Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 13. szám - Esküdtszéki csarnok [7. r.]

— 152 — kat mentették meg a feldühöut hölgy elül. A hivatali szolgák és a börtönőr erőszakkal vitték őt ki a teremből. Vegyes közlemények. Lapszemle. A „Jog tudományi Közlöny-ben Travnik Antal ur, a telekkönyvi hatóságok és biitokbiróságok hatáskörét és illetőségét taglalja, és értekezésének bevezetésében általában szólván arról, hogy szakemberek között is menynyire eltérők e két különböző hatóság illetve biróság hatásköre és illetősége iránti nézetek és ezeket felsorolván, a felmerült kételyeket elosztatandó, körvoualo/za a bíróságok egyes hatáskörét. (A czikk még befejezve nem lévén esi tleges észrevételeinket egyelőre fenn kell tartanunk. Szerk.) Ugyancsak a „Jogtudományi K ö z lönyk-ben folytattatik „az elméleti felsőbb itélőszékeiuk gyakorlásában* czimü czikksorozat; a III czikk" az uibérrel foglalkozik „Minden úrbéri ügyben a főkérdés a körül forog — mondja czikkiró ur — úrbér vagy rokon természetű e a birtok V ki tartozik ezt bizonyítani? Az 1848-ki törvényhozás nagy eszméje tagadhatlanul oda czélzott, hogy szűnjék meg minden úrbéri, azaz: alattvalói viszony; a jobbágy helyébe lépjen a szabad polgár, a hűbér helyébe a tulajdon. Ezen elv egvetemeseu határozott. Hatálya alatt áll az alattvaló és földesúri jogviszonyok minden alakzata. Alóla nincs kivétel — határt elébe csak a magánjogiszerződés szabhat. Ebből aztán önként következik az is, hogy tehát minden nem szerződéses jogviszony ur és jobbágya közi ezen rendeletek hatálya alatt áll — és hogy a föld-felszabaditás kérdésének egyedüli sarkpontja csak is az lehet — hogy van-e felek közt magánjogi szerződés vagy nincs. Egyszerűbb a dolog természetének megfelelőbb kiindulási pontot képzelni nem lehet, — de a rabulistikának volt rá gondja, hogy chaost állítson helyébe." (Mindenesetre sajnos jelenség ha az ország közgazdászati érdekeibe oly mélyen bevágó ügyek mikénti eldöntésére a rabulistikának egyáltalán befolyása lehet, mennyire terjed vagy terjedt e befolyás czikkiró ur legközelebbi közleményének nyomán e helyütt és kitüntetni már csak azért is szükségesnek látjuk, mert a törvényhozást mely épen most foglalkozik alkotandó úrbéri törvényeinkkel a gyakorlat kinövéseire figyelmeztetni az ügy érdekében hazafias kötelességnek tartjuk. Szerk.) A „Jogtud ományi Közlönyben még egy czikk kelti fel figyelműnket. Baróthy Antal ur a legfőbb Ítélőszék azon lapuukban is közlött döntvénye ellenében, mely szerint az aki a telekkönyvi felvételt aláirta, kiigazitási keresettel nem élhet többé", azt érveli hogy e döntvéuy sem törvényesnek, sem helyesnek nem mondható : „mert sehol, sem. az. osztr. polg. tkvben, mely a telekkönyvnek életbeléptetésekor életben volt, s melynek a telekkönyvek tárgyát képező dolgok szerzési vagy elidegenítési módjait szabályozó §§-ai az ideiglenes törvénykezési rendtartás 21. §-sa értelmében mostan is életben vannak, — sem maga a telekkönyvi rendszabályban sehol sem foglaltatik az, hogy a ki a telekkönyvi felvételt aláirta, kiigazítással nem élhet: sőt ellenkezőleg, a telekkönyvi rendszabály, minden hibás telekkönyvi felvételt, az arra jogosítottnak, ezen megszorítás nélkül megengedi. Miután tehát a törvény sehol se mondja, hogy telekkönyvi kiigazítással uem élhet az, a ki az eredeti telekkönyvi felvételt aláirta, — ezen állítmány, s tekintve indokolását további indokolást kívánna; ezt azonban a közlött esetnél nélkülözzük, — azt hiszem azonban nem tévedek, ha azt feltételezem, hogy ezen indokolás azon alapra van fektetve, mint ha az. ki a habár hibás telekkönyvi felvételt aláirta beleegyezett volna'abba, hogy a hibás telekkönyvezés szerint, a más nevére felvett ingatlan vagyonától elessék, ugy de miután az osztr. polg. törvénykönyv az ingatlan vagyonok megszerzési és elidegenítési módját, világosan és félremagyarázhatlanul megszabja, s megjeleli a jogezimeket, a melyeknél íogva ingatlan vagyont szerezni lehet; ezen világos törvények ellenébe, egyszerű puszta feltevésekből kiindulni, se