Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 38. szám - Törvényjavaslat a kir. járásbiróságok által fenyitendő "bünkihágások" fölött

— 427 — — A színházi díszelőadáshoz a jegyek a szokott árakéit a megelőző nap déli 12 órájáig "előre válthatók a központi irodában. — A kirándulásokhoz a menetjegyek a budai közúti vaspályán, illetve a helyi gőzösök pénztáránál váltandók. — A bucsúestély alkalmával az ételek és italokért az étlap árai a pinczérnek fizetendők a tagok által. — További részletek és felvilágosítások a központi irodában és a napilapban közöltetnek. Kelt Pesten, 1871. évi september 5. Elnöki megbízásból : Dr. Siegmund Vilmos, a második magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. Törvényjavaslat a kir. járásbíróságok által fenyítendő „bünkihágások" fölött. Irta Bauszner József ügyvéd {volt államügyész és tvszéki tanácsos.) Midőn az alábbirt 71. §§-ból álló törvény tervezetét a tisztelt jogászközöuségnek (hivatkozván az ezen ügyben a „Pesti Napló" f. é. sept. 3-ki számában „Büntető törvénykezésünk reformja" czim alatt megjelent czikkemre) tisztelettel bemutatom ; — bevezetésül egy néhány észrevételre kényszerit a tárgy fontossága, fentartván egyébiránt magamnak, az egyes §§. indokolását későbben kifejthetni. Tudja az egész nagy közönség, hogy minő szerencsétlen állapotban vagyunk a hazai közfenyitő törvénykezéssel. Ha már azelőtt 30 évvel a tisztelt „ karok és rendek gyűlése" a bünfenyitő eljárást tarthatatlannak találta és egy büntető codex kidolgozásával egy országgyűlési bizottmányt megbízott, — mit mondjunk mi ezen szerencsétlen criminalis procedúrához, kik a feudális viszonyokból több mint 20 év óta felszabadultunk és tiz évig a rendszeres osztrák büntetőtörvénykönyv szabályait alkalmazván az utolsó tiz év óta újra kénytelenek vagyunk a régi criminalis zűrzavarban és chaosban halászni. Hogy azok, kik az osztrák büntetőtörvény szabványait ismerik, gyakran abból merítenek tájékozást, tagadni ugyan nem lehet, de a birák nagy tömege még is csak a „hazai praxis" szerint jár el, a mi pedig ugyanazonos a teljes rendetlenséggel* és — valljuk meg őszintén — a birói önkénynyel, mennyiben az egyes büntethető cselekvények szigorú definitiói hiányzanak, a büntettek és kihágások közötti határjelek seholsem láthatók, és maga az alakszerű per oly primitív állapotban van, hogy mindenki ugy vizsgál, a mint nékie tetszik, de a közvádló szerepe is a vizsgáló hivatásával össze van keverve. Mit tett az alkotmányos kormány ezen türhetlen állapot javitása czéljábólV Semmit. Hozatott ugyan ez évben egy pár rövid törvényczikk, melylyel az államügyészi hivatal felállíttatik és a kir. járásbirák számára a bünkihágások fölötti illetékesség megállapíttatik,'de ezen törvényczikkek igen általánosak ós a járásbirák, ugyszinte az államügyészek teendőit egyáltalában tüzetesen ki nem fejtik. Ezen törvényczikkek daczára a kir. járásbiró csak ugy járna el mint a jelen szolgabíró, és az államügyész mint a jelen megyei ügyész; ez an om al i a, menynyiben kir. bíróságok és államügyészségek szerveztetnek ugyan, de azon törvények alkotása elmaradt, melyek az eljárást és a hatáskört ezen uj törvénykezési institutiok számára megszabnák. A miuister maga rendeletileg mindezen nem segithet, mert ez a törvényhozás hatáskörébe vág. A rendszeres büntetőtörvény alkotásáig várni szinte nem lehet, mert az uj bíróságok, a miuister állítása szerént már uj évkor működésüket megkezdeudik. Tehát a jelen eljárást folytassák a kir. birák és ügyészek ? Ez nagy kompromissiója volna az uj kir. bíróságok és az államügyészségeknek és az ország teljes elégedetlenségét vonná maga után. Nem szabad kétkedni, hogy az országgyűlés hajlandó lenne a rendszeres büntetőtörvény alkotásáig valamit tenni ezen baj megszüntetése végett és nem fog vonakodni oly rövidebb törvényjavaslatok tárgyalásába bocsátkozni, melyek nélkülözhetetlenek, bogy az uj kir. bíróságok és államügyészségek működésüket szabatosan és rendszeresen megkezdhessék. Ezen törvényjavaslatok közül az egyik az alábbirt „ büukihágásokról' szólana, a másik pedig 30.