Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 38. szám - Törvényjavaslat a kir. járásbiróságok által fenyitendő "bünkihágások" fölött

— 428 — vények avagy közbotrányt okozó erkölcstelen tettek nyilvános dicsőítése vagy azokrai izgatás. 12. §. Hatósági tisztviselők vagy kiküldöttek (hatósági szolgák, az erdők, vasutak és távírdák hites személyzete) nem különben a hatósági tanuk és szakértők ellen hivatalos eljárásukban elkövetett gyalázó sértések avagy a közszolgálat meghiúsítására vagy annak eltévesztésére czélzó egyéb jogtalan cselekvények, mint szinte az emiitett személyek ellen azok hivatalos eljárásuk miatt intézett oly alaptalan ós nyilvános megtámadások, mi által azok közmegvetése vagy gyűlölete czéloztatik. 13. §. Az emiitett hatósági szomélyek által bivatalos eljárásukban tanúsított száudékos részrehajlás avagy hivatali kötelesség-mulasztás egy harmadik előnyére, vagy a hivatalos szolgálat teljesítés előtt és a végett igért avagy adott ajándék (haszon) elfogadás vagy a hivatalban valaki kárára szándékosan elkövetett törvénytelenség vagy jogtalan cselekvény, mennyiben a hivatalos hatalommali visszaélési vagy egyéb bűntett nem forog fenn. A bírák és bírósági tisztviselők büncselekvényei az 1871 évi XIII. törv. cz.-ben elősoroltatnak. 14. §. Alaptalan hirek gonosz terjesztése, mi által a közbiztonság komolyan veszélyeztetik vagy a közönség nagy rémülése okoztatik. 15. §. A hatósági rendeletek és hirdetmények rosz akaratú leszakitása vagy megsemmisítése ugy a közérdekből hatóságilag felállított bárminő jelvények és dolgok (lámpák, hidak, fák, kerítés, gát eresz, uti és egyéb köz-építmények árak, intő jelek sat.) szándékos rongálása, ugyszinte a hivatalos pecsétek (vagy magánpecsétek postatisztek által) jogtalan "feltörése vagy készítése, a kőnyomatu vagy egyéb nyomdai gépek, pénzverő vagy kőzbélyegző eszközök jogtalan készítése avagy a nyilvános jegyekkel (pénz, pénzjegy, államkötvény, bélyeg stb.) könnyen összezavarható hasonló jegyek készítése avagy eladása, ha szinte gonosz szándék hiányzik. 16. §. A marhavész elleni szabályrendele- . tek szándékos áthágása avagy azok megbiusi- * tása. 17. §. A vasúti (hajózási) személyzet által I elkövetett az elővigyázat! rendszabályoknak el- I hanyagolása ugy minden egyéb gondatlanságukmi által a testi és vagyoni biztonság komolyan veszélyeztetik, súlyosan fenyítendő és egyúttal a kár teljes megtérítésére a vállalat kötelezendő. 18. §. Erőszakodási kihágást követ el, ki mást, bárha kárositási szándék nélkül, jogtalan tettleges eiőszak vagy veszélyes fenyegetés által kényszerhelyzetbe hoz és ekkép anuak szabadságát megszorítja. Ha pedig valaki idegen hatalom alá helyeztetik erőszak vagy ravaszság utján és ekkép jogosított szabadságától megfosztatik, vagy ily módon természetes és törvényes gondviselőjétől bármi végett elragadtatik, az ilyen erőszakoskodás mint bűntett fenyítendő és csak akkor mint kihágás beszámítható, ha a nő férjétől vagy 15 éveu felüli gyermek gondviselőitől az elvitt személy ámítása nélkül eszközlött beleegyezésével elragadtatik; a nő elragadásnál a tett csak a sértett férj 4 hét alatti följelentésére lévén fenyíthető. Ha veszélyes fenyegetés valaki ellen használtatik és a fenyegetőtől a fenyetett súlyos rosz elkövetése alaposan várható és így a fenyegetett remegésbe ejtetik, és így a fenyegetett valami cselekvény vagy mulasztásra kényszeríttetik, — vagy ha a veszélyes fenyegetés avagy tettleges erőszak a hatóságok, azok képviselői és kiküldöttei ellen hivatalos eljárásuk miatt és annak meghiúsítása czéljából használtatik, — ha rablással vagy gyujtógatással veszélyesen fenyegettetik, — ha az erőszakoskodás követkesztében a sértett egyén több mint 50 forintnyi kárt szenved ; ha gonosz rongálás vagy ilyen kötelesség mulasztás történik vasúti (távirdai) vagy egyéb oly tárgyaknál és üzletnél, (gőzgépek, hajók, vízi müvek, hidak stb.) miből nagy veszély keletkezhet vagy ha bármily szándékos mulasztás azért követtetik el, hogy nevezetes kár bekövetkezzék; — ha ingatlan vagyonba történik jogtalan erőszakos betörés, ha hatósági gyülekezetek vagy tanácskozások erőszakkal megtámadtatnak vagy egyéb törvényes gyülelezetek ily erőszak utján feloszlatásra kényszeritetnek és végre ha a jogosan letartóztatott személy a hatóságnak azonnal át nem adatik, mind ezen esetekben az erőszakoskodás bíintettkép fenyítendő; egyéb bármily jogj talán erőszakoskodás szinte kihágáskép beszámítandó, de a hivatalnokok által hivatalukban I elkövetett erőszakoskodás mint hivatali hataI lommali visszaélés tekintendő és a tett minőségéhez képes fenyítendő. IV. FEJEZET. B) A tulajdon és vagyonbiztonság elleni kihágások. 