Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 24. szám - A Karagyorgyevics per [1. r.]

— 275 és az clőii}- reá nézve csak abban állana, hogy a választás a fó'eskü elfogadása, vagy visszakínálása között őtet illeti ; holott azon esetbeu, ha azt mit az okirat tartalmaz, okirat hiányában fó'eskü által ő maga tartoznék bebizonyítani, a választás ellenfelét illetné, ezen eló'ny azonban csak fictiosus volna, miután mindkét esetben a fó'eskü általi bebizonyítás megengedése által az okirat tekintetbe nem jönne. 173. §. Ezen §-ba ezen szavak után „egymás közötti" ezen szavak .szakukhoz tartozó" szavak volnának beiktatandók. A 173. §. szerkezetét ezen szavak mellett „egymás közötti ügyeikben" nagyon tág értelműnek tartom, miután ily szerkezet szerint például egy kereskedő egy másik kereskedőnek 100 ezer forintért egy házat szóbeli szerződés mellett eladván, vagy attól megvevén, és ezen követelést szabályszerűen vezetett kereskedői könyvébe bevevezetvén. a könyvét az eladásvevési szerződésből eredő perben bizonyítékul használhatná. 175, §. Ezen §-t akként kellene módosítani, hogy az adós által aláirt számla teljes bizonyíték szolgál. Ezen §. az adós által aláirt számlának csak azon előnyt tulajdonítja, miszerint ily számla mellett a kereskedői könyveknek bizonyító erejük továbbá is fenmurad. Azok szerint azonban, miket a két tanú eiőttemezése iránt a 167. §-nál megjegyeztem, a/, adós által, habár tanuk eiőttemezése nélkül, aláirt számlának teljes bizonyító erőt kellene tulajdonítani a nélkül, hogy a kereskedő kénytelen legyen a könyv által is követelését bizonyítani; mert az adós az által, hogy a számlát aláírja a tartozást és inquale et in quantó beismeri és így a könyv általi bizonyítás feleslegessé válik. Egyébiránt a 175. §. jelenlegi szerkezetében egy kétely rejlik. Ugyanis a 167. §. azon okiratra nézve, melynek tartalma tagadtatik megkívánja, hogy azt a kiállító aláírja és két tanú előttemezze: ezen §. szerint tehát azon számla, melyet az adós két tauu eiőttemezése nélkül aláirt, semmi bizonyerővel nem bir, s igy kérdés támad, vájjon a 175. §. szinte megkivánja-e a két tanú előttemezéséb, hogy a kereskedői könyv bizonyereje továbbá is fenmaradjon ? 177. §. Ezen §. akként volna módosítandó, hogy vagy a számla hitelesítése, vagy a könyv előmutatása kihagyassék. Ha a 177. §. mind a mellett, hogy a számla a könyvvel összehasonlittatván hitelesíttetik, megkívánja hogy az adós kívánatára a könyv mutattassék be. akkor nem látom a számla hitelesité?ének szükségességét és megfordtiva; mert az adós vagy tagadja a követelés valódiságát, vagy nem. ha tagadja, akkor bizonyosan a könyvnek bemutatását is fogja kívánni, ha nem tagadja, akkor ily ritka őszinteségü adós irányában sem a számla hitelesítésére, sem a könyvnek bemutatására nincs szükség. VI. Fejezet. 236. §. A „félbizonyiték" helyett más kifejezés volna használandó, például a peres kérdés lényegére vonatkozó jelentékeny vagy nyomatékos de magában nem elegendő. Ezen kifejezés „félbizonyiték" nem alkalmazható mindazon esetre, melyben póteskü bizonyításnak helyt kellene, és lehetne adni. A félbizonyítás csak a tanuk általi bizonyítás esetére alkalmazható, miután a teljes bizonyítékra két tanúnak egybehangzó vallomása kívántatik meg, s igy egy tanu vallomása fél bizonyítéknak tekinthető, de előfordulnak a gyakorlati életben oly esetek is, melyekben a bizonyító fél valamely ténykörülményre nézve jelentékenj', de magukban véve nem elegendő bizonyítékot hoz fel, melyet azonban félre vagy negyedre felosztani nem lehet, és a biró a 236. §. szerkezete miatt ily esetben póteskünek helyt nem adhat, holot a bizonyító tél által felhozott bizonyíték nyomatékosabb mint egy tanu vallomása. Ugyanazért a 236. §. szerkezete módosítandó volna. (Folytatjuk.) )(A Karegyorgyevies per mint lapunk mult számában röviden érintettük, már most befejeztetett, a mennyiben a legfőbb ítélőszék a királyi táblai ítélet feloldása mellett Pest \áros törvényszékének ítéletét helybenhagyta. Lapunk mult évi folyamában közöltük e nevezetes pert igen részletes kivonatban, most időszerűnek tartjuk a helybenhagyott elsőbirósági ítéletet egész terjedelmében közölni. A helybenhagyott ítélet és indokolása következőleg szól: 10635/1870 ftv. Szab. kir. Pest városa törvényszékének fenyítő osztálya, Pest városa tiszti főügyészének, mint b. közvádló felperesnek, Ill-ik Obrenovics Mihály szerb fejedelmen, a Belgrád mellett fekvő topshideri vadaskertben 1868-ik évi június 10-én elkövetett gyilkossági bünnierényletnéli értelmi bünszerzéssel. felhajtással, s s bűntett elősegítéssel vádolt, s Fimták Sándor ügyvéd által védelmezett herczeg Karagyorgye: vics Sándor, uuy ezen bünmerényletnéli bfintársasággal vádolt, s Farkas György ügyvéd által védelmezett, Trifkovics Pál, s Szilvássy László I ügyvéd által védelmezett Sztankovics Fülöp ali peresek ellen lefolyt írásbeli bflnperében, az j alolirt napon, és és helyen következőleg: ítélt. Herczeg Karagyorgyevics Sándor 1-ső, Trifj kovics Pál 2-od, és Sztankovich Fülöp 3-ad 1 rendű vádlott alperesek, — az ellenük emelt j azon vád alól. mintha, a III-ik Obrenovich Mihály szerb fejedelmen, a Belgrád melletti tops! hideri vadaskertben, 1868 évi június 10-én elkövetett gyilkossági büumerényletben, 1-ső rendű vádlott mint értelmi bűnszerző, felbujtó, bűntárs vagy bűnrészes, 2-od és 3-ad rendű vádlottak pedig mint bűntársak, vagy bűnrészesek, közreműködtek volna, — bizonyítékok elégtelenségéből felmentetnek. Indokok. A tárgyi t é n y á 11 a d é k o t illetőleg: Jelen bűnügy tárgyi ténválladékát képezi azon gyilkossági bünmerénylet, mely a Belgrád meltett fekvő topshideri vadaskertben, 1868-ik évi június 10=éu Marics Lázár, Rogie Stanoje, Radovanovics György, és Radonovics Szilárd, e végre összeszövetkezett bűntársak által, Ill-ik Obrenovich Mihály fejedelmen, s esetleg, az ennek védelmére siető Konsztantinovics Ankán, végrehajtva, a sz.nte a fejedelem kíséretében levő Konsztautinovics Katalin, Garashamin Szvetozár hadsegéd és Timarcsevics Demeter udvari szolga, irányábau pedig megkísértve lett. Ezen gyilkossági bünmerénylet tárgyi tényálladéka. az e felett illetékesen határozó belgrádi városi törvényszéknek 1868-ik évi július 27-én kelt, s a közlött orvosi látleletekkel, bűnjelekkel s vallomási jegyzőkönyvekkel is teljesen igazolt — Ítélete által már jogszerüleg helyreállítva lévén, ezen Ítélet az e helyen emelt vádak megbinílásánál is, a bűntény tárgyi ténválladékát illetőleg kiindulási alapul elfogadtatik. — Tekintetj bevéve azonban egyrészről azt, hogy ezen Ítélet s a I közlött iratok szerint, ezen fejedelem gyilkosággal, a szerb kormány ellen irányzott forradalmi törekvések s mozgalmak is hozatnak kapcsolatban, — másrészről pedig azt, hogy az ilynemű politicai színezetű bűntények iránti viszonos fenyítő eljárásra nézve, Szerb és Magyarországok között, nemzetközi egyezmény nem létezik, e törvényszék, a fennforgó tények politikai oldalát mellőzve » az idézett Ítéletnek, — a jelenlegi vádlottakra kiterjesztett részét is figyelmen kívül hagyva, az alanyi tényálladékot illetőleg, egyedül csak annak megbirálásába bocsájtkozhatott, valljon a magyarországi honpolgárnak tekintett herczeg Karagyorgyevich Sándor, Trifkovics Pál és Sztankovics Fülöp, magával a gyilkossági ténnyel minő bűnös összeköttetésben állottak, — ezen bűnös összeköttetés, a fennálló hazai köztörvényekbe mennyire ütközik, s ellenük a bűnösség a fennálló alaki törvények s törvényes gyakorlat szerint mennyiben tekintethetik jogszerüleg bebizonyitottnak. Azalanyitényálladékotilletőleg. A. Herczeg Karagyorgyevich Sándor ellen, azon vád hozatik fel, mintha a fenntebb előadott gyilkossági bünmerénylet értelmi bünszerzője, ugysziute béradás, s ennek letéteményezése, valamint parancs s oktatás általi felbujtója s első segítője volna. Ezen vád igazolására — a fennforgó bűntény, illetőleg az ezt végrehajtó tettesek. — ugy a vádlott, vagy ennek e végrei állítólagos megbízottja Radovanovics Pál közti összeköttetés minőségének részletezése s tüzetesebb kimutatása mellőzésével, azon már helyreállított ténynek tekintett feltevésből indulva ki, hogy a kérdéses bünmerénylet, Radovanovics Pál belgrádi ügyvéd forradalmi törekvéseinek, s e czél elérhetésére irányzott intézkedéseinek következménye, s eredménye, Radovanovics Pál pedig aimak szervezője s intézője volna alapul felvétetett: Radovanovics Pálnak, a belgrádi vizsgáló küldöttség előtt tett. de utóbb a törvényszéki hitelesítés alkalmával visszavont azon vallomása, miszerint 1867-ik év nyarán. Karagyoiírvevich Sándor ügyvezetőjétől Tritkovics Páltól, feiszólitatván az iránt, hogy a szerb nép hangulatát Obrenovich Mihály és kormánya irányában puhatolja ki, midőn e végre Szerbia nagyrészét beutazta, s észleletéinek eredményét megírta, herczeg Karagyorgyevich Sándortól, személyes értekezletre meghívást kapott. Midőn pedig ezen meghívás folytán 1867 september 20-án h. Karagyorgyevich Sándornál, itt Pesten megjelent, ez alkalommal abban egyeztek meg, hogy ó' Szerbiában oda működjék, hogy Mihály fejedelem a trónról, minél előbb s bármi módon történjék bár az, lemondás, kényszer, népfelkelés, vagy gyilkosság által, eltávolittassék s helyébe Karagyorgyevich Péter jöjjön az uralomra. E czél elérhetésére nézve pedig, az ekkor fáradozásai jutalmául átadott 200 aranyon felül. Karagyorgyevich Sándor neki megígérte azt is, hogy a szükséges előkészületekre, s emberek toborzására, jószágigazgatója Vüotijevics András által annyi pénzt küídend, a mennyi csak szükségeltetni fog, s hogy ő ezen egyezményhez képest Vüotijevics Andrástól 1800 aranyat fel is vett, s abból párthívek toborzására Milojovics Lázárnak 1867 Oct: elején 800 # ndott, Radojlovics Péternek és Gligotievics Simonnak pedig azon évi karácsonkor fejenként 500 aranyat küldött, s ezeken kívül költségeik fedezésére Marién Lázárnak és Rogich Stanojénak fejenkint 19—20 # at Ifkovics Vidojéuak pedig 70—80 =#= at kölcsönzött, 1868-ik évi húsvétkor pedig Sztankovich Fülöptől halottá, hogy azon pénz, melynek leküldését ez Karagyorgyevics nejénél szorgalmazta, már Vilotijevicsnél is volna. Mely pénzre nézve azonban megjegyzi, hogy ,,arról neki semmi bizonyos tudomása nincs, de ugy tetszik neki, mintha az. csakugyan oda küldetett volna, bár ezt szükségtelennek tartotta, — hanem ha Vüotijevics — kivel ő ezen ügyben pénzviszonyban állt, ezt állítja — akkor elhiszi, hogy a mint ez mondja, ő is beszélt róla." Ezen vallomás s az ebben előadott egyezmény valódiságának kitüntetése, s annak a törvényszék előtti visszavonás ellenébeni érvényre emelése tekintetéből, I- ör is annak kimutatására, miszerint a vizsgáló küldöttség előtt tett vallomás visszavonásának iudokául előadott azon állítás, illetőleg mentség, — mintha nevezett vádlott, azon vallomás tételére, kinzás által kényszeritetett volna, valótlan, — felhozatnak Petrovics Miloje belgrádi börtönész. — Nikolics Radován káplár és Zwetkovics Döme csendőr 211 nszám alatti vallomásai, melyekből kitűnnék, hogy Radovanovics Pál irányában, a belgrádi börtönben, semmiféle kinzó eszköz alkalmazásba nem vétetett. II- or Annak igazolására továbbá, — miszerint ezen kérdéses visszavonás, csak az e végre feltételül kikötött jutalom elnyerésének reményében történt, — felhozatik Radovanovics Pálnak börtönéből 1868. jul. 1/12-én irt, s Trifkovics Pálhoz czimzett, de még a börtönben felfogott azon levele (153 nszám) melyben írja, hogy „ő Mihály fejedelem meggyilkoltatása tárgyában, Karagyorgyevich herczeggel, minden összeköttetést tagadott, s ez már neki jól sikerült is, míg nem Vüotijevics András kimondotta azt, hogy neki Karagyorgyevich rendeletére 3-izben 1800 aranyat adott s hogy Baziáson is 27,8000 frtot a végből vett át, hogy azt a fejedelem meggyilkolása után neki adja" át stb. E vallomás aztán őt megrontotta, s neki valami oly vallomást kellett tenni, a melylyel Karagyorgyevich berezegnek, a fennforgó gyilkossággali összeköttetése, bizonyittatnék. Ezen vallomás azonban érvényteleníthető oly módon, hogy a herczeg tiszta maradjon mindazoktól, miket Vüotijevics összevissza hadart, s ő fel is tette magában ezt, minden érdek nélkül megtenni, azonban ez, most már máskép nem lehetséges, mint a következő módon. Elhatároztatott ugvanis, hogy a gyilkosság által okozott 36.000 aranyra rugó költségek, azok javaiból, — kik a gyilkosságban résztvettek, megvétessenek, ha tehát vallomását visszavonja, abból Karagyorgvevichre következő előnyök származnak nevezetesen: neve minden szenytó'l mentve marad, javai sértetlenül maradnak s Vilotíjevicé Andrásnál, s Zdravkovics Sztankónál talált pénzei visszaadatnak, és sógora Nenadovics bmion élete is mentve lesz, mig másrészről az o, s testvérei javai eladattatnak 11 árva táplálj „élkül maradand. Ily körülmények kozt tehát