—40. §§-ban a büupert annyiban szabályozná, hogy meghatározná a jelen elavult hitelesítési eljárás megszüntetését és a helyett a nyilvános és szóbeli végtárgyalás behozatalát, szabályozná a bizonyítékokat, a vád alá helyezést ugy a sommás eljárást; elősorolná a vizsgálati fogság eseteit, a vizsgáló biró főteendőit sat. és a szükséges további utasításokra fölhatalmazná az igazságügyiministert. Ez tökéletesen elégséges volna arra, hogy az uj bíróságok egy jobb és tiszta ösvényen megkezdhessék müködésüköt, mennyiben — a mint alant látszik — a kihágások defiuitiojánál ugy szólván majd az összes büntettek is megjelöltetuek akkép, hogy ezután a büntettek minőségéről sem lehetne kétség. Elvitázhatlanul nagy szolgálatot tehetne a jelen igazságügyér az országnak, ha ily két törvényjavaslatot a ház asztalára leteune és erélyesen igyekeznék, hogy azok még a jelen évben letárgyaltassanak, a mi úgyis egy pár ülés alatt megtörténhetnék. Akkor nyugodtabban lehetne megvárni a rendszeres büntetőtörvény alkotását és nem volna baj, ha az egy két évvel tovább tartana is. Addig is a reformált bűnügyi törvénykezés téren becses tapasztalatokat gyűjteni és aunak rendszeres folyamát elősegiteni lehetne, mert nagy nyeremény volna, ha az alkotandó rendszeres büntető codex életbeléptetésekor, egy némileg már rendszeres büntető eljárással bírnánk és gyakorolt büntető és vizsgáló birák ugy államügyészek működnének. Az indítványozott második, a büntető pert szabályozó törvéuynovelláról későbben szólok, jelenleg a bünkihágások tervezetét az alábbiakban azért mutatom be, mivel a büntető eljárásban a legfontossabb és szükségesebb még is a büntettek és bünkihágások defiuitioja a végett, hogy a járásbirói és a törvényszéki bünfenyitő hatáskör egymástól világosan elkülönítve legyen és a jelen zavar megszűnjék. Ez által a személy biztonság is biztosabb alapot nyer, de a vizsgáló biró működése is szabályoztatik, végre az államügyész hatásköre is tiszta határokat nyer. Törvényjavaslat a járásbíróságok által fenyítendő bünkihágások fölött. I. FEJEZET. A11 a 1 á n o s szabályok. 1. §. A büntethető kihágások nem tudásával senki magát nem védheti. 2. §. Némely kihágá?oknál vétkes vigyázatlanság vagy gondatlanság, másoknál gonosz szándék szükségeltetik a tett büntethetőségére a kihágás minőségéhez képest. 3. §. Már a kihágás kísérlete is fenyitetik, mennyiben a tett végbevitele nem a tettes akaratából maradt abban és a megkezdett büncselekvény a közbejött vetetlen akadály nélkül szükségkép a kihágás elkövetésére vezetett volna. 4. Kihágásban bűnrészes a közvetlen tettesen kivül az, ki arra ingerelt vagy a tett kísérlete vagy végbevitelénél segédkezet nyújtott vagy a tett után nyújtandó segély vagy a haszonvét fölött a bűntettes vagy részessel már előre értekezett. 5. §. A tett után nyújtott segély mint elősegítés kihágáskép fenyitetik, ha a hatósági fölfedezés meghiusLása czéloztatott és az elősegítő a tettes vagy bűnrészessel nem áll egyenes föl vagy lemenő vérrokonságban a 2-ik ízig vagy első ízben sógorságban. 6. §. Minden büntethető cselekvény (bűntett vagy kihágás,) mely 10 éven a'uli gyermek által elkövettetik, csak házi fenyítés alá jöhet, (nagyobb bűntett esetében ily gyermek neveltetése hatóságilag felügyelendő) a 15 évet el nem ért gyermek által elkövetett büntethető cselekvények kivétel nélkül mint kihágás fenyítendő. II. FEJEZET. A kihágás ok nemei. A kihágások szorosan megkülönböztetendők a bűntettektől, melyek következők. Felség és hazaárulás — az állambiztonság megtámadása — lázadás — zendülés — felségsértés -- gyilkosság — rablás — gyújtogatás — emberölés — gyermekgyilkosság — gyermekki tevés — magzat elhajtása — a közhitelpapirok és a pénznemek (jegyek) meghamisítása — nyilvános erőszakoskodás — tolvaj lás — sikkasztás — csalás — a hivatali halalommali visszaélés — fertőztetés és természet elleni fajtalanság — vallásháboritás — kettős házasság — rágalmazás — a bűntettesek elősegítése. 8. §. A kihágások öt osztályba soroztatnak, mennyiben: a) a közbiztonság ellen; b) a tulajdon és vagyon biztonság ellen; c) az élet és testi biztonság ellen; d) a becsület biztonság ellen és e) a közerkölcsiség ellen vannak irányozva. III. FEJEZET. A) A közbiztonság el 1 en i kihá gás ok. 9. §. Ha valamely bűntett a gonosz szándék vagy a tárgyi tényálladék hiányából be nem számitható a tettesnek, ki az első esetben még is vétkes vigyázatlanságot vagy gondatlanságot vagy egyéb beszámítható hibát követett el, a második esetben a bűntett) gonosz szándékot már cselekvényekben tanúsította és csak véletlen miatt a kísérlett büntetti tárgyi tényálladék hiányzik — a tettes kihágásért fenyítendő. 10. §. A kormány és hatósági intézkedések meghiúsítására törekvő oly jogtalan tettek, melyek által az államkormányzás (igazságszolgáltatás) tekintélye lealacsonyitatik avagy működése akadályoztatik, ugyszinte minden cselekveny, mely által az államkormányzás ellenében alaptalan közmegvetés vagy gyűlölet czéloztatik. 11. §. Az egyes nemzetiségek, vallásfelekezetek, törvényes testületek, egész társadalmi osztályok, ugyszinte a házasság, a család, a tulajdon és a vallás mint a társadalom alap-intezetei va^y az ország köztörvényei ellen nyilvánosan intézett alaptalan és gyalázó megtámadások vagy közmegvetésre czélzó izgatások; nem knlonbtn a törvénytelen és közfenyités ala eso bűncselek