Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - Inditvány

Második évfolyam. 28. szám Pest, jul. II. 1871. Megjelenik minden kedden : a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöhez a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. THE EGYETEMES JOGI KUZLÜXY. A MAGYAR JOCÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: trelyben házhozhordással vagy vidéken bei-mentes szétküldéssel: negyedeire . i trt. félévre 4. egész évre & Kiadóhivatal: váczi-utcza 14, 32. Felelős szerkesztő: Dr. SIEÍÍMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Indítvány. Bogdány Lajos úrtól. szerről stb. Molnár József úrtól. (Vége.) A szervezésről, a szervezés előtt. Margitay Dezső úrtól. (Folyt.) - Az írásbeli és szóbeli rendA halálbüntetés kérdéséhez. Francziábóí fordította dr. Schwarzel József ur. (Folyt.) A debre czeni ügyvédiegylet levele Horváth Boldizsár úrhoz. Ugyanezen egylet levele Bittó István úrhoz. — A közjegyzői rendtartás. — Észrevételei a szatmármegyei ügyvédegylettől. — A Karagyorgyevics per. (Folyt.) — ,Esküdtszéki csarnok.-' A párisi commune a bécsi esküdtszék előtt. — „Törvényszéki tárgyalás." Egy családi dráma. — Szegedi bünperek. - „Vegyes közlemények.- Lapszemle. — Egyleti 1 lemények. — Kinevezések, választások, stb. — Különfélék. — A pesti k. itélő tábla tanácsainak összeállítása.—A pesti k. itélő tábla megvizi lt ügyvédek statistikája. — A m. k. kúria ügyforgalmi kimutatása. — A pesti első biróságu k. váltótszék ügyforgalmi kimutatása. — Kiv. i .B.K*."-ből. X Indítvány*) A közjegyzői törvényjavaslat feletti véleményezésre egybehívott szakbizottságban előterjesztette Bogdány Laj os ügyvéd ur, mint bizottsági tag. A kir. közjegyzőkről készült törvényjavaslat 26-ik szakaszának 1-ső pontját következő módon kiterjesztetni indítványozom : Ingatlanok tulajdonjogának átruházása iránt kötött szerződések, — valamint minden telekkönyvi jogokat engedélyező, és ily jogokról lemondást, vagy átváltoztatást tartalmazó okmányok érvényességére közjegyzői okmány kívántatik. Kivétetnek ezen szabály alól a hag yat éki biró ság álta 1 felvett osztály levelek, vagy a perbíróság előtt kötött egyeszségek. Indokok: Néhány évtized óta, különösen pedig azon időtől kezdve, midőn az 1848-ki viszonyok folytán megszűnt urbériség következtében a földbirtokos magánosok és intézetek pénzsegélyére szorult, és ezekhez fordulni kényteleuitetett, szokássá vált emlegetni a telekkönyvi hitelt; e szokás azon meggyőződésből származott, mely a nép kebelében ösztönszerűleg fejlődött, szükségét érezvén egy oly intézménynek, melynél fogva t u 1 aj d o nj ogát, valamint adósságai mennyiségét mindenki igazolhassa, és az üzlete folytatásához szükségelt pénz megszerzésére egy hiteles okmánynyal bírhasson. Ezen szükség okozta törekvésnek lett eredménye a jelenleg is uralkodó telekkönyvi rendszer, melynek szabályai a hitel kedvéért (mert másként nem is lehet) az absolutjogot és igazságot a formának feláldozták. Már maga ezen elismert tény, valamint a közjó, és megelégedés iránti törekvés kötelességünké teszi, hogy arról gondoskodjunk, miszerint minél kevesebb jog essék áldozatul a hitel biztosítására behozott, és elkerülhetetlennek elismert szigorú formának. De ha e bajon segíteni törekszünk, és igy mindenekelőtt azon okokat kutatjuk, melyekből a telekkönyvi szigorúság folytán az egyesekre, különösen pedig a i mutatását kellene elrendeni — *) Habár részünkről a jegyzői kényszer behozatalát hatarozosan ellenezzük, — mint azt e lapokban már többször indokolva kimondottuk, — mégis szívesen tért nyitunk az ellenkező nézetnek is, mert a kényszer kérdése egyike a lefontosabbnak és nemcsak az eszmecserét érdemli meg kiválóan, különös tekintettel hazánk sajátságos viszonyaira és telekkönyveink állapotára, hanem a törvényhozó testület komoly és beható vitáját is, mintán e kérdés mikinti megoldása döntő befolyással leend az egész közjegyzői intézményre. Szerk. tehetetlen és tudatlanabb népre a sérelmek legnagyobb része — származik, ezen okok sugarakkint öszpontosulnak egy pontban t. i. abban, hogy a nép felfogni nem képes azt, miszerint a j törvényes parancsának elmulasztása büntelekkönyvi hitelnek az egyesek j tetéseket