Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 24. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában (folyt.)

— 2 79 — miatt meg nem tartatván, az erve kitűzött kérdé­sek u. m. az észak-német szövetségi kerületen életbeléptetendő polg. perrendtartás, — a pol­gári perbe fölveendő esküdtszéki eljárás, — az egyesbiróságnak polgári és büntető ügyekbeni hatásköre, — az ipar vállalatok (jelesen: vasút, bányaművelés stb.) üzletében a személyzetben vagy munkásokon ejtett sérülések kártalanítása, — a kibocsátott papírpénz beváltási kötelezett­sége, — végre az adóssági elismerési szerződés — kérdései megoldatlan maradtak. Tekintve, hogy a most felsorolt kérdések legnagyobb rész­ben hazánkban is megoldást igényelnek: óhaj­tandó volna, ha — úgymint 1869-dik évben Heidelbergben, ez idén Stuttgartban is hazai jo­gászaink közül, kiknek kedvök tartja és viszo­nyaik engedik, minél többen nemcsak a magyar jogászgyülésen, hanem a német-jogászgyülés ülé­sein is megjelennének, mivel a szakosztályi és közgyűléseken élőszóval előadottakat és az illető jogtudósokkali személyes megismerkedést és köz­vetlen érintkezést a hirlapok csonka közlései és a később megjelenő évkönyv távol sem pótol­Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Horváth B ol d i z s á r) igazságügyéri állásától kegyelemben felmentetvén, hü és buz­gó szolgálataiért neki a legfelsőbb elismerés ki­fejeztetett. * (Bittó István) igazságügyministerré neveztetett ki. * (Havas Sándor) osztálytanácsos mi­nisteri tanácsossá. Torkos László ministeri titkár osztálytanácsossá, Stoffer György tisz­teletbeli ministeri titkár valóságos ministeri tit­kárrá. Márkus Sándor ministeri fogalmazó tiszteletbeli ministeri titkárrá, és gróf Zichy Géza vallás és közoktatási ministeriumi tiszte­letbeli segédfogalmazó tiszteletbeli fogalmazóvá neveztettek ki a belügyministeiiumhoz. * (Dr. KónayJá czint) osztálytanácsossá neveztetett ki a vallás és közoktási ministerium ­hoz. * (SztankovicsDániel) titkár osztály­tanácsosi "czimmel és jeléggel ruháztatott fel a horváth szlavon-dalmát minisztériumban. * (György Endre) első osztályú, G a­lánffy Sándor és Reviczky Konrád se­gédfogalmazókll-od osztályú fogalmazókká, S árny Lajos, Vörös László és Bory Kálmán segédfogalmazókká neveztettek ki a közmunka és közlekedési ministeriumhoz. Különfélék. * (A z országházból.) F. hó 6-án került az országházban napirendre a főrendi ház vissz üzenete az úrbéri törvényjavaslatokra, különö­sen a telepitvényekről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag, mely alkalommal Tisza Kálmán általános helyesléssel fogadott beszédében ecse­teié a képviselőház nézetét a főrendiháznak ez ügybeni eljárására nézve. Erősen hangsúlyozta beszédében a képviselőház souverenitását, és hogy az nem nevezhető parlamentnek, hol a nép kép­viselőit egynehány „rozsdás czimer" tetszés szerint leszavazhatja. Nem akarja előbb a te­lepitvényeseket elpusztítani s azután törvényt al­kotni, mert akkor már kisem vehetné hasznát. „Én őszintén megvallom — mondja beszédében Tisza, hogy engemet ez eljárás igaz és mély fájdalommal tölt el. Én nem tudom mások ho­gyon vélekednek; én a főrendi háznak ugyan jelen viszonyaink közt igen, de felsőháznak ellen­sége