19. §. Kisebb tolvajlások sikkasztásokés csalások kihágáskép fenyitetnek különösen a tolvajlás, ha a kár 50 frtot meg nem halad és az alább sorolt súlyosító körülmények egyiko sem forog fen; ha pedig a tolvajlás cselédek, munkások vagy egy lakásban lévők által gazdáik szállásadóik és társaik ellen, vagy ha a tolvajlás társaságban, zárt helyen, erőszakos feltöréssel, veszélyes eszközökkel, vallási gyakorlatokra s/.ánt helyen, tűzvész, vízár, vagy egyéb közesupás vagy csak a kárositottnál lévő nagy szerencsétlenség idejében — vagy a mezőn és erdőben fán és mezei terményeken, marhán a legelőn avagy a hajtáskor, végre bányaterményekon a bányákban elkövettetett ^vagj kísértetett) ezen súlyosító körülmények egyiko alatt a tolvajlás kihágás, ha a kár 15 frtot meg nem halad, nagyobb kár esetében pedig bűntetté válik a tett úgyszintén a kár összegre minden tokintet nélkül büntelkép fenyítendő a tolvajlás, ha a tettes már kétszer tolvajlásért büntetve volt vagy a tetten éretvén, veszélyes fenyegetést vagy tettleges erőszakot használt a végett, hogy a lopott és már birtokában lévő tárgyat megtarthassa. 20. §. Csalások és sikkasztások esetében a tett mint kihágás fenyítendő, ha a kár 50 frtot meg nem halad, ugyszinte ha a kár 25 frtat meg nem baladván, a tett azonban hatósági vagy magántisztviselők, szolgák, munkások, és cselédek a fölebbvalók (hivatal) és a gazdák ellen elkövettetett. Ha pedig a kár a mondott összegeket meghaladná, ugyszinte tekintet nélkül a kárra, ha a tettes már kétszer büntetve volt ilyen tettért, vagy ha a bíróilag lezálogolt ingóságok a birtokos által a zálogjogositott kijátszására elidegenítetnek, ugyszinte ha folytonos pazarlás miatt fizetési képtelenség keletkezett, — ha hatósági okmányok, aláírások, pecsétek vagy állami bélyegek, próbajegyek és mértékek utánoztatnak, hamisittatnak vagy ha a hiteles határjelek kárositási czélból megsemisitetnek vagy elhelyeztetnek, ha a bíróság előtt idegen ügyben hamis vallomás tétetik vagy saját avagy más ügyben hamis eskü ajáultatik vagy letétetik, mind ezen esetekben a tett mint bűntett fényitetik. 21. §. Ha ismételt tolvajlási, csalási és sikkasztási esetek egyszerre tárgyaltatnak, az egynemű büncselekvéuyek által okozott kárösszegek összeszámitatnak és a szerént jönnek beszámítás alá. 22. §. Az együtt lakó családtagok közt előforduló ily büncselekvények csak a sértett családfő panaszára íenyithetők. 23. §. Ha a tettes bírói közbejárás és idézés előtt az okozott kárt öukénytesen jóvátette, büncselekvényéért felelősségre nem vonható, 24. §. Ki valamely elveszett értékes tárgyat lel és magának oltulajdonitja, csalást követ el, sőt ha a lelt és eltulajdonított tárgy értéke 100 írt meghalad, a csalás mint bűntett fenyitetik. 25. §. Ha kereskedők vagy egyéb árusok a hatóságilag megszabott árakat meg nem tartják vagy szándékosan rosszul mérnek (a hamis mérték vagy hamis suly használata büntettkép fenyítendő) vagy ha az áruezikkeket és azok czimjellegeit a vevők kárára akkép hamisítanák, hogy a vevők a kellő vigyázat daczára azt észre nem vehetik, csalási kihágást követnek el. 26. §. Ha a vagyonbukott vétkes gondatlansággal, szakképtelenséggel vagy rendkívüli üzleti merészséggel vádolható, kihágásban bűnös ; de csalás vagy pazarlás esetében a vagyonbukott bűntettért fenyitondő. 27. §. Ha bosszúból vagy egyéb ellenszenvből idegen tulajdon rongáltatik és a kár 50 frtot meg nem halad. 28. §. Ha valaki mástól tulajdon vagy zálog gyanánt olyasmit átvesz, miről a körülményekből gyaníthatta, hogy a tárgyat az átadó nem bírhatja jogosan; ha pedig az átvevő tudta, miszerént az átvett tárgy rabolt, lopott, sikkasztott vagy talált, akkor orgazdaságért illetőleg a bűn- j cselekvénybeni részesülésért fenyítendő és pedig büntettkép, ha a eselekvény akkép minó'sittetik. I 29. §. Azon árusok, kik vétkes vigyázatlansággal gyanús egyéneknek oly eszközöket árulnak, melyek büncselekvényekre alkalmasak (fegyverek, tolvaj kulcsok stb.) kihágásban bűnösök. 30. §. Az irodalmi és művészeti jogtalan utánnyomás, mely által egy harmadik tulajdoni joga megsértetik, a károsított kérelmére mint kihágás fenyítendő. 31. §. Cselédek és munkások, kik kötelezettségük meghiúsítása és gazdáik megkárosítása czéljából gazdáiktól elszöknek, ugy szinte a gazdák kik cselédeket rendes cselédkönyv nélkül fölvesznek vagy kik gyanús egyéneknek titkos szállást adnak vagy ha a vendéglősek, korcsmárosok és szállást adók az előirt bejelentést az idegenekről a rendőri hivatalnak ismételve be nem mutatnak, kihágásban bűnösök. 32. §. A tűzvész megakadályozása czélIából a tűzvészt okozó következő cselekvények kihágáskép fenyitendők. a) ha a tüz kiütött mindenki fenyítendő, kinek gondatlansága vagy vigyázatlansága azt előidézte. b) vétkes gondatlanságból eredett minden oly tett vagy mulasztás, miből rendesen tüz támad, ha szinte a tüz ki nem ütött. c) épitészek, ácsok, kőművesek és egyéb mester emberek fenyitendők, kik tűzveszélyesen építenek vagy akkép kemenczét felállítanak, ugy szinte a kéményseprők, kik kötelességük elhanyagulása által tűzveszélyt okoznak, elvégre az árusok is, kik tűzveszélyes árukat (puskapor, petróleum, széna, szalma, forgács stb) szabályellenesen és gondatlanul tűzveszélyes módon vagy helyen tartanak. d) kik ledetlen gyergyát ott használnak, hol könnyen gyuladó tárgyak vannak vagy a mezőn boglyák fenálló vagy learatott száraz termés közelében avagy az erdőben tüzet akkép csinálnak, hogy tűzvész könnyen támadhat, nem különben a szolgák kik tűzveszélyesen tüzelnek s. a. t. e) Ki saját tulajdonát fölgyújtja és az által idegen tulajdont is tűzveszélynek kitesz; ha pedig ily tűzvész szándékában volt, mint gyújtogató tüutettes lesz íenyitendő. V. FEJEZET. C) Az élet és testi biztonság elleni kihágások. 44. §. Ataljában minden cselekvény vagy mulasztás kihágás, melyből közvetlenül emberi halál vagy súlyos testi sértés keletkezett, menynyiben a baleset okozója vétkes vigyázatlansággal vagy gondatlansággal jogosan vádolható. 34. §. Vétkes vigyázatlanságból származott ismételt cselekvények vagy mulasztások, melyek az élet és testi biztonságra nagyon veszélyesek, ha szinte sérülés be nem következett 35. §. Minden szándékos testisértés kihágás, mely ha nem is súlyos, mégis az egészséget vagy munkaképességet sérti. Ha pedig a gyógyítás Vigy munka-képtelenség négy hétnél tovább tartott, vagy ha csonttörés, valamely testi tag folytonos sérülése a sértett egyén elferdítése, vagy elméleti háborodás fenforog ugyszinte ha élet veszélyes fegyverekkel és eszközökkel vagy életveszélyes módon ejtetett a sértés,mely bői rendesen a halai vagy életveszélyes testi kár származik, (ide nem értve a gyilkosság kísérletét) ha gyermekek által saját szülői ellen vagy a hatósági személyek bírói tanú vagy szakértő ellen bivatalos eljárásuk miatt követtetik el testi sérülés — mind ezen esetekben a testi sértés mint bűntett fenyítendő. 36. §. A párbaj rendesen mint bűntett fenyítendő és csak azon esetben mint kihágás beszámitható, ha a párbaj komoly sértés nélkül végződött, mivel a vivók önkénytesen elállottak a további harcztól. 37. §.A házi fenyitési jog visszaélése kihágás kép fenyitetik, ha abból komoly testi sértés keletkezett vagy ha annak gyakorlata az élet testi és egészségi biztonságra veszélyes. 38. §. Kihágásban bűnösök minden üzleti ugy szakegyónek u. m. orvosok, patikariusok (azok személyzete) bábák építők, kocsihajtók sat. ha vigyázatlan avagy nem engedélyezett és szabályellenes üzleti eljárásuk olyan, hogy abból halál vagy súlyos sértés igen könnyen bekövetkezhet. 39. Kik ragadó veszélyes emberi^betegségeket vigyázatlanul terjesztenek (a szándékos terjesztés büntettkép fenyítendő) vagy veszett kutiát, állatot föl nem jelentenek vagy dühös állatot szükséges fölvigyázat nélkül tartanak. 40. §. Kik a kutakat vagy ivóvizet szán-