Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 26. szám - Az irásbeli és szóbeli rendszerről az igazság kiszolgáltatásánál [1. r.]

Második évfolyam. Megjelenik minden kedden; a -magyar jográszgyűlés1' tarta­ma alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szer­kesztőhöz a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendok. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. 26. szám­THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. MAGYAR JOGÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Pest, jun. 27. 1871. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vi­déken bérmentes szétküldéssel: uegyedetre . . 2 frt. felévre . . . . 4 eges/, évre . . . 8 „ Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: JRUDNYAN8ZKY A. TARTALOM : Az Írásbeli és szóbeli rendszerről az igazság kiszolgáltatásánál. Molnár József úrtól. — A halálbüntetés kérdéséhez. Francziából for­dította dr. Schwarzel József ur. — Néhány szó a birói vagyoni qualificatió kérdéséhez. AvarífvGyula úrtól. — Adalékok a polgári törvény­kezési rendtartás revisiójához. Mihajlovics Miklós úrtól. (Folyt.) — A Karagyyorgyevics per. (Folyt.) — „Esküdtszéki csarnok." Esküdtszéki tárgyalás. — „Törvényszéki tárgyalás." — .Vegyes közieménvek." — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Kinevezések, választá­sok, áthelyezések, kitüntetések stb. — Különfélék. — Kivonat a ,,Budapesti Közlönv"-ből. U^P* Évnegyedes és féléves előfizetőinket felkérjük, hogy a pontos szétküldés érdekében megrendeléseiket mielőbb szíveskedjenek eszközöltetni. "T^H ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A czimü egyetemes jogi közlöny és a magyar jogászgyülés hivatalos közlönyére. Lapunk már eddig is oly buzditó pártolásban részesült, hogy a most egy évvel megindítóit „THEMIS"-t méltán szaklapjaink egyik legkeresetebbjének mondhatjuk; ezen Örvendetes eredmény csak fokozni fogja igyekezetünket és kedves kötelességünkké teszi: továbbra is kiváló gondot fordítani ugy főlapunk érdekes és korszerű tartalmára, mint a mellékrovatok változatosságára, különösen kritizáló, ugy szak- mint napilapjainkra kiterjedő „LAPSZEMLÉNKRE," a curiai döntvényekben kimondott ELVEKRE, élénk „TÁRCZA-CZIKKEKRE." az „ESKÜDTSZÉKI CSARNOK" és „TÖR­VÉNYSZÉKI TÁRGYALÁSOK" czimü rovatainkra, szemmel tartván ugy hazánknak mint a külföldnek az igazságszolgáltatás és jogi reform terén jelenkező összes feltűnőbb mozzanatait. A „THEMIS" ezentúl is tartalmazandja a „BUDAPESTI KÖZLÖNY" összes hivatalos hirdetményeinek kimerítő és gyakorlatilag összeállított teljes kivonatát. „ÉRTESÍT^" czimü rendes rovatunkban mindazon tisztelt előfizetőink­nek, kik hozzánk a pesti első foíyamodásu bíróságok, vagy a feltörvényszékek, ministeriumok, közigazgatási hatóságok, vagy egyes társulatoknál folyamatban lévő ügyeik száma, előadója, vagy ügyeik elintézése iránti tudakozódással fordulnak, csekély utánjárási díj fejében, a megkeresést követő legközelebbi lapszámban, esetleg külön levélben továbbra is kielégítő felvilágosí­tással szolgálandunk. Végre — mint eddig ugy ezentúl is — külön külön beköthető mellékletekben közlendjük a törvénykezésre vo­natkozó összes törvényjavaslatokat és indokaikat, a „budapesti ügyvédi egylet"-nek önálló munkála­tait, ugy szinte a „magyar jogászgyülés" elé terjesztendő indítványokat és véleményeket, mire most midőn a második „jo­gászgyülés" megnyitásának küszöbén állunk, különösen figyelmeztetjük tisztelt előfizetőnket. Előfizetési feltételek : helyben házhoz hordással, vagy vidéken bérmentes szétküldéssel negyedévre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján a kiadó-hivatalhoz (Rudnyáuszky A. könyvnyomdája, Pest, váczi-utcza 14. sz.) kéretnek beküldetni. A SZERKESZTŐSÉG. X Az írásbeli és szóbeli rendszerről az igazság kiszolgáltatásánál. Molnár József ügyvéd úrtól. Az igazság kiszolgáltatásának magas eszméje kétségkívül tökéletesebben tes­tesül meg nálunk is, egy a szóbeliség nyilvánosság, s birói közvetlenségre fek­tetett perrendtartás által; sőt szerény vé­leményem szerint jelenleg életben lévő perrendtartásunk, s birói eljárásunk mel­lett, még középszerű igazságszolgáltatás is alig lehetséges; mert a pernek vég­kimenetele „az ítélet" társasbiróságainknál is egészen egy embernek szellemi kép­zettségére, — munka szeretetére, s el­lenőrizhetlen becsületességére van bízva, az előadó bíró személyében; pedig emberi természetünknél fogva, minden tehetsége­ink korlátoltak, alkalmi körülményektől nagyon is függök. Az egészség foka ingerült, vagy nyu­gott lelki állapot, kedv, vagy kedvetlen­. ség munkábani kisebb, nagyobb kime­rültség s. a. t. tisztességes az embertől nagyrészben független okok, határozott befolyással vannak az ember, tehát az előadó bíró szellemi — munkájának minő­ségére, s gátolják a legtehetségesebb munkásabb és becsületessebb előadó bí­rót a perkivonat tökéletes és hü elkészí­tésében, az ítéleti javaslatnak helyes szer­kesztésében. Már pedig a mostani birói eljárás mellett a periratok és bizonyítékok sem az első, — sem a másod,- és harmadbi­róságok tanácsüléseiben nem olvastatnak fel egész terjedelmükben, azon netalán döntő ténykörülmények, érvek, s bizonyí­tékokról tehát, melyeket a per előadója perkivonatába bármi okból felnem vett, birótársai előtt ismeretlenek leendnek, ha­nem meghozatik az ítélet elsőbiróságilag az előadónak lehet helytelen perkivoua­tából az ítéleti javaslat helyeslésével, s másod, és harmadbiróságilag helybenha­gyatik, vagy megváltoztatik ismét az elő­adónak helyes, vagy helytelen perkivo­natából. Hátha még a perkivonatot is nem avatott birói toll, hanem minden jogi kép­zettség nélküli írnokok az első bíróság­nál, s csak elméletileg képzett fiatal fo­galmazók, s segédfogalmazók a másod, és harmadbiróságoknál készítik, midőn tehát magának a perelőadójáuak sincs az előadandó perről szükséges ismerete, nem függ-e e rendszer mellett egyedül a vé­letlentől az ítélet helyessége, vagy hely­telensége? Ne azon csodálkozzunk tehát, hogy igazságszolgáltatásunk oly kétségbeejtő­leg rosz, ne azon panaszolkodjunk, hogy a másod- és harmadbiróságok felebbezés és semmiségi panaszokkal tulhalmoztat­nak, ne azon bámuljunk, hogy másod- és harmadbiróságaiuk egészen analóg jogi esetekben gyakran annyira eltérő egy­mást megczáfoló ítéleteket hoznak, az ezen magas birói testületektől jogi meg­nyugvást váró perlekedő felek megbot­ránkozására, mert jelen igazságszolgálta­tási rendszerünk mellett, másként lehe­tetlen egy oly rendszer mellett, melynél sem a birói képzettséget, sem a birói munkásságot, igazságszeretetet, megvesz­tegethetlenséget ellenőrizni még testü­letileg sem lehet, ez nem társasbirósági, hanem az előadó személyében egyesbi­ráskodási rendszer, fel egész a harmad­bíróságig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom