéki intézmény politikai, de nem azt, hogy főbenjáró bűntényekre terjesztessék ki; ez utóbbi esetben ugyanis következetlenségbe esnék a jogászgyülás, mert ellenkezésbe jönne azon tavali enunciatiojával, hogy a halálbüntetést eltörlendőnek véli. Az esküdtszéki intézményt pedig azért kívánja csak a politikai bűntettekre szorítani, mert épen ezek tekintetében változik oly gyakran az általános felfogás, a közvélemény, míg a közönséges bűntények kategóriája rendesen törvényben van megállapítva. Ennélfogva a következő módosítást ajánlja elfogadásul: Mondja ki a jogászgyülés, hogy politikai bűnügyekre nézve hazánkban esküdtszéki eljárás volna honosítandó. Ritook Zsigmond nem oszthatja azon nézetet, hogy minálunk nem találkoznék elég értelmes, erkölcsi tekintetben feddhetetlen esküdt. Szónok gyermekkora óta a nép közt forgolódott és tanúságot tehet arról, hogy a magyar népben oly értelmi erő van, minőt hiában keresnénk még a németeknél i&. Erkölcsiség tekintetében ugyan, igaz, az utolsó időben depravatio felé hajol népünk alsóbb rétege, ez azonban korántsem oly általános tünemény, mely az esküdtszéki intézmény behozatalát megakadályozhatná. Ha a juryintézmény ugy rendeztetik be, hogy azon esetben, ha a törvénytudó birák nincsenek meggyőződve a bűnösség felől, akkor a verdiktet visszautasíthatják, ugy megmentettünk mindent, mit törvénytudó bírák által megmenteni lehet. Szóló nem tartja elégnek, hogy csak az mondassék ki, miszerint az esküdtszéki intézmény behozassák, hanem a határozatba némely pontokat is kiván felvétetni, melyek szerint az esküdtszéki intézmény rendeztessék. A határozatot tehát következőkép kívánja kimondatni : „Mondja ki a magyar jogászgyülés, hogy a behozandó büntetőjogi eljárásba az esküdtszéki intézmény bűntetteknél politikai és sajtóvetségeknél alkalmaztassák, hogy az esküdtszék a bűnösség kérdésében itél, hogy az esküdtekközvetlenül választassanak, hugy az elnöki összegezés mellőztessék, hogy a bűnösség ne egyszerű, hanem az egyértelműséget lehetőleg megközelítő szótöbbséggel mondassék ki. ~ G y a r m a t h 3 Sámuel: Isen^ pártolhatja