Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 24. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában (folyt.)

Melléklet ii „Themis" jnu. 13. 24> számához. — 277 — De ezen vallomás hitelessége, még további megerősítést is nyer: b) a második bűntárs Rogic Stanojénak 354. 11 nsz. 2. és 12 p. alatt foglalt azon vallomása által, hogy a gyilkosság első eszméje Mariétól származott, — s őt is, a gyilkosság végrehajtás áhozi csatlakozásra húsvét előtt néhány nappal, — Maric, és az ezzel, egy börtönben raboskodó Radovanovics Ljubomir szólították fel. c) a harmadik bűntárs Radovanovics Györgynek — 354. 6. nsz. alatti azon vallomása által, hogy ezen gyilkosság eszméje a mint hiszi Maric csak és Rogictól származott, s a gyilkosság végrehajtásához társul, ő is ezek felhívására csatlakozott. A gyilkosság végrehajtásához Radovanovics . G\ örgy felhívására, s Mariccal s Rogicsal történt összebeszélése folytán, a gyilkosság megtörténte előtt csak néhány nappal csatlakozott, s a fennforgó kérdésről mi tudomással sem bíró 4-ik bűntárs Radovanovics Szilárd vallomásának mellőzésével ezekhez járul még, a gyilkosság végrehajtása feletti tanácskozásokban résztvett Radovanovics Ljubomir, és Radovanovics Pál vallomása is. d) Radovanovics Ljubomir ugyanis: 354. 10 nsz. vallomásának 10-ik pontja alatt azt állítja, hogy ezen gyilkosság eszméje egyenesen Mariétól származott, s ő, mim Maricai együtt raboskodó fegyencz, tanuja is volt, annak, a midőn egy alkalommal, körülbelül 1868. elején, a szolgálatukra rendelt rab, Maricot, nem urazta s Maric e miatt dühében kék- és zö ld, lett, s 3-uját telemelve, megesküdött arra, hogy helyzetéért véres boszut álland. s e naptól fogva fogva gyakran előhozta neki. hogy mily könynvü volna, a fejedelmet ott Topshiderben meggyilkolni, s e végből, földijét Rogicot levél által, még febr. vagy márcziusban magához rendelte s azt. társul mindjárt mégis nyerte. e) Radovanovics Pál végre a 354. 12 nsz. 41 p. alatt foglalt,, s a végtárgyaláskor is (354. 17 nsz.) helyben hagyva meghitelesitett vallomásában, e kérdésre vonatkozólag azt adja elő, hogy ő Mihály fejedelem kormányával elégedetlen lévén, s hazája közérdekében is. Karagyorvics Péter trónra emelését hasznosabbnak tartván ; 1867-ben azon eszmére jött, hogy Szerbiában kormányfelforgatást idézzen elő, hogy igy egy szabad nemzetgyűlés jöhessen össze, s ez mind a kormányforma, mind az uralkodó személye felett szabadon határozhasson. Ezen eszméjét ő, aztán közié több elvrokonaival, kik közül csak Rogicsot és Staukovicsot említi, s ezek neki még 1867-ik év nyarán azon időben, midőn a fejedelem fürdők használata végett, az országon kivül volt, azt tanácsolták, hogy tervüket mindjárt kezdjék meg oly formán, hogy a fejedelem távollétében, a ministeri tanácsot lepjék meg, a a ministereket gyilkolják meg. 0 azonban ezen tanácsot, mint czélra nem vezetőt elvetette, s e helyett, György testvérét a fejedelem jószágára Ivánkára .küldé, hogy ott a helyi viszonyokat vegye szemügyre a végből, hogy ha a tejedelem, a fürdőkből oda visszatér, azon hely a tejedelem meggyilkolására alkalmas-e ? Minthogy azonban a fejedelem Ivánkán nem sokat időzött, ezen terv is elmaradt 1864. tavasz kezdetével vagy egy későbbi nyilatkozata szerint 1868. febr. elején pedig, azon gondolat támadt agyában, hogy legczélszerübb lesz a fejedelemmel ugy bánni el, mint a mint a románok Kuzával tettek, t. i. Obrenovicsot Tomania házánál, hova a fejedelem minden 3. 4-ed nap este elszokott járni többed magával a fejedelmet meglepni, s őt lemondásra kényszeríteni, s ha ezt nem tenné, megölni. Mielőtt azonban ezen terv kivitelének módozatait megállapította volna, Maric Lázár azon gondolatra jött, hogy •u fejedelmet Topshiderben megölje, mondván „minek kellene az elébbi terv szerint magukat annyi veszélynek kitenni? itt akarom én, Topshiderben a fejedelmet agyon ütni." Ezen elhatározás a mind mondja, neki éppen jókor jött, mert az ő érdekében csak az állott, hogy a szándékolt kormány felforgatás minél elébb végrehajtathassék, s meg is mondta Mariénak, hogy „Ez tehát a te dolgod, én bele nem