nem vagyok, és magok azok kik a felső­ház tisztét, bár nagyméltóságú főrendek czimén teljesitik, megindítják azon propagandát, a mely megfogja érlelni a közvéleményt arra, hogy ne akarjunk többé nem csak főrendiházat de semmiféle felsőházat sem. Gondolják meg a nagyméltóságú főrendek, hogy midőn ők, nem ugy mint hajdan 1790-ben őseik, kik az alsó­házat felülmúlták az ország jogaihoz való ra­gaszkodásban de ők, kik az ország jogai, a tör­vényhatósági intézmények s. a. t. mellett egy hangot sem bírtak szólani — ily erélyességnek hirdetett makacssággal megakadályoztatják azt, mi az ország népe egy részének megnyugtatására szükség s, oly propagandát csinálnak önmaguk ellen, minőt 100. Jemagog nem volna képes csi­nálni." „A mi pedig, t. ház ós t. ministerium! a mi teendőnket illeti — mondja ismét más he­lyütt szóló — az eddigi tapasztalat azon hitre indít, hogy a végleges megoldás épen ugy nem ; fog sikerülni a jelen főrendiházzal, mint nem si­I került a moratórium kimondásakor. De van egy eszköz : gondolkozzunk róla ; ne méltóztassanak azt hinni, hogy valami erőszakos eszközt értek, nem ; de van nem egy eszköz, helyesebben van két eszköz: az, hogy a ministerium készítsen egy teljes reorganisatorius javaslatot a felsőházra I nézve, felhasználva azon abnormis helyzetet, : mely ma létezik, hogy a ministeri kinevezéstől i és elbocsátástól függő főispánok a lőrendiháznak j tagjai, de a mely abnormis helyzetet, szemben , azon ósdiákkal, kik ott uralkodnak, megszüntetni csakugyan nem lehet, mig a reorganisatió meg ! nem történt; felhasználva mondom, ezen abnor­I mis helyzetet, vigye keresztül e törvényjavasla­1 tot. Ez az egyik lehetőség. A másik pedig az, hogy vannak a magyar államnak, hála istennek, | terjedelmes birtokai. Ha méltóztatnak a nagy­! méltóságú főrendek magukat megbicsakolni, ha . a telepitvények irányában nem akarnak méltá­: nyos törvényt elfogadni, mondják ki majd an­j nak idejében, hogy tehát mi nem követelünk \ tőlük semmi, és a telepitvényeseket, kik őket j genirozzák. telepítsük le. nem ingyen, de a nép­! nek adott föld méltányos értékének megfizetése I mellett, az álladalmi pusztákra, és azon urak , azután sétáljanak büszkén végig müvelhetlenekké | vált földeiken." Ezen hatásos, és a ház élénk | tetszése között elmondott beszéd után egyhan­j gulag azt határozta a képviselőház, hogy az ál­'tala szövegezett törvényjavaslatot betűs z érint fenntartja továbbra is, I — és ezt helyesen tevé. — A főrendiház pénteki | ülésében, a ház a jelen volt 37 tag egyhangú I szavazatával a módosítások fenntartását határoz­I ván el, a képv. ház javaslata, ott újra megbu­' kott — bizony ideje volna a főrendiház reform­i jához látni! * (Halálozások.) Deák József a kir. i ; ítélő tábla tanácselnöke f. hó 9-én Pesten meg­halt. — Halasy Ferencz volt* kerületi táblai bíró közelébb halt meg Nádudvaron. * (A Pest városi törvényszék) már végleg átköltözött a Porszászféle házban kibé- j relt, csínnal és ízléssel felszerelt és igen ké­nyelmesen berendezett helyiségekbe, melyek kö­zül különösen kiemeljük a főbíró ur szobáját, a nagy üléstermet és a tágas, világos kezelési hivatal szobákat. Az összes helyiségek méltán ilyenek a fővárosi törvényszékhez és igen tapin­tatosan vannak beosztva mint a következők- j bői kitűnik: FÖLDSZINT. Törvényszéki! iktató és levéltár. Hanzély Ignácz, iktató. : Benke Endre, levéltárnok. — ELSŐ EMELET. [ 1. sz. a. Bogisich Lajos, kir tanácsos, fő- 1 biró. 2. sz. a. Hitelesítő szoba. Csery Kál- j mán, jegyző. Szlávik József,jegyző. 