Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 38. szám - A kilenczedik német jogászgyülés Stuttgartban

— 429 — dékosan rontanak vagy beteg marhat levágnak vagy döglött bust, hamisított és ártalmas szeszes italokat és afféle élelmi szereket vagy tiltott és veszélyes áruczikkeket szabályellenesen árulnak VI. FEJEZET. D) A becsület biztonság elleni kihágások. 41. §. Ki mást büncselekvénynyel hamisan vádol, rágalmazást követ el, ha pedig a rágalmazó valakit büntettél és akkép vádolt, hogy abból könnyen bünvizsgálat eredhetett a rágalmazott ellen vagy ha a bűntettre vonatkozik hamis vád közösmeretes lett, vagy ha az fel és alárendelt köztisztviselők közt vagy hivatalában vagy bárki által hivatalnok ellen hivatali eljárása miatt követtetett, a rágalmazás mint bűntett fenyitetik. 42. §. Ki mást bárba nem büncselekvénynyel de egyéb becsületsértő erkölcstelen aljas megvető vagy a sértett fél polgári állására hátrányos cselekvény, vagy tulajdonsággal hamisan vádol, becsületsértést követ el, akkor is ha a sértett fél családi vagy házi életére vonatkozó vagy nem a közbirálat alá tartozó vádtárgyak alaposak lennének is. 43. §. Becsületsértő szidalmak vagy kisebb szerű bántalmazások és verekedések, ugy a veréssel való fenyegetés is kihágást képez, "ha többek előtt vagy nyilvános helyen történt vagy ha a sértő kötelező avagy alárendelt viszonyban áll a sértetthez, egyébként ily tettek rendőri uton elintézendők. 44. §. Mind a rágalmazás, mind a becsületsértés csak a sértett fél panaszára fenyíthető, ha a tett történte vagy annak megtudása után négy hét alatt emeltetik. VII. FEJEZET. E) A közerkölcsiség elleni kihág á s o k. 45. §. Miután az erőszakos uton végbevitt jogtaian női íertőztetés vagy 14 éven aluli gyermek tertőztetése, a le- és felmenő vérrokonokkal, az állatokkal vagy egynembeli egyénekkel való fajtalanság, ugy a szeplőtlen személyek elcsábítása keritők vagy azok által, kik épen gondviselésre kötelesek, büntettkép lévén beszámítandó, mint kihágás az alábbirt erkölcstelen cselekvények fenyitendők. I 46. §. Közösülés vagy erkölcstelen buja tettek testvérek között vagy a szülők, gyermekek és testvérek házastársaival. 47. §. Házasságtörés nem csak a házastárs de azon személy által is elkövettetik, mely nem házas de tudva házas személylyel közösül. A házasságtörés csak a sértett házas fél panaszára fenyíthető, ha az a tett történte vagy annak megtudása után négy hét alatt beadatik. 48. §. A szeplőtlen nőnek be nem váltott házassági igéret által lett elcsábítása, a tettes köteles azonkívül a nőnek férjhezmenetelének megnehezítése által okozott teljes kárt vagyoni viszonyaihoz képest megtéríteni. 49. §. Ha cselédek vagy házbeli személyek gazdáik kiskorú családbeli tagjait, erkölcstelen t' ttekre elcsábítanak. 50. §. Kéjnők és gazdáik ebbeli üzlete fölötti őrködés a rendőrséget illetvén, kihágás azon esetben követtetik el, ha a kéjnő a rendőrségnél nincs bejelentve, vagy ha magaviselete közbotrányos, ha 18 éven aluli egyéneket elcsábít vagy az előirt orvosi testi vizsgát elmulasztja, ha ragadó betegséget terjeszt vagy a terjesztési veszélyt előidézi. Ha a kéjnő férje is hasznot üz nője gyalázatos üzletéből, ő is bűnrészes és áltáljában mind azok fenyitendők, kik a kéjnő üzletét tettlegesen elősegítik vagy bármiképenkeritési szolgálatokat teljesítenek. 51. §. Ha a közerkölcsiség nyilvános helyen vagy többek előtt akkép megsértetik, hogy a tett közbotrányt okoz. 52. A koldulás kihágás ha a koldus munkaképes egyén vagy ha nyomorékosságot színlel vagy a tilalom megvetésével koldul, vagy ha gyermekek munkaképes szülők által koldulásra kényszeritetnek. 53. §. Tiltott kártyázás kihágáskép fenyítendő, az elkobzott pénz és a pénzbírság egy harmada a feladót illeti. 