avatkozom, tégy ugy mint tudod", Maric aztán a gyilkosság végrehajtásán el is kezdett dolgozni, magához hitt biz. nyo» embereket, kikkel a felett tanácskozott, s látta, hogy a végrehajtáshoz segédtársul, Rogicot s Radovanovics Györgyöt választá ki, kikkel aztán kijárt a vadas kertbe, hogy a fejedelmet ott alkalmas időben s helyen megölhessék. Az alatt kezdtek Belgrádba többen is gyülekezni kikjaszándékolt gyilkosság s forradalom'végrehajtásához segédkezet nyújtani Ígérkeztek, de ő látta, hogy ezen emberek, ily nagymü létesithetéséhez gyengék, s minthogy a gyilkosság végrehajtása is késett, amint állítja alig várta, hogy ezen emberek szétmeujenek, arra határozd el már magát, hogy a fejedelem meggyilkolását, majd ő fogja, György és Szilárd testvéreivel, az ősszel végrehajtani. Maric neki pünkösd másod napján szemrehányásokat is tett azért, hogy „az embereket tőle elidegeníti, hogy a gyilkosság fosjanatosithatására vele ki ne járjanak." E felett 8 -Mariccal össze is veszett, de Ljubomir testvére őket kibékité, mindazáltal megmondá ekkor is mind a kettőnek, hogy „őt a gyilkosság végrehajtása iránt jövőre ne kérdezzék, ők tegyenek ugy a mint tudnak, és akarnak, ez egyenesen az ő dolguk. Minthogy pedig ezen vallomásban, a fennforgó gyilkosságot megelőző időkről is többféle gyilkossági tervről tétetik említés; ezekre vonatkozólag ez úttal is megjegyeztetik, hogy a ministerek ellen szándékolt bünmerénylet iránt Rogic, — az ivánkai szemle és gyilkossági terv iránt — az állítólag oda küldött Radovanovics György, a Kuzaféle merénylet iránt Maric, a 1868-iki őszre elhalasztott gyilkossági terv iránt pedig Radovanovics György és Szilárd kihalli gatva nem lettek, Sztankovics pedig a ministe! rek ellen szándékolt merényletről mit sem akar | tudni s általában arra nézve, hogy ezen tervek közül bármelyik is valaha szóba jött volna, Radovanovics Pál idézett előadásán kivül, az összes j vizsgálati iratok, egy betű adatot sem mutat• hatnak fel; 2-szor. A gyilkosság indokaira, illetőleg j azon vádra nézve, hogy a közvetlen tettesek, a fennforgó gyilkosság elkövetésére, valaki által | felbujtva lettek volna, a) Maric Lázár, fenntebb idézett vallomásában azt adja elő', hogy őt ezen gyilkosság elj követésére, a mint már fenntebb is említetett, ; egyedül az ártatlanul történt elitéltetéséből szárj mázott bosszú indította. Ő ezért minden fel; sőbbség ellen vérboszut esküdött, mert amint magát kifejezi „vérző sebeit, csak egy ily bosszú gyógyithatta meg." b) a 2-ik bűntárs .Rogic Stanoje, idézett vallomásában, és a 354. 17-nszámu végtárgyalási jegyzőkönyvben pedig azt mondja, hogy . ezen gyilkosságban, abbeli elkeseredésből s boszI szuból vett részt, hogy a meggyilkolt fejedelem j édes atyja : Miklós berezeg még 1859-ben, 25. hold földjét erőszakosan elvette, most legutóbb pedig a bíróságoknál két perét igazságtalanul I elvesztette, s ez által a kormány öl 1000 #-al, I megrövidítette, s tönkre juttatta, és ő már ! 1859-ben megfogadta azt. hogy „a hová a birtok ment, vesszen oda a fej is." | (Folytatjuk.) Vc miskolczi ügyvédi egylet észrevél elei az ügyvédrendt.artási fórvényjavaslat tárgyában. ^(Vége.) 8Hatalmában áll a választmánynak a felek panasza, vagy bármely hatóság vagy kir. ügyész i feljelentése folytán, avagy hivatalból az ügyvé; det egyes ügyek vitele iránt igazolásira is felhívni, és erre azt 100 frtig terjedő birí ság vagy fegyelmi eljárás fenyegetésével szo; ritani. Ha az ügyvéd: a) a bíróságok illetőleg hatóságok előtti tárgyalásoknál rendetlenséget követ el, . vagy ha b) beadványaiban s illetőleg szóbeli előadásaiban illetlen vagy sértő kifejezéseket használ: szinte 100 frtig terjedhető birsággal fenyítendő; melyet azon bíróság vagy hatóság megkeresésére — mely előtt a rendetlenség illetőleg sértés történt — a kamara választmánya minden jogorvoslat kizárásával szab ki, s illetőleg ha a sértés vagy rendetlenség súlyosabb beszámítás alá esnék: a büntető, vagy fegyelmi eljárás megindítása iránt intézkedik. A bíróság illetőleg hatóság nyilatkozata a fentebbi esetekbenatény kérdésére nézve teljes bizonyerővel birs többé sem kifogás sem vitatás tárgyát nem képezheti." Ezután következnének a 81—86. §§-ok meivre nézve nincs észrevetelünk A 91. 113. és 114. §§-hoz. A 91. 113 és 114.-ra együttesen kívánjuk elmondani nézeteinket. E §§-ok intézkedéseiből ugyanis arról győződünk meg, miként a javaslat a „kir. ügyészt" az illető ügyvédi kamarák választmányainak mintegy tagjává akarja avatni s annak a fegyelmi eljárásnál, tehát a kamarák hatóságának épen legfontosabb s legféltettebb körében, igen kiterjedt rendelkezési hatalmat kiván adni. I^y a javaslat szerint — a kir. ügyész a fegyelmi eljárás megindításáról mindenkor értesítendő ;... a királyi ügyész a fegyelmi eljárásba bármikor beavatkozhatik ;... az iratokat betekintheti; a vizsgálat megindítása, kiegészítése valamint a megfenyités iránt indítványokat tehet, felebbezéssel élhet, — sőt ha a kamara ügyésze a fegyelmi pert megindítani vagy folytatni nem akarja : a kir. ügyész ezt saját felelősségére teheti, stb. stb. Mindezek oly intézkedések, melyet a javaslat indokai között több helyen kiemelt s általunk is helyeselt azon alapelvvel, hogy „az ügyvéd függetlensége, immunitása biztosittassék" s hogy az ügyvédi kar, tekintélyének fényét maga őrizze": merően ellenkeznek. És épen azért, mert mi, emez alapelvek teljes érvényre emelését óhajtjuk—, s mert az ügyvédi kart nem csak a hatóságok és bíróságok — de általában minden idegen befolyás önkényétől biztosítani kívánjuk a javaslat kérdéses intézkedéseihez hozzá nem járulhatunk. A javaslat 113. §-ának első bekezdése tehát •— nézetünk szerint — egészen mellőzendő —, a 91 és 114. §§. pedig aként volnának módositandók, miszerint: a kamara székhelyén székelő kir. ügyésznek a fegyelmi eljárást rendelő határozat csak akkor és annyiban kézbesitessék ; illetőleg a kamara ügyészének pertőli elállása esetében, ennek folytatása a kir. ügyésznek csak akkor és annyiban engedtessék meg „a mikor és a mennyiben a fegyelmi eljárás a 91. §. első bekezdése értelmében az ő feljelentése folytán r e nd el t e t e tt el. A 118 és 121. §§-hoz. Minthogy — mint már fentebb is emiitők — az ügyvédségtőli elmozdítást; a fegyelmi büntetések sorába felvétetni nem kívánjuk: a 118. §. c) pontját egészen; a 121. §. b) pontjából pedig e szavakat „vagy fegyelmi" ; kihagyatni véljük. A 125. §-hoz. Végre, az esetre ha az 5. §. 1.) pontjához előadott észrevételünk tekintetbe nem vétethetnék, a 125. §-nál nem hallgatjuk el az „átmeneti intézkedések" egy hiányát. Miután ugyanis a javaslat az ügy védj elöli tek állását is rende/endőnek találta, mert — úgymond — „ők képezik azon sarjadékot, melyből az ügyvédi kar tagjait nyeri" : szükséges lett volna azokról az átmeneti intézkedések között is megemlékezni. Mi történjék azon ügyvédjelöltekkel, kiket az ügyvédi rendtartás életbelépte gyakorlaton talál? Váljon az 5. §. 1.) és 2.) pontja rendelkezéseinek kivétel nélkül eleget kel lend-e tenniök? ez azon kérdés, melyet az átmeneti intézkedések között még szabályozni óhajtanánk. Nézetünk szerint az ügyvédi rendtartás életbeléptekor gyakorló ügyvédjelöltek az 5. §. 1.) illetőleg 2.) pontja alá'valamennyien nem eshetnek. Mert, a mennyiben a fennálló szabályok szerint — mint már elől is emiitettük — a tudori rang elnyerhetéséhez egyetemi cursus kívántatik : ügyvédjelöltjeink legnagyobb részének, kivált a kik valamely protestáns tanintézetben két év alatt végezték be elméleti tanulmányaikat, még előbb Pesten egyetemi előadásokat kellene frequentálniok: a miiíek költséges volta, valamint a még csak ezután kezdhető 4 évi joggyakorlat hosszadalmasága, igen sok - kivált szegényebb sorsú ifjút épen akkor kényszerítene a választott jogi pályáról lelépni, a midőn az már csaknem czéljánál látta magát. ' Mi e praessiót kikerülni kivánván, átmeneti szabályul oly intézkedést javasolnánk mely szerint: .azon ügyvédjelöltek, kik az ügyvédi rendtartás életbeléptéig, a jogi tanfolyamot, valamely honi nyilvános tanintézetben - a jelenleg tenndszer szerint bevégeztek s az előirt Ham vizsgálatokat sikerrel letették : kik ezenfölül a jelenlegi szabályok értelmeben a két évi joggyakorlatot valósággal álló renc elméleti