Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 35. szám - Ki lesz a második magyar jogászgyülés elnöke? - A második magyar jogászgyülés elött

Második évfolyam. Megjelenik minden kedden : a -magyar jogászgyíilés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztőihez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. s?. 35. szám. MIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Pest, aug. 29. 1871. Előfizetési árak : helybeii házhozhordással vagy vi. déken bérrnentes szétküldéssel : negyedévre t rrt. felesre 4 egem. etre . . 8 n Kiadóhivatal: váczi-uteza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: IlUDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Ki lesz a második magyar jogászgyülés elnöke ? Dr. Siegmund Vilmos úrtól. — A második magyar jogászgyülés előtt. Dr. Teleszky István úrtól. — A német birodalmi ügyvédgyülés megalakulása. Dr. Környei Edétől. — Néhány szó az uj osztrák telekkönyvi törvényről. — Eskü a bec3ületsértési és kisebb hatalmaskodási perekben. Timkó József úrtól. — Nyilt levél a „Themis" szerkesztőségéhez. — .Törvényszéki tárgyalás." — ,Vegyes közlemények/ A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. — Kinevezések, választások áthelyezések stb. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny*-bői. • (A német jogászgyülés megnyitásáról) a következő távirati tudósítást vettük: Stuttgart. Aug 28 A jogászgyülés^ megnyílt, 638 tagot számlálva. Elnökül felkiáltás utján a berlini egyetemi tanár Gneist, egyik alelnökül a bécsi egyetemi tanár Wahlberg és jegyzőül a linczi ügyvéd Kissling választattak meg. A király nevében az államminister üdvözli a gyűlést, mire az államminister tiszteletbeli elnöknek választa'tik meg felkiáltás utján. A gyűlés készpénz-készlete pénztári kimutatás szerint 6300 tallérra rug. A lakosság a legmelegebb szivélyesség és vendégszeretettel viseltetik a gyűlés tagjai iránt. Ki lesz a második magyar jogászgyülés elnöke? E kérdés az, mely jelenben élénken foglalkodtatja a szakköröket, és mely már a lapokban is tárgyaltatik.*) Több nevet hallottam az elnökséggel kapcsolatosan említeni, de határozott jelöltként legújabban csak egy személy lőn felemlítve és az— Horváth Boldizsár. Dr. Pauler Tivadar ő excellentiája ugyanis illetékes körökben oda nyilatkozott, hogy tekintettel a jogászgyülés függetlenségére, nem tartja czélirányosnak, miszerint ő mint minister továbbra is elfoglalja a jogászgyülés elnöki székét; a szakkörök figyelme ennélfogva természetszerűen legelső sorban azon férfiúra irányult, ki már mint minister a leglelkesebb hévvel karolta volt fel a jogászgyülés eszméjét és a legmelegebb rokonszenvvel kisérte ez eszme megtestesülésének pházisait, és így történt — a mennyire én ismerem e jelöltség *) A ..Pester Lloyd"-ban például B. L. ur e tárgyról következőket irja : „Ezúttal speciális úgynevezett külső kérdés foglalkoztatja élénken a jogi köröket és megelégedéssel constatáljuk, hogy — a mennyire mi tudjuk — e tekintetben ritka egyetértés uralg. E kérdésre: ki lesz az idei jogászgyülés elnöke ? a szakkörökben mindenütt egyenlő feleletet kapunk, mindenütt ugyanazon nevet emiitik: Horváth Boldizsár ügyvéd. Még mindnyájunk emlékében sokkal élénkebben él a multévi jogászgyülési tanácskozásoknak fáradhatlan buzgalommal párosult kitűnő vezetése dr. Pauler volt tanár által, semhogy ne sajnálkoznánk a felett, hogy a jogászgyülési elnökségre egyáltalán uj választás szükséges, miután dr. Pauler időközben — minister lett és mint ilyen saját nézete szerint a jogászgyülésnek némely oldalról annyira hangsúlyozott függetlensége miatt, többé nem alkalmas elnöknek. Bár az ebbeli incompatibilitás fölött lehetne vitatkozni, de a tagadhatatlan ténynyel szemben, hogy azon körülmény, miszerint Horváth Boldizsár mint minister meleg rokonszenvet tanúsított a jogászgyülés iránt, már megtámadásokra adott okot, okvetlen méltányolnunk kell dr. Pauler ur, a minister nézetének gyöngédségét és az újonnan választandó elnök személyéhez fordulnunk. Hogy Horváth Boldizsár ügyvéd ur a haladásért ég, hogy ő minden izében jogász, az oly általánosan el van ismerve, hogy kár volna efelett több szót szaporítani. Az egyetlen hibáról, melylyel némely szaktársai szemében birt, leszokott: nem minister többé. Ha tehát a jogászgyülés és annak határozatai iránt most is oly élénk érdekkel viseltetik, mint a mult évben, akkor remélhetőleg ebben nem fognak a legmerészebb vészjósok sem akadályt látni és a függetlenség féltésére okot találni. A név : Horváth Boldizsár oly hangzású az országban, hogy a jogászgyülést ily választásért csak üdvözölhetjük. E választás ugy a választottnak, mint a választóknak díszére fog szolgálni, és az ügy érdekében hisszük, hogy Horváth ismert szerénysége a kétségtelenül öt éro választást nem fogja visszautasítani. Oly ügynek ártana vele, melyet előmozdítani mindig kész volt.'történetét, •— hogy ezen kérdésre: ki lesz a második jogászgyülés elnöke? azon körökben, melyekben megfordultam, ritka egyetértéssel csak azon felelettel találkoztam: Horváth Boldizsár! Ha valahol ugy bizonyára a jogász gyűlés elnökének megválasztásánál oly elemek működnek közre, melyek minden kül művelőinek ilyen tudományos gyülésezései átalában véve már csak az által is, hogy egyeseket a felszínre kerülő kérdések behatóbb tanulmányozására serkentenek, kétségtelenül üdvös hatásúak ; de különösen nálunk a jogászgyülések a valódi értelemben vett jogtudomány elméleti fejlesztésére s a törvényszervezés befolyástól menten, önállóan, ltigadtan és ' (codificatió) főelveiuek megállapítására meggyőződésből karolnak fel egyes kiváló személyiségeket, és igy kétségtelen, hogy az ki a jogászgyülés elnökévé választatik, a közelismerés és közbecsülés egyik legkiválóbb jelvényes nyilványulásában részesül; ha azonban Horváth B o 1 d izsár választatik meg a legközelebb öszszeülendő jogászgyülés elnökévé, — mit ép úgy magának a jogászgyülésnek, mint Horváth Boldizsárnak érdekében teljes szivemből óhajtok, — úgy e választásnak mélyebb, fontosabb jelentősége van, mert az a fennkölt lelkű jogász irányában a jogi közvélemény fényes bizalomszavazata lenne, és ép ez az a mi — legalább előttem — a legnagyobb mérvben kívánatossá teszi Horváth Boldizsár megválasztatását, melyben egyébiránt csak egy perczig is kételkedui, legkisebb okom sincsen. Sokkal nagyobb tisztelettel viseltetem a jogászgyülésnek már eddig is tanúsított függetlensége és önérzetteljes működése iránt, semhogy e lapok hasábjait bármely irányban korteskedésre akarnám felhasználni, csak egyéni meggyőződésemnek adok tehát kifejezést — melyet azonban, a mennyire én tudom, sokan igen sokaa osztanak, midőn Horváth Boldizsárnak előreláthatóan bekövetkező megválasztatását a legszerencsésebbnek és legtapintatosabbnak jelezem, mely valóban ugy a választóknak mint a megválasztottnak egyiránt díszére váland, a mellett hogy e választás azon elv következetes keresztülvitelének egyik legfényesebb tanújele leend miszerint a jogászgyüléseu kiválóan képviselt három kar: a tanári, ügyvédi és bírói kar felváltva képviseltessék az elnöki széken, és ezáltal már eleve is kizárassék még a gyanú is, mintha egyik vagy másik kar monopóliumává tétethetnék az elnökség díszes hivatala. Dr. Siegmund Vilmos. \A második magyar jogászgyülés előtt. Lapunk mai számával veszik t, és a magyarjogászgyülés elé te Dr. Teleszky István ügyvéd úrtól. Küszöbön van a második magyar jogászgyülés ; nem lesz felesleges kissé ezzel előlegesen is foglalkozni. Jogászgyüléseink horderejét bizonyítgatni felesleges. Valamely szaktudomány olvasóink a magyar polgári törvénykönyv indokolásának utolsó rj esztett indítványok második ivét külön mellékletek gyanánt. is iráuyadólag hatni vannak hivatva. — Ezzel szemben eltörpül a jogászgyülés ellen nyilvánuló egyes nézet, s az eszme üdvössége oly magasan emelkedik ki, hogy az egyéni ellennézet czáfolatába bocsátkozui valóban felesleges munka lenne. Jogászgyüléseink czéljuknak akkor fognak leginkább megfelelh.et.ui, ha alkalom adatik és kellő gond fordittatik arra, miként az időukinti legérdekesebb jogi kérdések kellően előkészitve, akként kerüljenek a, gyűlések vitatárgyaikéut elő, — hogy minden egyes tagnak is a felmerülendő kérdések tanulmányozására elegendő idő engedtetik; s jelen felszólalásomnak czélja épen az, hogy alapszabályaink ide vonatkozó hiányaira, s egy e tárgyban előterjesztendő módosítási indítványra a jogász-közönség nagybecsű figyelme előlegesen is felhivassék. A magyar jogászgyülés alapszabályainak első szakaszában igen helyesen a magyar birodalom jogászainak tudományos téreu szorosabb személyes érintkezésre és eszmecserére egyesítése, a hazai jog átalakítására és fejlesztésére befolyás gyakorlása, különösen szabadelvű jogreformok helyes létesítésének előmozdítása vau feladatul, czélul kitűzve; ámde az alapszabályok nem gondolkoznak eléggé arról, hogy e feladat és czél valóban elérhető is legyen. A jogászgyülés elé az évenkint egyszer tartandó gyűlésre csak az egyes tagok által indítványozott tudományos kérdések kerülnek; s igy a jogászgyülés összes tevékenysége az egyes tagok indítványainak tárgyalásában öszpontosulván, épen semmi biztosíték nincs az iránt, — hogy a korszerű tudományos kérdések megvitatására mód és alkalom lesz nyújtva. A jogászgyülés tevékenységét az egyes indítványok keretére szorítani nem leket, hanem az egyes tagok inditványozási jogának megszorítása nélkül, sőt annak világos érvényben tartásával gougoskodui kell arról, — hogy ezen egyéni indítványokon kívül a kiváló fontosságú kérdések okvetlenül szőnyegre kerüljenek. Nézetem sz érint e czél lefi-inkább elérhet ő 1 e sz az által, ha az évről évre választott állanivét,