Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 35. szám - Ki lesz a második magyar jogászgyülés elnöke? - A második magyar jogászgyülés elött

— 398 — dó bizottság hatásköréhez utaltatik a jogászgyülésen megvitat a n d ó elvi jelentőségű k é r d ések kitűzése. Magára a jogászgyülésre a következő évben tárgyalandó kérdések kitűzését azért nem vélem bizan dónak, mert egy nagyszámú tagokból álló gyűlésben a kérdések megállapítása sok időt vesz igénybe, mert így a jogászgyülésekre kiszabott, különben is elég rövid határidő jó része annak megállapítására fecseréltetnék el, hogy a következő jogászgyülésen minő kérdések legyenek tárgyalandók. E kérdések kitűzésére legilletékesebbnek tartom az állandó bizottságot. E bizottság a jogászgyűlésnek tekintélyes választott tagjaiból áll, mi biztosítékot nyujt arra, hogy a kérdések kitűzése illetékes kezekben van letéve: és a bizottság tagjainak elegendő nagy száma mellett az egyoldaluságtól sem lehetend tartani. A kérdések ki tűzésén éli eljárásra nézve szükségesnek vélném annak megállapítását, hogy az állandó bizottság az elmúlt jogá szgy ü lés tár gy a l ásai n a k berek esetésé től számit ott három h ó alatt a k ö v etkez ő jog á sz g y ü 1 é se n megvitatandó kérdéseket kitűzni, a jogász gyűlés hivatalos közlönyében közhirré tenni, ezen ké rdés e kr e nézve a jog ászgyűlés több tagjának v élemé nyezését kikérni s szakosztályi előadót választani köteles. — Ez által alkalom nyujtatnék, hogy a véleményezésre felkértek — kiknek száma a kérdés fontosságához képest lenne meghatározandó — az elválasztott előadó S a jogászgyülés mindenik tagja kellően tanulmányozhassák a kitüzött kérdéseket: a mi, különösen a több oldalról bekivánt véleményezések, a kérdések iránti érdeklődést fokozni s a jogászgyülés tárgyalásait érdemben emelni fogná: — minden esetre tetemes nyeremény lenne a mostani rendszerhez képest; mert most a mellett, hogy a véleményezők és szakosztályi előadóknak is kevés idejök van a kérdések tanulmányozására a jogászgyülés tagjai hat héttel a gyűlések megtartása előtt csak az indítványok czimeit, sőt ezt is csak részben ismerik meg; mig magok az indítványok és az erre vonatkozó vélemények alig- egy két héttel a tárgyalás előtt látnak és láthatnak természetszerűen nap világot. Ezen kérdések nem indítvány alakjában, s nem is indokolva, hanem akként lennének kitüzendők. hogy a megvitatandó kérdést csupán megjelöljék; az erre vonatkozó enuntiatio formulázása a véleményezéseknek, a szakosztályi előadónak s a jogászgyülési tárgyalásoknak maradván fen. Egy e tárgyban tett indítványom által azon czélt óhajtom elérni, hogy ezen véleményem szerint kiváló fontosságu módosítás a legközelebbi jogászgyülésen szőnyegre kerüljön; jelen közleménynek pedig czélja nem inás, mint hogy a jogász közönség ezen indítvány czélzatával előre megismerkedjék, s ha ugy tetszik, annak helyessége vagy helytelensége előleges eszmecsere tárgyává is tétessék. *) Az alapszabályok ezen lényeges *) Mindenesetre Csak kívánatos, hogy e tárgyhoz minél többen szóljanak. Szerk. módosítását tárgyazó indítvány ismertetésének kapcsában nem leend talán minden érdek nélküli az alapszabályok és tanácskozási szabályok némely pontjait figyelembe Venni, melyek nem eléggé határozottak, és épen ezért már az első jogászgyülésen hosszas értelmezésekre szolgáltattak okot. Ezen pontok javítása, határozott szövegezése felelte kívánatos, mert ez által az ilyen meddő vitatkozásokra forditandott idő tudományos tartalmú vitatásoknak uyeretik meg. Az alapszabályok 5-ik §-a a szakosztályok kisebbségének, és ha ez többfelé ágazik, mindenikének magadja azon jogot, hogy saját indítványát külön szerkesztve, saját választott előadója által a szakosztály megállapodásával egyidejűleg a teljesülés elé terjeszthesse. Azonban a helyes intézkedést nem tartom kimerítőnek; mert egyfelől nincsen kimondva, hány tagnak kell valamely kisebbségi vélemény mellett lenni, hogy e vélemény mint kisebbségi a teljes ülés elé terjeszthető legyen; s az első jogászgyülés egyik szakosztálya egy felmerült kérdés alkalmával (lásd az Évkönyv 185 ik lapján; csak annyit mondott ki, hogy a jogászgyülés egy tagjának külön véleménye kisebbségi véleménynek nem tekinthető. De másrészt hiányos az alapszabályok idevágó rendelkezése azért is, mert nem állapítja meg, hogy a kisebbség véleményének külön leendő előterjesztése, s előadójának megválasztása iránt mikor és hol tartozik nyilatkozni, a mi szinte meddő