3. sz. Nagy ; ülés terem. 4. sz. a. Kis ülés terem. 5. j sz. a. Kiadóhivatal. Nóvák József, kiadó. I 6. sz. a. Telekkönyvi iktató: Zahora Nán­dor, iktató. 7. sz. a. Telekügyi előadók: > Kiss József, jegyző. Dorner Zoltán, jegyző. No­voszád János, tolcok. Handtel Károly, tollnok. 8. sz. a. S'/loboda János, tanácsnok. 9. sz. a. I Telekkönyvi levéltár. 10. sz. a Telek- j hivatal. Enyedy Miklós tanácsnok s telekbiró i MÁSODIK EMELET. 11. sz. a. Nyilvántar- ! tók. 12. sz. a. Gyámügyi előadók: Hor­váth István, jegyző. Major István, jegyző. Da­nilovits Elek. jegyző. Gyürky Miklós, jegyző. Weichhart Alajos, tollnok. 13. sz. a. Sánta Gá­bor, tanácsnok. 14. sz. a. Csődügyi előa­dók: Bernáth Géza, jegyző. Havas Imre, jegyző. Vesztróczy Jenő, jegyző. 15. sz. a. Janitsek Jó­zsef tanácsnok. 16. sz. a. Mirth Antal, tanács­nok. 17. sz. a. Kasenczky József, tanácsnok. 18. sz. a. Kozáry Kálmán, tanácsnok. 19. sz a. Re­ményi Antal, tanácsnok. 20. sz. a. Frenreisz István, főjegyző. 21. sz. a. Tollnok ok: Hor­váth Károly. Kiss Károly Massanek Rezső. Né­meth József. Sipöcz'László. Tánczos Béla. 22. sz. a. Tury István, tanácsnok. 23. sz. a. Stein­bach István, tanácsnok. 24. sz. a. Csőd- és g y á m i t á r gy a 1 á s i t e r e m. 25. sz. a. Preys­ler József, tanácsnok. 26. sz. a Vé gr eh aj­tók :"Bayer Antal. Fekete Sándor. Makfalvay János. Melly József. Pettenkoffer Ferencz. 27. sz. a. Miskolczy Attila, végrehajtó. 28. sz. Verovácz Gyula, jegyző. * (Jogakadémiai és Lyczeumi vizsgák.) A közoktatási ministerium a jogaka­démiák és joglyczeumok igazgatóihoz a következő j körrendeletet intézte: Azon szoros összefüggés­nél fogva, mely a jogtanodákon a meghatározott j sorrendben előadott tantárgyak közt létezik, szük­ségesnek láttam elrendelni, hogv azon nyilvános I akadémiai vagy lyczeumi joghallgatók, kik az ál­taluk már valamely előbbi félévben hallgatott I egyik vagy másik tantárgyból még nem tették j le a vizsgát, csak akkor bocsáttassanak az álta­luk később hallgatott tantárgyból vizsgálatra, ha az azokat megelőzött valamennyi tantárgyból már kiállották az előirt vizsgákat. E szabály­rendelet hatálya alól azonban a dolog természe­ténél fogva kivétel alá helyezendőknek találtam : a) az egyetemből jogakadémiákba átlépett tanu­lókat, kik az ott hallgatott tantárgyakból a meg­állapított sorrenden kívül is megvizsgálhatók: b) azokat, kik kivételes okoknál fogva fölsőbb engedély mellett azon kedvezményben részesittet­nek, hogy vizsgáikat időhöz nem kötve a sor­renden kívül is letehessék; c) a katonai egyéves önkénteseket katonai önkéntesi szolgálatuk tarta­ma idejére, a mennyiben ezen elfoglaltatásuk miatt maradtak volna hátralékban valamely vizs­gával, kiknek megengedtetik, hogy egyrészt el­mulasztatott vizsgáikat a következő tanfolvam idején belül is utánpótolhassák." * (Az országgyűlés) mindkét házának ülései f. hó 11-én berekesztettek és csak f. é. september 24-én fognak ismét megnyittatni, mi­után az országgyűlés ez ideig elnapoltatott. * (Egy nő mint f egy házi lelkész.) Az általános amerikai börtönreform congressu­son, mely mult évben Cincinnatiban tartatott, egy nő igen előkelő szerepet vitt. Mihelyt szól­ni kezdett, — mondja jelentésében new-yorki fegyház-egylet titkárra Mr. Wines — azonnal a figyelmes hallgatás leple borult az egész gyü­lekezetre. Saxton kisasszony mint fegyházi lel­kész van alkalmazva a kansa«i állami börtön­ben. Kora 71 év, és dus tapasztalatokkal bir, a mint- a - gyakorlati irányú amerikaik többre becsülnek, mint hogy ha e nélkül héberül és gö­rögül értene. * (Nevelés felakasztás végett.) Sajátszerű jogeset foglalkodtatja jelenleg a new­yorki törvényszéket. Körülbelül egy évvel ez előtt egy Lewi Bodim nevü néger megölte gaz­dáját, Hasbronk Dánielt, és e miatt elfogatott. Nincs semmi kétely a bűnös cselekvény iránt, és igy igen röviden elbántak volna a gyilkossal, ha Lewi Bodim esetleg nem süketnéma. Hozzá­járul ebez, hogy nem ismeri a néma ábécét, és igy a védőjét nem érti meg. Ha gyilkos­sági vádat emelnek ellene, akkor nincs alkalma magát védelmezni, és a bíróság még sem akar­ná őt meghallgattatása nélkül felakasztatni. Egy ideig kilátás volt arra, hogy őrültnek fog nyilváníttatni. azonban ellenkezőleg feltűnően okosnak látszik lenni. Az volt tehát a kérdés, hogy mi történjék vele. Hosszas tanakodás után a törvényszék, hogy aggályait megnyugtassa, azon javaslatot tette, hogy Lewi Bodim csak is azon czélból, miszerint tisztességesen fel­akasztathassák a süketnémák egyik intézetében nevelésben részesittessék, és az ellene indítandó per egyelőre nnpoltassék el. * (Öngyilkossági statistika.) Leg­utóbbi számukban irtuk, hogy Bécsben az 1870. év -folyamában 99 öngyilkossági eset fordult elő. E szerint egy-egy hónapra átlagosan esett körülbelül 8 a mi a másra igen tekintélyes szám. Azonban ugy látszik, hogy Bécsben ép ugy mint nálunk az öngyilkossági mánia foly­tonosan növekedőben van. Igy egy bécsi lapban olvassuk, hogy május havában 16 öngyilkossági eset fordult elő Bécsben. 6-an pisztoly. 3-an akasztás, szintannyian vizbefulasztás, 1 mérgezés, 1 agyonszurás 2-en leugrás által ölték meg ma­gukat. Ezen életuntak közt 3 nő volt. Az indok a legtöbb esetben kereset hiánya, más esetekben gyógyithatlan betegség, sértett önérzet és sze­rencsétlen szerelem volt. A legfiatalabb öngyil­kos 16 évet számlált. Nálunk az e féle statis­tika visszatetszőbb adatokat szolgáltatna. * (Bölcs ítélet.) Késő este volt már, midőn egy török-kanizsai öreg kereskedő bolt­jába belép 4 kószáló szerb legény és 2 krajczá­ros szivart kér. A kereskedő rosszat nem sejtve, előadja a kivánt tárgyat de biz a jómadarak 5 darab szivart zsebre rakva, azzal futásnak ered­tek. A öreg kereskedő, amint csak ereje engedte, utánuk szalad, s egyet közülök fölismervén, át­szolgáltatta a hatóságnak. A jómadár bevallván az általa erőszakosan elkövetett lopást, megnevezte czinkos társait is és a bölcs biró, a ki szerb, miután a vádlottak szintén fajtájabehek.azaz szer­bek, mig a kárvallott egy szegény zsidó a kö­vetkező Ítéletet hozta, mely mint nagyfontosságú esemény megörökítésre méltó. „Tekintve azt, bogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom