Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 34. szám - A magyar jogászgyűlés - Pest városa - és a kormány - Tanulmányok a nemzetközi jog köréből 4. [r.]

34. szám. Pest. aug. 22. 1871. Megjelenik minden kedden : a ..masrjar jojrászjryiilés" tartania alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöhez, a megrendelések a kiadó-hivatal Ivz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. Felelős szerkesztő: THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vaey vidéken bermentes szétküldéssel : tscsyed^^re . . - Irt. Iplevre -4 eijesz évre 8 Kiadóhivatal: vaczi-utcza '4. sz. Dr. SIEGMUND Vp^^N^ Ki a dó-tulajdonos: RUDNYANSZKY A. TARTALOM : A magyar jogászgyülés — Pest városa — és a kormány. Dr. Siegmund Vilmos úrtól. — TaDnulmányok a nemzetközi jog köréből. Dr. Spitzer Adolf úrtól. IV. — Közjegyzői kényszer. Margitay Dezső úrtól. (Vége.) — Adalékok a polgári törvénykezési revisiójához. Mihajlovics Miklós úrtól. (Vége.) — „Könyvészet." A magyar általános magánjogi törvénykönyv javaslata. III. - „Törvényszéki tárgyalás." — , Vegyes közlemények. Lapszemle. — Egyleti közlemények. — Kinevezések, választások, áthelyezések stb. — 'ülönfélék. — Kivonat a .,Budapesti Közlöny "-bői. Lapunk mai számával veszik t. olvasóink a magyar polgári törvénykö nyv általános részének, valamint az erre vonatkozó indokolásnak első 3/4 ívét, és a magyar jogászgyülés elé terjesztett indítványok első ivét külön mellékletek gyanánt. ——————————— A magyar jogászgyülés — Pest városa — és a kormány. Folyó évi septeruber 24-én uyilik meg a magyar jogászgyülés második ülésszaka és az állandó bizottság már teljes buzgalommal foglalkozik a vonatkozó napirend összeállításával; tizenhat tudományos tartalmú indítvány képezendi az idén a tanácskozás tárgyát, a felvetett kérdések előreláthatólag élénk vitákra fognak alkalmat szolgáltatni, és a már addig jelentkezett tagok száma nagy érdekeltségre mutat, bizton remélhető e szerint, hogy az idei jogászgyülés a jogi-közvéleménynek ép oly tekintélyes képviselője leend, mint volt a mult évi. A tudományos viták mellett a jogászgyülés tagjai természetesen szórakozni is kívánván, az állandó bizottság ez irányban is igyekszik az igényeknek megfelelni és egy albizottságot küldött ki, mely az ünnepélyek és társas összejövetelek rendezésével foglalkozik és az ismerkedési estély, díszebéd, valamint a magyar színházban rendezendő díszelőadás mellet, kirándulásokat tervez Váczra, a fegyház látogatására, esetleg Visegrádra is, a zugligetbe, és a Margitszigetre, azonfelül egy állandó találkozó hely is tűzetik ki, a hol a tagok délben és este rendesen találkozhatnak. Az ismerkedési estély költségeit a jogászgyülési pénztár fedezendi, a többi ünnepélyek és társas összejövetelek költségeit — előreláthatólag a résztvevők maguk viselendik — mert nálunk sem a város közönsége, sem a kormány e részben ugy látszik nem tervez, tehát nem is tesz semmit! Sajátságos jelenség az, hogy az orvosok és természetvizsgálók, dalárok sat. gyűlései azon városok kiváló figyelmében részesülnek, melyekben üléseiket tartják; hogy Pest városa a lövész - tűzoltó- és dalár ünnepélyek alkalmával, legalább is a költségekhez járult és járul, — ha már a németországi városok és Bécs példáját nem követi is, melyek a város költségén rendeznek az illető gyűlések tagjai számára ünnepélyeket, estélyeket, sat. — és a magyar jogász gyűlést a mnlt évben például elégnek tartotta az első teljes ülésen küldöttségileg zölni! A mi kormányunk az országos tanárgyűlésnek és a dalárszö vétségnek azok kérelme folytán utalványozott — segélyt, de ugy látszik ignorálni akar minden tudományos gyűlést, addig mig annak határozataival esetleg talán meg nem gyűlik a baja, legfeljebb — üdvözölted egyik főbb hivatalnoka által az illető gyülekezetet, mint tette a mult évben az igazságügyi miuisterium a magyar jogászgyülés első teljes ülése alkalmával! A német és az osztrák kormányok a legnagyobb előzékenységgel viseltetnek az ily gyűlések iránt, vetekednek a városokkal ünnepélyek, diszlakomák, kiráu- j dúlások rendezésében, gondoskodnak aV^anulmányok a nemzetközi jog kövendégek elszállásolásáról sat. sat. szó- *^ réfoöl. val ugy bánnak az ily gyűlések tagjai üdvö- | számára, — a magyar. kormány és a magyar főváros a magyar jogászgyülés tagjai irányában, a magyar vendégszeretet kötelmeiről — úgy látszik egészen megfeledkezik !! Talán csalódom, — talán a mult évi 1 mulasztást épen most készül a kormány I és a város helyrehozni, — talán mindI kettő meglepni készül bennünket: szivemből kivánom hogy úgy legyen, mert ha a mult évben tanúsított figj^elmetlenség ez idén is ismétlődnék, akkor már el kell hinnem, hogy a magyar kormány és Magyarország fővárosa amagyar ősjellegből csakugyan kivetkőzik. Dr. Siegmund Vilmos. val, mint magánember szokott bánni legkedvesebb vendégeivel, — és nálunk, a vendégszeretet világszerte dicsért hazájában — ugy látszik — nincs a kormánynak, nincs a városnak sem ideje, .sem pénze, hogy a tudomány embereit, — kiket országos érdek, az igazságügy vezérlobogója gyűjt össze, kik a testvérhaza legtávolabb részeiből ide sereglenek, hogy egyesült erővel közreműködjenek a nagy reformmunkálatoknál, — csak a szívélyes házigazda figyelmében is részesítené! A jogászgyülésnek nincsen sem állami sem városi segélyre szüksége, ilyet sem nem vár, sem — a mint én vagyok meggyőződve — el nem fogadna, mert vagy életrevaló a magyar jogászgyülés eszméje, és akkór ez egyesület a maga lábán meg fog tudni állani mint eddig megállt, vagy nem életrevaló és akkor az idegen segély csak siettetné — és pedig méltán — elbukását; — itt tehát nem lehet arról szó sem, hogy én a jogászgyülés részére az állami vagy városi pénzsegélyezés után vágyakodnám, vagy annak elmaradását fájlalnám, mert egyéni meggyőződésem az. hogy a magyar jogászgyülésen nagyobb sérelmet nem lehetne ejteni, mint az ily segélyezés felajánlása által; fájlalom azonban, sőt mondhatnám megütközöm azon közönyön, melyet a magyar kormány és Magyarország fővárosa amagyarjogászgyülés irányában tanusitni látszik, fájlalom, hogy midőn a folyó hóban Stuttgartban tartandó német jogászgyülés programmjából látom, miszerint a würtenbergi kormány két ízben rendez kirándulást az állam költségén, Stuttgart városa díszhangversenyt és diszlakomát rendez a német jogászgyülés tagjai Dr. Spitzer Adolf ügyvéd úrtól. Y ív. Az eddigiekből — nem lehetvén e szűk keret közé szorított czikkek czélja, a nemzetközi jog egyes kérdéseit kimerítően és behatóan tárgyazni, a harezjognak ha nem is főelvei, de legalább ujabb fejlődési iránya és azon befolyás volt megismerhető, melyet a művelődés a nemzetközi ügyek erőhatalommali megoldásának, a magasabb emberi érdekek minél kevesebb megkárositásávali eszközlésére gyakorlott. A következőkben a hadi állapotnak megszüntetésére czélzó átmeneti intézkedéseket és a béke létesítésének módozaI tait tárgyalandom, miután még egy némelyeket a hadfeleknek üyesekül, és az ezek, | által elfoglalt vidékeknek egymás közti közI lekedéséről és érintkezéséről elmondtam. Az ellenséges hadseregek által elfog| lalva tartott területek közti közlekedés, a hadviselésnek legnagyobb érdekeit veszélyeztetvén, csak a parancsnokok különös engedélye mellett foglalhat helyt. Ezen, jelenleg a gyakorlatban körülmények szerint majd enyhén majd szigorúan alkalmazott elv. a hadi állapot felfogásának fentirt változásával szintén a következő phasisokon ment át. A régibb elmélet azon nézetből indulván ki, hogy az alattvalóknak — az államnak hadizeneté által egyesekül szinte ellenséges állapotba helyeztetvén az ellennel, — hazafiúi kötelességük az ellenséges területteli minden közlekedés megszüntetése mellett, az ellenségnek minél több kárt okozni. Azt. hogy az érintkezésnek szükségképen kölcsönösnek, és igy a kárnak, mely az érintkezés elmaradásából származik, viszonosuak kell