54. §. Részegség fenyítendő, mennyiben az ilyen állapotban elkövetett bűntett vagy ismételt kihágás a tettesnek máskép nem volna beszámítható, mint szinte akkor is, ha a részeges egyén az élet vagy a tulajdonnak veszélyes munkát végez vagy ha közállásánál fogva részegségével közbotrányt okoz. VIII. FEJEZET. A kihágások fenyítése, 55. §. A kihágások a tett minősége és a kifejtendő súlyosbító és enyhítő körülményekhez képest egyszerű vagy szigorú fogsággal és pénzbirsággal vagy mindkettővel fenyitetnek, mihez a körülményekhez képest az áruczikkek elkobzása vagy az üzlet (foglalkozás) folytonos vagy ideiglenes betiltása, a szülőföldre való száműzés, hivatalvesztés, végre a rendőri felügyelet alá helyezés is járulhat. 56. §. Az egyszerű fogságnál az elitélt tetszése szerint magát élelmezheti, bárki hozzá járhat ós más foglyoktól elkülönitendő. A szigorú fogságra elitélt a rendes rabélelmezésre van utalva és a rendes fegyenczi szabályrendeleteknek van alávetve. 57. §. A szigorú fogság súlyosbítható kemény ágygyal, bojttal (kenyér és viz) és sötét fogdával, (mindez azonban hetenkin legfeljebb két napon alkalmazható,) végre magánfogdával is, mely egy holnapban folytonosan csak 8 napig tarthat. 58. §. A gonosz szándékból származott, a becstelen vagy közbotrányt okozó kihágások ugyszinte a kihágás ismétlése rendesen szigorú fogsággal fenyitendők. 59. §. A fogság tartama egy naptól egy évig, a pénzbírság pedig 5 frtól egész 1000 frtig terjed. 60. §. Az egyszerű fogság helyett házi fogság (hatósági őr felügyelete alatt és az elitélt költségére) csak azon kivételes esetekben használható, ha a fogság a köztiszteletben álló soha büntetve nem volt egyént szerfelett sújtana és maga a bűncselekvény minőségéhez képest házi fogsággal is fenyíthető. A házi fogsággal azonban mindig pénzbírság is összekötendő. 61. §. A pénzbírság alkalmaztatik kisebb kihágásoknál és a fogság súlyosbítására. A pénzbírság az elitélt egyén vagyoni körülményeihez képest megszabatik, és az állampénztárt illeti, ha pedig a büncselekvény csak a sértett fél panaszára fenyíthető, a pénzbírság a sértett félnek kiadatik. 62. §. Az áruczikkek elkobzása ugy az üzlet vagy egyéb foglalkozás végleges vagy ideiglenes betiltása rendeltetik, ha a közbiztonság azt szükségli; a szülőföldre száműzésnek ugyszinte a rendőri felügyelet alá helyezésnek van helye ha gonosz vagy aljas büncselekvény esetében a tettes már harmadszor fenyitetik és száműzése vagy rendőri felügyelet alábelyezése a közbiztonság érdekében szükséges, mely esetben lakhelyérői rendőri engedelem nélkül el nem távozhat és keresetmódját mindig kimutatni köteles. A hivatalvesztés a becstelen kihágásoknál itéletileg kimondandó. Ha a kárösszeg ugy a kártérítési kötelezettség is a vizsgálatból kiderül, az Ítélet arra is "kiterjesztendő. Súlyosbító: és enyhítő körülmények. 64. §. Az egyes súlyosbító és enyhítő körülmények rendesen a tett viszonyaiból kifejlődnek. Súlyosbító ha a tettes a tettre előkészült, ha érett megfontolássaljárt el vagy egyébként neveléssel bír, ha a tettnél minél több akadályok legyőzöttek, minél nagyobb a kár vagy a veszély, ha a tett elleni védelem vagy elővigyázat nehéz, minél több kötelesség megsértetett, a tettes hazugsága, ravaszsága vagy makacssága a vizsgálatkor, ha a tett ismételtetett, vagy hasonló tett már elkövettetett, ha fiatalok vagy egyébb tisztességes egyének a tettre elcsábitattak, ha á tettes a büncselekvény okozója vagy a büntársaság főnöke, végre ha a büncselekvény közbotrányt okozott. Enyhítő: ha a tettes természetes heves szenvedély által a tettre elragadtatott, ha fiatal vagy elhanyagolt nevelésű vagy együgyű, ha a tettet töredelmesen bánja, eddigi büntetlensége és jó magaviselete, ha szegénységből vagy kényszer viszonyok alatt a tettet elkövette, ha a kár csekély, azt jóvátenni igyekezett vagy ha nagyobb kár tételről önkénytesen visszatartozkodott, ha bűntársait fölfedezi és a vizsgálatot elősegíti. IX. FEJEZET. A kihágások vizsgálata és az ítéletről. 