Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 35. szám - A német birodalmi ügyvédgyülés megalakulása

— 399 — rendszeresebb és érdekesebb, ha a pro et contra véleményt támogatók felváltva szólanék a tárgyhoz; miért is megállapítandó lenne: hogy a szakosztályokban az inditványt, illetőleg az állandó bizottság által kitűzött kérdéseknél az előadó indítványát, a teljes ülésekben pedig a szakosztály többségének megállapodását véve alapul a mellette és ellene szólók egymást felváltva, de egyébkint feljegyeztetésök sorrendjében szólhatnak a vita alatti tárgyhoz. A tanácskozási reud 7-ik és 22-ik szakaszának azon rendelkezését, hogy a napi rendre térést tárgyazó indítvány Írásban be nem adandó, és a 8-ik §. azon szabályát, mely szerint bármikor szót kérhetnek azok, a kik a napirendhez szólani kívánnak, csak a szoros értelemben vett napirendhez szólásra nézve tartom helyesnek ; ellenkezőleg ott, hol valamely tudományos tartalmi! indítványnak a napirend következő tárgyára való áttérés általi mellőzése czéloztatik, miután ez a tudományos tárgy érdemébe vágó mozzanat, sem az Írásban benyújtás kötél ezettsége aluli felmentést, sem a soron kiviili hozzászólási j^got nem tartam indokoltnak, s a 7, 8, 22-ik §§-okat ily értelemben módosítani, illetőleg határozottá tenni czélszerünek tartanám. Felette fontosnak tartom a szavazás kérdését; — és az első évi gyülésezés elég, példát szolgáltatott arra, hogy e tekintetben szabályaink nem kielégítők. A kérdés feltételének joga helyesen van ugyan az elnökre ruházva, de minden esetre megállapítandó lenne azon sorrend, melyben a kérdések felteendők. Tudjuk, hogy ugyanazon egy kérdésben több indítványnak módosításai kerülhetnek szőnyegre; melyek kívánatossá teszik, hogy a kérdések sorrendjére nézve valami általános szabály legyen, Nem oszthatom azon nézetet, hogy valamely indítvány elvetése által azon indítványra vonatkozó módosítások is elvetetteknek tekintendők ; mert a tudományos tartalmú kérdéseknél egyegy módositvány gyakran egész fordulatot ad a kérdésnek, ugy hogy sokan lehetnek a kik ellene vannak az eredeti indítványnak, de pártolói a módosítottnak, s ennélfogva minden indítvány s minden módositvány külön külön szavazás alá bocsátandó, mindenik akként, hogy igennel és nemmel lehessen szavazni; és első sorban az eredeti indítványtól legtávolabb álló nézet, és így tovább eredeti indítványhoz való közeledés sorrendjében lennének a kérdések szavazásra boesátandók. Ha egyetlen indítvány vagy módositvány mellett sem szól a jelenlevők átalános többsége: akkor az eredeti indítvány egyszerűen elvetettnek, az állandó bizottság által kitűzött kérdés pedig meg nem oldottnak tekintendő. A 22-ik §. azon intézkedését, mely az önálló indítványok tárgyalás alá bocsátására tíz tag támogatását kívánja, feleslegesnek tartom. Az ilyen önálló indítványok, ha egyes tag által is terjesztetnek elő, azonnal tárgyalás alá lennének veendők; mert ha az indítvány kellően nem támogattatik, egyszerű szavazás által ugy is csakhamar eldöntötté válik. Ugy szinte felesleges a 22-ik §. azon intézkedése, hogy a napi rendre áttérést tárgyazó indítvány mindenek előtt bocsátandó szavazás alá; mert ha ezalatt a szoros értelemben vett napi rendretérés, vagy is az értetik, hogy a kitűzött napi rendről való eltérés esetében az arra való visszatérés külön inditványoztatik: — akkor az igen természetesen azonnal és előzőleg bocsátandó szavazás alá; de ha valamely tudományos tartalmú indítványnak a napirend következő tárgyára való áttérés általi mellőzése czéloztatik: akkor ezt a szavazás sorrendjének kérdésében sem vélném az általános szabály alul kiveendőnek. Általában