Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 24. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában (folyt.)
- 278 — eltöltötték: az 5. §. 2) pontjának intézkedése alól is mentessenek föl. Kelt Miskolczon 1871. év april 9-ikén. Horváth Lajos s. k. elnök. Fekete Ödön s. k. titkár. Törvényszéki tárgyalások. * (Rabló gyilkosság.) Csokoly Mihály urabányi lakosnak egy lakása volt Decker Józsefiéi,"kit 1867. deczember 21-dikén ágyában megtámadott, kést -szúrt mellébe s nehogy valamikép mégis magához térhessen, léczet kapott elő s a szerencsétlennek összevissza törte kopanyacsontját. Ezután fölbontá szekrényét s huszonöt forintot kivévén Rimaszombatra rándult és ott mind elköltötte. Aggodalmában, hogy a gyanú ráeshetik, megszökött, de három hét mulva Kassán fölismertetett és átadatott a honti törvényszéknek, mely a bűnöst saját beismerése alapján halálra Ítélte. A királyi tábla a halálbüntetést 20 évi fogságra változtatta, mig a legfelső' törvényszék az első bírósági ítéletet hagyta helyben. Vegyes közlemények. Lapszemle. * „Jogtudomány Közlő n y„-ben Dr. Suhajda János ur folytatja a vegyes házassági válópereket tárgyazó czikksorozatát, és annak igazolására, hogy a vegyes házasságokból keletkező válóperek tekintetében fennállott törvények mindig az evang. vallású felbet sújtották, hivatkozik a külföldre. „Némely államok — mondja czikkiró ur — a válóperek tekintetében is alkalmazásba vették a törvénykezés ama szabályát: mely szerint birói illetőséget az alperestől kell mérni, és szabályul megállapították, hogy vegyes házassági váló perekben az illetőséget az alperes vallása határozza meg: egyszersmind ennek vallási hitelvei szolgáljanak a váló perekben mindkét félre nézve zsinórmértékül. E szerint tehát az evang. házastárs által kath. házastársa ellen indított váló perben alperes illető bírósága a szentszék ideiglenes vagy élethossziglani asztal és ágytóli elválásra hozott határozatot; holott hasonló esetben ugyanazon okokból a kath. fél által evang. alperes ellen indított váló perben az evang. bíróság a kötelék felbontását mondotta ki. Látva, hogy ezen irány sem vezet czélra : hozzá adták még azt; hogy az evang. biróságok által kimondott felbontás a kath. házastársra nézve csak elválasztásnak — értve asztal és ágytól életfogytiglan — tekintessék: a kntholikus bíróság által kimondott asztal és ágytóli életfogytiglani elválasztás az evangélikus fél keresetere a kötelék felbontásául mondassék ki. (így volt Szászországban az 1857-ki febr. 19-ki rendelet szerint.) ,,Más államokban czélszerübbnek találták a birói illetőséggel a polgári bíróságokat felruházni; melyek vagy a polgári törvények szer.nt tartoztak Ítélni a vallási tekinteteket a lelkiismeretre hagyva: — vagy az egyházi jogot tartoztak követni. Az első irányra nézve p. o. szolgálhat Poroszország, hol 1849-ig ideiglenes elválasztást a bíró (Landrecht II. R. 1. cz. 733. §.) kinem mondhatott, hacsak a felek egyike is evang. vallású volt; és e katholikusok közti házasságra nézve az asztal és ágytóli életfogytiglani elválasztás a kötelék felbontásával egyenlő polgári eredménvünek tekintetett. (Landrecht II. R. 1, cz. 734. §.) 1849. óta azonban ott is a házassági ügyekben különbség nélkül a világi biróságok Ítélnek. Azon német államokban, melyekben a franczia törvény kötelez, valamint Badenben is a protestáns félnek lehetőség nyujtatik a kötelék felbontásának kieszközlésére; és ha ellene, mint alperes ellen csak asztal és ágytóli elválasztásra szól az ítélet, kivéve a házasságtörés esetét, ha a másik fél engesztelhetetlen, teljes elválasztásra, vagyis a kötelék alóli felbontáson változtatni. — Würtenbergben szintén a protestáns biróságok ítélnek tekintettel azonban a kath. fél vallási elveire. A hath. házastársra nézve a kötclékfelbontása csak élethossziglan elválasztást szül, és a kath. félnek a házassági kötelék felbontására a gyakorlat nem nyújt kereseti jogot. — A particularis jog jobbára azon egyház joga szerint irányul, melyhez az alperes tartozik; és az élethossziglani ágy és asztaltóli elválasztást az evangélikus félre nézve