von maga után. Ezt pedig igazeljárást önmagában ez '•'•lennek s elégtelennek látom, mert az imperativ intézkedésnek csak akkor lehet remélhető eredményt tulajdonítani, ha a hatalom vagyona jogosan áldozatul eshetik. — A telekkönyvi intézmény a nép fogalmát az igazságról megzavarta, mert azt hiszi igazságnak, a mit igazságnak érez, mit lelke, esze ilyennek sugall s nem képes felfogni azt,hogy a formaijog gyakran háttérbe szorítja az igazságot és azok, kik közvetlen körében élnek, őt erről lehetőleg felvilágosítani nem csak elmulasztják, sőt gyakran üzérkedési előre feltett szándékból őt szándékosan tudatlanságban tartják. Továbbá hogy az ingatlanokat érdeklő legfontosabb és igy a legnagyobb praecisiot igénylő jogügyletek, vagy minden szakismeret nélkül köttetnek, vagy ha ez vádként az illetőkre felhozható nem lenne, általános a baj azon része, hogy a megkötött ügyletek telekkönyvi keresztülvitele vagy elhalogattatik, vagy teljesen feleslegesnek tartat ik. Hogy ezen állapotnak, — midőn a jogok szerződés szerint mást, és a telekkönyv szerint is mást illetnek — mily káros következményei lehetnek, és vaunak, azt naponkint tapasztaljuk, de ha tapasztaljuk, azon segítenünk is kell. Sokan mondhatják, hogy a hatalomnak imperative kellene fellépni arra nézve, hogy a kötött szerződések — ha telekkönyvi ügyletet tartalmaznak — a jogok telekkönyvi kitüntetése végett azonnal a törvényszékhez bemutattassanak; mások elegendő ösztönzést látnak azon érdekveszélyben, mely a mulasztás következménye; én mind a kettőt kevésnek találom, mert az utóbbi, az érdekveszély jelenleg is meg van, de hogy valaki valamely mulasztás következményeit belássa, annak előbb szükséges a dolgot is megérteni, mely a tudatlan népnél — midőn az absolut jog a formai joggal ellentétben van — majdnem lehetetlen. Ennek következménye, hogy jelenleg is az érdekveszély daczára, az ingatlanokra vonatkozó jogok kitüntetése legalább 50%-ban elmulasztatik. A mi a másik nézetet illeti, hogy t. i. az államnak imperative kellene fellépni az ingatlanokra vagy telekkönyvi jogokra vonatkozólag kötött szerződésnél, és ezeknek azonnal a törvényszékhez leendő beságtalanuak találnám nem csak azért, mert a magánjogi téren történt mulasztások nem vétkes cselekmények, melyek büntető jogi fogalmak szerint fenyithetők lennének, hanem különösen a jelen esetben, midőn a mulasztó felet gyakran már tetemes anyagi kár — mint mulasztásának eredménye — sújtja, lehetetlennek találom, hogy ugyan az, még az álladalom által is pénzbeli büntetéssel sujtassék. Az imperativ intézkedésnek nézetem szerint tehát oly természetűnek kell lenni hogy ez az állam azon jogából és kötelességéből származzék, mely szerint utóbbi polgárainak ve szélyektőli megóvásáról gondoskodni jogosítva, sőt kötelezve is van, de ha a praeventiv intézkedésben az állam ezen jogának ós kötelességének kell visszatükröződni, önkéntelenül szemünkbe tűnik, hogy az állam azon intézkedése melynél fogva az ingatlanokat, és dologi jogokat tartalmazó szerződések a jog kitüntetése ezé Íjából a telekkönyvi töi vényszékhez azonnal bemutattatni rendeltetnek, csak ugy fog eredményre vezetni, ha ennek elmulasztásával egyúttal a kötött ügylet érvénytelensége is ö ss z e k ap cs ol t a ti k. Ebben el van ejtve a mulasztást követő büntetés eszméje, keresztül vonul rajta az állam nemes rendeltetéséből kifolyó óvatosság, megszűnnek vagy legalább gyérittetnek azon szerencsétlenségek és jogvesztések, melyek a telekkönyvi intézmény és az ezzel járó hitel következményeként tűnnek fel, — s e k é u t a a telekkönyvi szigor közelebb hozatik az absolut igazsághoz. Hogy azonban ezen czél elérethessék okvetlenül szükséges, hogy a többször érintett s ingatlanokat vagy dologi jogokat tartalmazó szerződések érvényességének egyik feltétele legyen, miként ezek közjegyző előtt köttessenek. Me t ha az állam praeventiv rendszabályt alkot azért, hogy a felek egyrészt az 'iparlovagok, vagy járatlan kontárok káros működésétől megóvassanak másrészt, hogy a telekkönyvi kitüntetés elmulasztásával még tetemesebb károkat ue szenvedjenek, ki kell jelölnie azon hivatalt, hol a felek mérsékelt dijak mellett közhitelességü okmányt szerezhetnek, éa