véve ezen 22-ik §-nak a 18-ik §-ra, utóbbinak pedig az alapszabályok 6-ik és 7-ik §-ra való hivatkozása és a szövegezés határozatlansága már az első gyűlésen is sok vitára szolgáltatott, s még többre szolgáltathat alkalmat; miért is a tanácskozási szabályok ezen helyei minden eseti é határozottabban szövegezendők lennének. Csupán jelezni kívántam a tanácskozási szabátyok ezen hiányait a nélkül, hogy e tárgyban — ugy mint az alapszabályokéinál határozott inditványt is terjesztettem volna elő; mit azon okból mellőztem, mivel a tanácskozási szabályok átvizsgálásával ugy is az állandó bizottságnak egy küldöttsége foglalkozik; s mivel a tanácskozási szabályok megváltoztatását tárgyazó indítványra az alapszabályok 17-ik §-a nem vonatkozván, ilyenek előleges beküldés nélkül is a teljes ülésen felhozhatók. í A német birodalmi ügyvédgyülés megalakulása. (Eredeti tudósítás.) Bamberg 1871. aug. 25-én. A mult évi győzelmes hadjárat egyesitette , német birodalom ma ar. egység egyik magasztos : békeünuepét ülte, — mert testté lőn az ige, mej lyet az ügyvédi kar egyes tagjai a particularis| ticus Németországban ismételve de a pusztában ' elhangzólag hirdettek. ! A német biiodalom déli részében a bajor, j az északi részben a poroszországi ügyvédi egyi let foglalt el kiváló helyet a németországi egyes királyságokban s herczegségekben létezett többi ügyvédi egyletek közt. A birodalom politikai egysége megszületvén, a német ügyvédek és illetőleg egyleteikben az óhaj támadt, hogy ez országok ügyvédegyletek egy birodalmi ügyvédgyüléssé egyesüljenek az ügyvédi kar anyagi és szellemi érdekei és a birodalmi egységes törvénykezésnek előmozdítása, emelése, fejlesztése és megvédése czéljából. Az általános német ügyvédgyülésnek lehetséges mielőbbi megalakulása szükségesnek találtatott főleg azért, mert életbe lépni készül egy birodalmi közös törvénykezési rendtartás, mely lényegesen érinti az ügyvédi kar előbb jelzett czéljait és érdekeit. Sürgetőleg parancsolta e körülmény a gyors megalakulást és a gyűlés utjáni egységes működést, mert a német birodalmi törvényhozás kebelén a polg. törvénykezésre vonatkozó előmunkálatok már elkészültek és a büntető törvénykönyv tölötti országgyűlési tárgyalások meggyőztek mindenkit, hogy ha jelesen a kormány élén Bismarck áll, gyorsan tudnak törvény alkotni. Nehogy tehát a törvénykezési rendtartás iránti törvény meghozassék az ügyvédi kar meghallgatása nélkül, és hogy a törvényhohozás tagjaira befolyást gyakorolhasson az ügyvédgyülés — hathatósban, mint egyes ügyvédi egyletek,— a birodadalorr. minden ügyvédeihezfelhivást intéztetett egy általános német ügyvédgyülésnek Bamberg városában 1871. aug. 25-én megalakulására. E napra tehát a német birodalom minden részéből összescreglettek ügyvédek, számra nézve 170, kik egyhangúlag az átalános német ügyvédgyülést elhatározták, miután elnöknek egyhangúlag megválasztva lett K r e i t m a y r bambergi ügyvéd, ki első indítványozta és legbuzgóub apostola volt az imént létrejött ügyvédgyülésnek. A megalakult ügyvédgyülésnek két tárgya volt, mely fölött határozni kellett u. m. az alapszabályok megállapítása — és a polgári törvénykezési rendtartás fölötti vélemény kidolgozására előadók megválasztása. Az alapszabálvok tervezetének fó'elveit a berlini ügyvédi egylet egyik jegyzője minden oldalról megvilágítván egyik tag az alapszabályoknak en bloc elfogadását indítványozta, mely indítvány valóságos vihart keltett mivel az alabszabályok tervezetéhez 42 indítvány beadatott. A egyik fél tiltakozott ezen 42 indítvány betlehemiticus megölése ellen, rosszalván oly indítványok mellőzését, melyeket a gyűlés tagjai nem is ismertek, míg a másik fél magát az ügyet féltette, attól lehetvén tartani, hogy a messze földről ide csak rövid időre fáradott tagok a gyűlés végét be nem várhatván, — a gyűlés eredmény nélkül szétoszland. Az elnök tapintata a középutat szerencsésen eltalálta és három órai élénk tárgyalás folytán az alapszabályok a 42 és több indítványoknak részben elfogadásával, részben elvetésével megállapittattak. A tárgyalásnak legérdekesebb részét képezte a segély kérdése vagyis: fölveendő legyen-e az alapszabályokba egyik czélul a segély, melyet némelyek ügyvédrokkantok, mások ügyvédek özvegyei és árvái, végre ismét mások mindháromra kiterjesztetni kívántak, mig a többség és az alapszabályok szerkesztői a segély elhagyását hozták indítványba. Anschütz lipcsei ügyvéd meggyőzőleg kifejté, hogy segélyzés gyakorlati haszonnal csak akkor bir, ha magas befizetések történnek, mely esetben azonban fenálló közbiztositási intézetek és társulatoknál a segélyezést minden egyes ügyvéd sikeresebben elérheti. Az elnök minden pártot megnyujtatni óhajtván, határoztatott, hogy a segély mint czél az alapszabályokba föl nem vétetik, de az igazgató tanács (Vorstand) — mely hét tagból áll és kebelében megválasztja elnökét, a segély kérdését alaposan tanulmányozni és az intézményt a legközelebbi űgyvédgyülésen közleni fogja. Az ügyvédgyülés közlönye iránt czélszerüen intézkedni az elnökre bízatott ki, a legközelebbi űgyvédgyülésen fog intézkedéseiről jelentést tenni. Az ügyvédgyülés helyének állandósítását a többség ellenzé, minekfolytán megállapítva lett, hogy eleve t. i. az első három évre Berlin választatik a gyűlés helyéül, az időnek kellvén beigazolnia, váljon ezen időköz lefolyása után fenálland-e még a versengés Némethon északi és déli lakossága közt! Fölösleges megemlíteni, hogy a bambergi bizottság leggondosabban intézkedett a jelentkezők elszállásolása és mulaitatásáról. Az ismerkedési estély barátságos és kedélyes, a diszebéd fényes vala; hogy pohárköszöntésben nem volt hiány, azt gondolhatni. Az első pohár ürités történt a bajor király egészségére, kinek születésnapját ünnepié Bamberg, és kinek születése napján megszületett az átalános német ügyvédgyülés is. Kérdezhetné valaki, — mit kerestem én Bamberg városában a német űgyvédgyülésen ? Nem egyebet, mint öntapasztalatilag tanulmányozni, hogy a külföld Némethonban az ügyvédi kar tagjai mint törekszenek valósítani saját kebelükben azon czélokot, melyekért a magyar ügyvédi kar a hazában egyleti működéseiben buzog és melyeket a magyar átalános országos jogászgyülés keretén belül azon kérdésekben, melyek az ügyvédi hivatás sajátságos érdekeire vonatkoznak akkép, mint egy átalános magyar ügyvédgyülés tenni vagy tehetné, nem valósithat. A magyar jogászgyülés megalakulásakor a soproni ügyvédi egylet egy átalános országos flyyvédgyülésthozottinditv á n y b a. Tekintve, hogy Magyarországban is küszöbén állunk egy tij törvénykezési rendtartásnak és az ügyvédség rendezésének; tekintve, hogy a mult évi első magyar jogászgyülésen az ügyvédségre vonatkozólag csak néhány elv került tárgyalás és határozat alá, — gondolkodjunk: nem volna-e e helyes és korszerű a soproni ügyvéd e gy 1 etn ek i nd i tv ány a fö 1 ö tti tárgyalásra é határozat hozatal végett egybehívni a magyar ügyvédségtagjait? A tárgy megérdemli a fölötte gondolkodást és én ugy vagyok meggyőződve, hogy ehhez becses adatot szolgáltat a németbirodalmi ügyvédgyülés, melynek megalakulását szemlélvén ugy hogy eltekintve sok jeles német ügyvéddel történt személyes érintkezéstől — mely ép oly tanulságos mint bárátságos vala. - időmet nem töltöttem hasztalan. Dr. Környei Ede.