vitatkozásoknak lett és lehet tárgya; E hiányokat pótolni lenne hivatva azon indítványom, hogy az alapszabályok 5 i k §-ához következők adassanak: „Ha a kisebbség ezen jogával élni akar, azon szako sztályi ü 1 é sb e n, m e 1 y b e n a v o n a t k o z ó k é r d é s tárgyaltatott, ezt, és a választ o tt k i s e b b s é g i előadót, b e j e l enteni köteles, minek megtörténte a szakosztályi ülés jegyzőkönyvébe bevezettetik. Kisebbségi véleménynek csak az tekinthető, melyet a szakosztálynak legal ább h á r o m t a g j a osz t. " Már az első jogászgyülésen nem csak hosszas vitatkozásoknak képezte tárgyát az, váljon a teljesülésen a szakosztályokban megvitatott tudományos kérdésekhez módositványok terjeszthetök-e elő vagy nem? valjon tudományos tartalmú indítvány érdemleges elintézéséül napi rendre térés inditványozható-e vagy nem? hanem e tekintetbe az első jogászgyülés nem is volt következetes; mert mig a közjegyzői kérdés tárgyalásánál Schulek Gusztáv módositványának előterjesztését hallgatag elfogadta (Évkönyv '210. 272-ik lap) addig a békebiróság kérdésének tágyalásánál (Évkönyv 289—308-ik lap) a többség a napirendre térést épen azért fogadta el, mert a szakosztályi véleményt módosíthatónak nem találta; a vasúti kártérítés kérdésénél pedig bár a szakosztályban kisebbségi vélemény bejelentve nem is volt, több rendű módosítások elfogadtattak, tárgy altattak és szavazásra bocsáttattak (Évkönyv 360— 364-ik lap) de épen e kérdés tárgyalásának elfogulatlan bírálata mindenkit meggyőzhetett, hova vezetne az, ha a teljes ülésekben, a hol a cloture alkalmazása által a vita bármikor berekeszthető — a szakosztályban meg nem vitatott s kisebbségi vélemény alakjában a teljesülés elé nem terjeszteti módositványok tárgyalásába is bele bocsátkozni lehetne. A szakosztályi előleges megvitatások épen arra valók, hogy a kérdésre vonatkozó minden eltérő nézetek kellően kifejtessenek, s valóban csak az alaposság rovására történhetnék, ha a teljesülésen a szakosztályi többség és kisebbség, esetleg kisebbségek véleményének elfogadásán, elvetésén kívül, még módositványok és előterjeszthetők s tárgyalhatók lennének. A szakosztályban megvitatott vala| mely kérdésnek napirendre térés általi elintézése nem más, mint az indítványnak szelídebb alakban, esetleg indokoltan való elvetése. E szelídebb módot én czélszerünek tartom ugyan, de mert, a napirendre térés" műszava a napi renden kívüli incidens kérdések elvetésére nézve van elfogadva, s mert a napirenden levő kérdést napirendre térés által elintézni nem lehet, a napirendre térés helyett a napirend következő tárgyára való indokolt áttérést vélném megállapitandónak. Ezeket elérni czélozza indítványom azon része, mely az alapszabályok 13-ik §-nak c) pontját következően módositan dónak m on dja: c)a szakosztályok megállapodásának és az 5-i k §. értelmében bejelentett kisebbségi véleményeknek megvitatása, ezek valamely i k é n e k e 1 f o g a d á s a vagy v i a zs z au t a s i t á s a. avagy a napirend következő tárgyára való indokolt áttérés. -— A szakosztály többségének vagy kisebbségének véleményei, csak az irály tekintetében módosít h a t ó k. Az irály módosithatásának szükségessége mellett szól az egyetem és jogakadémiák rendezése tárgyában beadott indítvány teljes ülésbeni tárgyalásának menete, nevezetesen az. hogy a szakosztálynak elfogadott véleményéből a -silány" szó igen okszerűen és helyesen lett kihagyva, (évkönyv 326. lap). A tanácskozási szabályokra nézve is vannak némi észrevételeim: Feleslegesnek tartom, hogy az indítványozó a tanácskozás kezdetén indítványát szóval indokolja, mert jogában áll, I s czélszerü is, hogy indítványát az inditvány beadásakkor irásba foglalt indokolássál együtt terjessze elő, s igy a tanácskozást az előadó előterjesztése kezdené meg, melyben ez ugy is az indítványozó indokolására is kiterjeszkedni van hivatva, s az indítványozót akkor, midőn már I szólásra senki feljegyezve nincsen, csupán a zárszó illetné meg; — az állandó bizottság által kitűzött kérdések tárgyalásánál pedig az előadó bírna zárszó előterjesztési jogosultsággal. Ily értelemben vélném a tanácskozási szabályok 5-ik és 10-ik §§-ait módositandóknak. A tanácskozási szabályok 6-ik értelmében a tagok a vita tárgyához feljegy eztetésök sora szerint szólanak. Ezt annyiban nem tartom helyesnek mert ekkint megtörténhetik, hogy többen egymásután az indítvány mellett, s azután ismét többen egymásután az indítvány ellen fognak szólani; pedig a tárgyalás