65. §. A hihágások a járásbíróságoknál két bírósági tanú jelenlétében sommáson vizsgáltatnak es az egész vizsgálatról egy folytonos jegyi zokönyv vétetik föl, melyben minden terhelő és I mentő viszonyok lehetőleg kifejtendők, de a j vallomások szószerénti följegyzése nem szükségeltetik. A kifogástalan tanuk, mennyiben vallomásuk az ügyre nézve döntő, esküre bocsátandók és ha ; terhelök, a tagadó vádlottal szembesitendők. A vádlottal föl és lemenő vérrokonságban I vagy első izbeni sogorságban lévő tanuk a tanuzást megtagadhatják és ezen jogukra előre figyelni eztetendők. A hol a tényálladék helyes ; megalapítására a bírói szemle vagy a szakértők véleménye kívántatik, az haladéktalanul foganatosítandó, egyébként a károsított és aggálytalan egyén hites vallomása a tényálladék bebizonyítására elégséges. Vádlott mint szinte a magánvádló is a tárgyalásnál védőt használhat. Az egész vizsgálat és itélethozattal rendesen egy (nyilvános) tárgyalással befejezendő. 66. §. Vizsgálati fogság kihágásoknál alkalmazandó, ha a tett közbotrányt okozott vagy a tettes szökésétől vagy a vizsgálat meghiúsításától alaposan tartani lehet. A vizsgálat ilyenbor azonnal befejezendő avagy vádlott szabadlábra teűndő. 67. §. Az elmarasztalt bizonyít k a tettes önvallomása és a bűnrészesek Öszhangzó vádlá'sán kívül egy hites tanú (káros) által is helyreállittatik, ha azonkívül más körülmények is a vádlott bűnössége mellett világosan szólanak, vagy ha minden tanuzás hiányában mégis vádlott bűnössége mellett több, egymással teljesen összefüggő és kétségtelen közelebbi gyanuokok akkép tanúsítanak, hogy a dolgok természetés rendé és menete szerént a vádlott bűnösségét biztosan következtetni lehet és a kihágás tényálladéka is bevan bizonyítva. 68. §. Az ítéletben vádlott vagy „bűnösnek" vagy „nem bűnösnek" mondatik. Az ítélet 15 nap alatt fölebbezhető a kir. táblához ésmásodbiróilag jóváhagyatván foganatosittatik, megváltoztatása esetében pedig a legfőbb törvényszékhez fölebbezhető, a felsőbb bíróság azonban az ítéletet nem súlyosbíthatja, ha azt csak a vádlott föllebbezte. 69. §. Az ügyész bármikor mint közvádló működhet. Minden ítéletet köteles a bíróság az iratokkal együtt azonnal az ügyészségnek megküldeni, mely 15 nap alatt föllebbezési jogával élhet. 70. §. Ha a vizsgálat vagy a tettes vagy tényálladék hiányából megszüntetik, a bíróság az iratokat szinte az ügyészséggel megtekintés végett közli és ha az ügyészi véleményt a bíróság el nem fogadhatná, a megyetörvényszék határoz, mely határozatott az ügyészség a kir. táblához fölebbezheti. X. FEJEZET. A kihágások elévülése és újra fölvétele. 71. §. A kihágások, melyek hivatalból fenyitendők, nem jöhetnek bírói fenyítés alá ha a tett elkövetése után hat holnap lefolyt és az alatt a tettes bíróilag idézve nem volt, egyszermind a tettből kár nem származott vagy azt a tettes maga jóvátette és ezen idő alatt más büncselekvényt nem követett el. A megszüntetett vizsgálatot újra felvétethetik, ha kilátás van a tettes elitélésére és a kihágás el nem évült. Az elitólt egyén fölmentése ujabbi ítélet által mindenkor kimondatik ha később bűntelensége kiderül. A kilenczedik német jogászgyülés Stuttgartban. (Eredeti tudósítás.) Stuttgart, sept. 1. 1871. A 9-ik német jogászgyülés második napján aug. 29-én szakosztályi ülések folytatták a tanácskozásokat, Az első és második egyesült szakosztályok újra az állam, illetőleg község felelősségi kötelezettségét tárgyalták, midőn is Götz lipcsei tanár hangsúlyozta erősen, hogy mind az állam méltósága mind a természetes jogérzet e kötelezettség megállapítását kívánják. Ugyanily értelemben szólt Zachanae gott.ngíu államtanácsos, és a meggyőződés melegségével, az előadás világosságával és kifeje/eseaek határozottságával és a szabatosságával atalanos hatást gyakorolt. Az utána siólű, Degenkolb frei-