is egyelőre ilyennek tekinti; megengedi azonban: hogy a canonjog elvei szerint kimondott asztal és ágytóli örökös elválasztás az evang. házastársra nézve a kötelék lék felbontására átváltoztathassék. ha t, í. ez az evang. válás hitelvei szerint igazoltnak találtatik, így intézkedik például az ujabb szász törvény." „A törvényhozásnak — főleg 1848 óta fejlődő uj iránya'szerint minden olyan jogintézmény, mely hatálya és eredménye tekintetében a polgári magánjog körébe vág, az állam szabályozása alá tartozik: s ebből kifolyólag a házassági jog és ugy anyagi, mint alaki tekintetben az állami törvényhozás alá vonatott, vagy a hol azt még eddig a körülmények gátolták, vonatni szándékoltatik; az egyháznak, illetőleg vallásnak az őt megillető erkölcsi hatásköre azért fenmarad, a nélkül azonban, hogy e hatáskörébe vágó intézkedéseinek végrehajtása tekintetében jogi kényszerítést használhatna, vagy ilyenneli is tápolásra az államhatalom részéről igényt tarthatna. „Ezen irányt követve — a sok összeütközések után, melyekkel az előbbi rendszerek jártak, több állam" behozta a polgári házasságot, és ezzel igyekszik az előbbi sokféle bajoknak véget vetni: a hol pedig még ez meg nem történt, egyelőre azon — bár a mennyiben egy és ugyanazon jogviszony két különböző jog szerint Ítéltetik meg, némi anomáliát rejtő — szabály követese lépett előtérbe, mely szerint a vegyes házassági váló perekben mindegyik félre nézve saját hitelvei és szabályai határozzanak. „így intézkedett törvényhozásunk is, midőn az 1791. XXVI. t. cz. szigorú dispositióját a kor igényeivel már végkép meg nem egyeztethetőnek "találván azt az 18G8. XLVIII. törvényczikkben újból szabályozta. „Az idézett törvény 1. §-a szerint: „A vegyes házassági válóperek, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét és az ideiglenes elválást, vagy a végképi felbontást tárgyazzák az alperes illetékes birósága előtt inditandók meg, és miután az alperes felett kimondott ítélet jogerőre emelkedett, a per legfelebb harmincz nap alatt hivatalból átteendő a felperes illetékes bíróságához, mely viszont a felperes felett hoz ítéletet, Mindenik félre nézve egyedül saját illetékes bíróságának az illető tél saját hitelvei alapján hozott jogerejü ítélete kötelező." „Daczára a tövény világos rendelésének, hogy a kereset az alperes illetékes birósága előtt indittassék meg, csakhamar a törvény életbelépte ése után több eset fordult elő, melyekben a felperes az alperes illetékes bíróságát kikerülve saját illetékes birósága előtt lépett fel váló keresetével. Jelesen az esetek jobbara olyan házasságokból merültek fel, melyek eredetileg katholika vallású felelv között köttettek, de a telek a S'/entszéki Ítéletek által asztal és ágytól életfogytiglan elválasztatván, már több év óta különválva élnek, azonban a házastársak egyike az evang. vallásra térvén át. az ez által vegyessé vált házasság folytán megkezdi a válópert a kötelék felbontása végett olyan okból, mely uj vallása szerint ezt eredményezheti. — keresetét a polgári bíróság előtt indítja meg. mellőzve az alperesnek az uj törvény szerinti illetékes bíróságát, vagyis a szentszéket, ós pedig azért, mert az már többet ugy sem mondhat ki, mint a mit kimondott, és kéri, hogy a már lefolyt váló per iratai a szentszékektől beköveteltessenek; és miután őt, mint már az evangelika valláson áttértet. az 18G8. LIII. t. cz. 8. §-áuak értelme szerint az elhagyott egyház elvei semmiben sem kötelezik, kéri" a házassági köteléket felbontatni, és magának más házasságra való lépést megengedtetni. Az első folyamodásu biróságok különbözőleg Ítéltek ily esetekben, részint letárgyaltat! ák az ügyet és ítéltek felette; a legfőbb ítélőszék azonban mindkét esetben feloldotta a határozatokat és felperest a mellőző!t uj törvény követésére utasította. „Kétségtelen ugyanis, hogy vegyes házassági váló perekben az alperes birói illetőségét még azon esetben sem lehet mellőzni, ha az uj törvény előtti vegyes házassági váló perekben a szentszék a feleket ágy és asztaltól bár véglegesen elválasztotta, sem pedig az ezen befejezett periratoknak a szentszéktől leendő áttételét kívánná; a mint ezt az uj törvény szavainak, és czéljának megfelelőleg a m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék, — mely a házassági váló perekben a ptvkezési rendtartás 36. §-a értelmében, mint egyedüli utolsó folyamodási bíróság itél — ismételt esetekben kimondotta." (Tény az. hogy a válóperekről rendelkező törvényczikk sajátságos viszonyokat létesít néha és már most épen a katholikus felet sújtja legtöbbnyire, de a törvény első szakaszának azon magyazázatát, melyet annak a legfőbb ítélőszék adott, magunk is teljes correctnek tartjuk. Szerk.) Ugyancsak a „Jogtudományi Közlönyében Stehló Kornél ur a kiskorúak jogi cselekvés — képességéről értekezvén, azt állítja, hogy azon kérdésre, menynyire terjed nálunk a kiskorúaknak jogi cselekvés-képessége, mennyiben szerezhetnek ezek önállóan jogokat és vállalhatnak jogérvényesen kötelezettségeket, tételes tőrvényeink feleletet nem adnak: hivatolja a kiskorúakról rendelkező törvényeinket, és azokból igyekszik igazolni fennebb] tételét, és a kiskorúak jogrendelkezési képességének szabályozására nézve kővetkező javaslatot teszi: „A nagykorúság s ezzel a teljes magánjogi jogképesség — tekintet nélkül a nemre a 24-ik év betöltésével kezdődjék, — minden dologi és személyes, de csupán int'ókat érdeklő jogok és kötelezettségek feletti önálló rendelkezésre azonban már a 21-ik évet meghaladott személyek is különbség nélkül képesek legyenek. Ezen elv következménye azután az lesz, hogy 21 éven alóli kiskorúak minden viszteherrel járó jogi cselekvényei, a 21-ik évet meghaladott kiskorúaknak pedig csupán ingatlanokat érdeklő jogok iránti rendelkezései legyenek ipso jure érvénytelenek. Hogy az ingatlanokat érdeklő jogok felett az önálló rendelkezési szabadság elérését a 24-ik év betöltése előtt nem tartjuk czélszünek, bővebb indokolásra nem szorul, ha ezen jogok nagyobb fontosságát figyelemre méltatjuk. Csak mellékesen érintjük még, miszerint a váltóképességet nem kivánnók a 24 éven alóliakra kiterjeszteni." (Azon nézetét czikkiró urnák ugyan nem osztjuk, hogy törvényeink a kiskorúak jogrendelkezési képessége tekintetében teljesen határozata lanok volnának, mert hisz a Hármas Törvénykönyv, az 1792 és az 1802. törvényezikkek elég s/abatosak e tekintetben, de azért javaslata ellenében érdemleges észrevételünk nincsen Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmiiríszéki határozatok. — Míg az ingatlanok az örökhagyó vagy örököse nevére telekkönyvezvék. addig azokra az örökhagvó kötelezettségei bekebeleztethetnek (4607 sz. 1871. május 10.) — Az árverési feltételek módosítása az öszszes érdekelt felek meghallgatásával megengedhető (4823 sz. 1871. máj. 10.) — Ha a tartozás nem végrehajtás utján, hanem kiegye/.és folytán fizettetett le az ellenfél kezéhez, viszvégrehajtásnak az eljárás megsemmisítésének daczára sincs helve. (4806 sz. 1871. máj. 12.) — Hitbér és hozomány tekintetében házastársak közt biztosítás nem eszközöltethetik, ha sem végelválás sem haláleset fenn nem forog — habár az ellenkezőt a házasfelek kikötötték is (4579 sz. 1871. máj. 12.) — Ha első folyamodásu törvényszék Ítélethozatalnál több mint 3 tagból áll, az szabálytalanság ugyan; de semmiségi esetet nem képez. (4615 sz. '1871. május 19.) — A megtartott birói szemle kiegészítése s e végből a szakértők ujabb kihallgatása elrendelhető. (3507 sz. 1871'. május 23.) Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmányának) f. hó 9-én tartott ülésében örvendetes "tudomásul vétetett a székesfehérvári ügyvédegyletnek megalakulása, és az uj testvéregyletnek a budapesti ügyvédi egylet évkönyvei és nyomtatványai megküldetni határoztattak. Az egyleti szállás legközelebb bekövetkező felmondása bejelentetvén, Dr. Búsba c h Péter, Dr. K ö r n y e i Ede és Dr. Sí e gmund Vilmok urak küldettek ki uj egyleti helyiségek kibérlésére, mely czélra nevezett urak teljhatalommal ruháztattak fel. * (A z idei németjogászgyülés)f. é. aug. 28. és következő napjain tartatik meg Stuttgartban. A mult évi Lipcsébe egybehívott jogász-gyűlés a Francziaország ellen folyt háború