Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 19. szám - A makacsságról a polgári törvénykezési rendtartás szerint [3. r.]

— 219 az egyes felek között közbejött használati villongások sommás visszahelyezés s szerződés pedig az egész tóra ki nem terjedtek: s a közösből elszakítani czélzott haszonvételben az arányosítást nem akadályozhatják; tekintve végre, hogy érdekelt felek beegyezésével a nádori bíróság 'eljárása alkalmával a parti birtok haszna vétetett föl, a kiszáradt tó medrének a két megye közötti felosztásánál alapul. 1836. XIII. t. cz. és 1807. XXI. t. cz. 16. §-s alapján az eljáró bíróság ítélete 1-ső rendű alperes mint balfi s medgyesi birtokosra nézve helybenhagyandó, 2-odrendü alperes tekintetében, pedig megváltoztatandó s ennek is az arányositásbani részesülése kimondandó vólt. VI. Végre mellőzendő volt az eljáró bíróságnak azon intézkedése, mely a felosztást ideiglenesnek mondta ki, s illető teleknek a törvény rendes útját hagyta fenn, mert ezen intézkedés az ez ügyben zsinórmértékül nem szolgálható 1807. 20. t. czikkben alapszik — 1-sőrendü alperesnek városi területére nézve pedig a beavatkozás, mennyiben azzal élni akarna, í'enhagyandó volt azért, mert e tekintetben a bírói illetőséget leszállító alispáni ítélet a legfőbb törvényszék által megváltoztatva nem lett; az arányositási per természete pedig minden érdekelt fél részvétét föltételezi s azért 1807. XXI. t. cz. 12. §.-a beavatkozást a végitélet hozataláig megengedi. A perköltségekre nézve indokaiból az eljáró bíróság ítélete helybenhagyandó, s mivel az arányosításra jogosított 2-od r. alperes költségei még nem állapíttattak meg, az eljáró bíróság utólag erre, valamint érdekelt felek a per folytatására 2-odrendü alperest is beértve, utasitandók voltak. — Pesten 1871. január 17-én Szabó Miklós s. k. pesti kir. tábla elnöke. Csillag Benő s. k. előadó biró (P. H.) Az első bíróságokról szóló törvényjavaslat. (A 25-ös bizottság szövegezése szerint.) Az első §-ban foglaltatik a törvényszékek és járásbíróságok lajstroma. 2. §. Bányaügyekben a következő törvényszékek ruháztattak föl bírói hatósággal: 1) A pesti kir. törvényszék: a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kis-kun-halasi, székesfehérvári, esztergomi, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, karczagi, szegedi, hód-mező-vásárhelyi, soproni, győri, m. óvári, szombathelyi, kőszegi, szent-gotthardi, zala-egerszegi, nagykanizsai, csáktornyai, pécsi, szegszárdi veszprémi, pápai kaposvári és komáromi törvényszékek területein; 2) a selmeczi kir. törvényszék: a selmeczi, ipolysági, pozsonyi, nagyszombati, nyitrai, szeniczai, pöstyéni, trencséni, zsolnai, turócz-sz.mártoni, aranyos- maróti, beszterczebányaí, balassa-gyarmati és losonczi törvényszékek területein : 3) a rosnyói kir. törvényszék: a rosnyói, rimaszombati, tornai, kassai és miskolczi törvényszékek területein; 4) a lőcsei kir. törvényszék: a lőcsei, késmárki, eperjesi, sátoraljaújhelyi, homonnai, tokaji, ungvári, liptó-sz.-miklósi és alsó-kubini törvényszékek területein; 5) a nagybányai kir. törvényszék: a nagybányai, szatmárnémeti, nagykárolyi, debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagy-szalontai, székelyhídi, békésgyulai, szarvasi, aradi, borosjenői, makói, nyíregyházi, hajdúböszörményi, beregszászi, nagyszőllősi, rnármarosszigeti, huszti, szilágysomlyói, zilahi és nagysomkuti törvényszékek területein; 6) Az oraviczai kir. törvényszék: az oraviczai, lugosi, temesvári, verseczi, nagybecskereki, nagykikindai, zombori, szabadkai, bajai, Újvidéki és óbecsei törvényszékek területei; 7) Az abrudbányai kir. törvényszék: a marosvásárhelyi kir. tábla s a kőrösbányai kir. törvényszék területein; 3. §. Az esküdtszékek rendezéséről szóló törvény megalkotásáig: Sajtó utján elkövetett oly büntetendő cselekvények fölött, a melyek esküdtszék elibe utalvák, a következő törvényszékek ruháztatnak föl birói hatósággal : 1) A pesti kir. törvényszék: a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kis-kun-halasi, balassagyarmati, losonczi, székesfehérvári, esztergomi, komáromi, selmeczbányai, ipolysági, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, karczagi, szegedi, | hódmezővásárhelyi, szabadkai, zombori, bajai, | újvidéki és ó-becsei törvényszékek területein; 2) A pécsi kir. törvényszék: a pécsi, kaposvári és szegzárdi törvényszékek területein; 3) A szombathelyi kir. törvényszék: a szombathelyi, szt-gothardi, kőszegi, soproni, zalaegerszegi, nagykanizsai és csáktornyai törvényszékek területein; 4) A győri kir. törvényszék; a győri, magyar-óvári, veszprémi és pápai törvényszékek területein ; 5) A pozsonyi kir. törvényszék: a pozsonyi, nagyszombati, beszterczebányaí, aranyosmaróthi, nyitrai, szendrei, pöstyéni, trencséni, zsolnai, alsó-kubini, turócz-sz.-mártoni törvényszékek területein. 6) Az aradi kir. törvényszék: az aradi, borosjenői, békés-gyulai, szarvasi, makói, körösbányai, lugosi, oraviczai, temesvári, verseczi, nagybecskereki és nagykikindai törvényszékek területein. 7) A debreczeni kir. törvényszék: a ! debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagyszalontai, székelyhídi, marmarosszigeti, huszti, szathmár- | németi, nagykárolyi, nagybányai, szilagy-somlyói, . zilahi, nagysomkuti nyíregyházi és hajduböször- j menyi törvényszékek területein. 8) A kassai kir. törvényszék: a kassai, miskolczi, lőcsei, késmárki, liptó-sz.-miklósi, rimaszombati, rosnyói, tornai, eperjesi, sátoraljaújhelyi, homonnai, tokaji, beregszászi, ungvári és nagyszőllősi törvényszékek területein ; 9) A kolozsvári kir. törvényszék: a kolozsvári, tordai, szamosujvári, enyedi, gyulafehérvári, abrudbányai és deési törvényszékek területein ; 10) A nagyszebeni kir. törvényszék: a nagyszebeni fogarasi, brassói, segesvári, medgyesi, dévai és hátszegi törvényszékek területein; 11) A marosvásárhelyi kir. törvényszék: a marosvásárhelyi, szászrégeni, naszódi, beszterczei, erzsébetvárosi, sepsi-szentgyörgyi, kezdi-vásárhelyi, csíkszeredai, gyergyó-szentmiülósi és székely-udvarhelyi törvényszékek területein. 4. §. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék kerülete a pesti és budai elsőfolyamodásu kir. törvényszékek kerületével ugyanazonos. 5. §. A mely törvényhatóságok területén egynél több törvényszék állíttatik föl, ha ezek közül egyik vagy másik akár a helyiségek teljes hiánya, akár pedig az ezek beszerzésére s átalakítására megkívántató hosszabb idő miatt nem volna azonnal életbeléptethető: annak hatáskörét az igazságügyminister ideigleneseu egy más, ugyanazon törvényhatóság területén létező törvényszékre fogja átruházni. 6. §. Az egyes járásbíróság ok területét az illető törvényhatóságoknak s azok által az érdekelt községeknek meghallgatása után az igazságügyminister határozza meg. A járásbíróságok rendesen ugyanazon törvényhatóság községeiből alakitandók, a melyekhez azok székhelye tartozik; területük körei azonban mindenesetre olykép kerekitendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak. Ha e miatt, vagy egyes községek folyamodása folytán kivételesen egyik vagy másik jbiróság területe több tv.-hatóságból lenne alakítandó, a miniszter ez iránti intézkedése ideiglenes leend s azt jóváhagyás és beczikkelyezés védett az orsz. gyűlésnek bejelenteni tartozik. ° 7. §. Az igazságügyminister az első folyamodásu kir. bíróságok tettleges működésének megkezdésétől számítandó két év lefolytával, pontos statisztikai adatokat fog a törvényhozás elé terjeszteni, minden egyes törvényszék s járásbíróság ügyforgalmáról: hogy azok alapján akkor, a törvényhozás mind a bíróságok számát, mind'azok kerületét és beosztását, mind pedig a birói létszámot véglegesen megállapíthassa. 8. §. Az elsőfolyamodási kir. törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok személyzetének járandóságai következőleg állapittatnak meg: (Következik az általunk már ismertetett rovatos kimutatás.) 9. §. Az első folyamodásu törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok részére a következő átlagok állapittatnak meg: (Következik az általunk már ismertetett rovatos kimutatás.) 10. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. tt#<t«K«H A makacsságról a polgári törvény, kezesi rendtartás szerint. Dr. He rtzka Eniü ügyvéd űrtől. )/ (Vége.) Világos hogy ez esetben a másodrendű alperes is a kereseti kérelemhez képest el fog marasztaltatni mert a beösmert készfizetési kötelezettségnek, ugyanazonj hatálya van, mint a keresetileg állított közvetlen tartozási viszonynak, alperesnek tehát nem sikerült ténybeli előadása által a kereseti jogot megerőtleniteni. Az előbbiekben kifejtett elveknek észerü következménye, hogy a makacssági eljárásban is helytelen, az anyagi törvényekbe ütköző Ítéletek hozathatnak, mert midőn a biró a törvényt a ténybeli előadásra alkalmazza, ebbeli tevékenységében természetesen jogi hibákat is követhet el. Ezen jogsérelmek orvoslása a törvénykezési tudomány általános elvei szerint a felsőbb bíróságok hivatásához tartozik, és az igazsággal ellenkezik, a jogtalanul sújtott felet a különben alkalmazható jogkedvezménytől csak azon okból megfosztani, mert a tárgyalástól elmaradt. Ezen intézkedés nem ugy tűnik fel, mint az elmaradás következményének természetes folyománya, mert evvel semminemű belső összefüggésben nincs, pusztán büntetésnek tekintendő, és csakis oppurtunitási érvekkel igazolható. A ppdts 126. §-a a meg nem jelenése miatt ügyvesztessé lett féltől a fellebbviteli jogot elvonja, és kétséget sem szenved, hogy ezen szabály a törvényhozás azon törekvésének tulajdonítandó, mely a nálunk annyira elharapódzott fellebbezések korlátozására irányul. A perrendtartás a makacssági Ítélet ellen csak semmiségi panasznak ad helyt, mely természetesen az alaki formák meg nem tartásán, illetőleg a kézbesítés körül felmerült szabálytalanságon alapul. A ppdts. 126. §. és 297 §-a 16 pontjának összevetéséből kiderül, hogy e jogorvoslat alkalmazására nézve a felek különbözőségéhez; képest eltérő szabályok állanak, felperes ugyanis csak azon esetben élhet semmiségi panaszszal, ha az idéző végzés nékie a tárgyalás előtt nem kézbesittetett, holott alperesnek ezen kívül is joga van a semmiségi panaszra, ha a megjelenési határidő kiszabásánál a 116. §-ban megállapított időköz meg nem tartatott. Véleményünk szerint czélszerübb lett volna e részben mind a két felet egyenlő joggal felruházni, és sehogy sem foghatjuk fel, miért kellett felperestől a semmiségi panaszt elvonni, ha a tárgyalási határidő a 116. §. ellenére tüzetett ki, és neki az idéző végzés vételétől még annyi idő sem maradt, hogy a tárgyalásnál megjelenhessen. Megjegyezzük egyúttal, hogy a ppdts 297. §-a 16) pontjában csak is azon esetet említi, ha alperes épen nem, vagy nem törvényszerüleg lett megidézve, a második esetről pedig nem szól, mi annál érezhetőbb hiány és következetlenség, miután a hivatkozott §-ban a semmiségi esetek taxativ felsorolása czéloztatott. E semmiségi eset tehát nem a 297. §. hanem a 126. §. intézkedésén alapul, mely egész általánoságban a meg nem jelenő félről szól. Az eljárás módjára nézve kiemelendő, hogy a 111. §. mind alperesre mind felperesre az elmaradást határozottan a sommás eljárásban a kitűzött tárgyaláson, a rendes eljárásban a perfelvételre kitűzött határnapon emliti, és e két esethez a többi kellék feltételezése mellett az illető felek feltétlen elmarasztalását köti. Ezen szabály alá nem esnek azon elmaradások, melyek a sommás eljárásban az elhalasztott tárgyalások alkalmával, s a rendes eljárás folyama alatt a ppdts 143. §-a szerint az egyes periratok benyújtása és átvételére kiszabott határidőkben a lelek részéről történtek. A törvény ez esetekről külön nem intézkedik ugyan, de az irányadóul szolgáló főelv kijelöli azon módot, mely az e részbeni eljárást szabályozza. A sommás eljárásban az első és folytatólagos tárgyalásoknál előadottak és bizonyítottak egy utóbbi tárgyalástóli elmaradás következtében hatályukat nem vesztik, és teljes épségben maradnak, de másrészről az ellenfélnek ez időbeni előadása a ténykörülményeket illetőleg a törvény korlátai közt szintén beismertnek fog tartatni, és az ítélet ilyenkor részint az érdemleges vita-