helyes, se törI vényes nem lehet," . . . annál kevésbé a telek könyvi felvétel sem szerzési ügyletet sem tulaji don szerzési jogczimet magában nem foglal, és 1 mivel végre a polg. trkönyv 321. §. értelmében j a felvett telekjegyzőkönyvek nem tulajdonjogot, | hanem csak birtoklást állapítottak meg és így csak j ezek ellenében az erősebb tulajdonjog igazolásának 1 mindig helye van. Czikkiró ur véleménye szerint, , a neheztelt határozat indokolásától „mint a birtok viszonyokat zavaró feltevéstől csak egy lépés ! kell, hogy egyáltalán minden telekkönyvi kiigazítási kereset me^szüntettessék, mert hiszen ' ugy telekkönyvek életbeléptetésekor, mint a most j életben levő perrendtartás szerint is a sajátkezű I aláirás, kézjegy odatétole általa pótolható volt, I és így a telekkönyvi felvételt csak kézjegygyei i ellátókról is épen oly könnyen, mint a saját kezűleg aláírókról fellehetne tenni, hogy ezek is saját ! tulajdonukat másnak kívánták tulajdoni joggal , átailni. és pedig sokszor olyanoknak, a kiknek birtoklást som adtak át, azt pedig már egy kissé nehéz dolog elhinni, hogy annak, vagy azoknak ; kívántak volna tulajdoni jogot adni. a kinek vagy í • kiknek még csak birtoklást sem engedI tek át, pedig elég ily hibás felvételű telekkönyv van, a melyet a valódi tulajdonos saját! kezűleg aláirt, mert a telekkönyvek törvény által tulajdonított erőről tudomással nem bírt; vagy kezjegygyel vau (•Halva, a nélkül, hogy a tulajdonos a telekkönyv horderejéről, de csak a ' telekkönyvi felvétel mikéntiségéről tudomással ' bírt volna," (Czikkiró ur nézetét teljesen osztjuk és ki, számithatlan káros következményűnek tartanék ha I a legtöbb ítélőszék a neheztelt döntvényben kimondott elvet megmásithatlannak tartaná. Szerk.) A napilapok, különösen a „P est e r Lloyd" ! a pesti sajtóbiróság előtt tegnap folyamatba tett I per alkalmából élénken foglalkoznak azon kér; déssel, váljon lehet-e az elnöknek az esetben az esküdteket hazabocsátani, ha az esküdtszéki tár| gyalás egy nap alatt be nem fejeztetnék ? a „P. L." e kérdésre igenlőleg felel, mert szerinte es: küdtszéki eljárásunk a franczia mintára van al; kotva, és Francziaországban az esküdtek elbo! csátásának helye van, ép ugy mint a tárgyalás j felfüggesztésének, illetve elnapolásának, és pej dig azért mert törvényünk ezt nem tiltja, és | mert különösen az 1843-ki büntető törvényjai vaslat (358. §.) az elnapolásnak helyt ad, a nélkül hogy ily esetben az esküdtek hazabocsátását ; tiltaná. (Mi e részben más nézetben vagyunk; a | tárgyalás elnapolását is az esküdtek hazabocsátását ; az 1867. évi május 17-ki ministeri rendelet 28. I 47 és 65. §§-aival összeegyeztethetőnek nem i tartjuk; határozottan azt mondja ugyanis különösen a 47. §. „hogy megnyittatván a tárgyalás ez minden megszakítás nélkül mindaddig folytatandó, míg az esküdtek határozatot hoztak a vétI késség kérdésében; Az elnök csak annyi j időre függesztheti fel a tárgyalást, mennyi a I bírák, esküdtek, tanuk éú vádlottak kipiheuésére szükséges", — tehát csak rövid félbeszakításnak, de nem elnapolásnak van helye; a 6.r>. §. pedig azt mondja, hogy „a szobájukba visszavonult esküdtekhez senki be nem mehet s a határozat hozatala előtt ők semtáj vozhatnak el." — egyes esküdteknek te| hát sürgős esetekben megengedheti ugyan az elnök, hogy a tanácskozási termen kívül valakivel érintkezhessenek, tehát nem hogy e 1távozhassanak, de haza nem bocsáthat az elnök egyes küdtet sem a határozathozatala előtt. E tekintetekben igen világos a miuisteri rendelet és e szerint semmikép sem oszthatjuk a „P. L. nézetét. Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek Semviitvszéki határozatok. — Az kieszközlött előleges biztosítás igazolására keresetnek záros határidőben leendő beadása nem szükséges, a prdtárs 335. §. kizárólag a zárlati ügyekre vonatkozván. (247. sz. 1871. évi január 18-án.) — Makacssági határozat ellen sommás eljárásban a felperes felebbezéssel élhet. (250. sz. 1871. évi január 24-én.) — Sommás eljárásban a végrehajtás ugyan irásbelileg kérhető, de ily végrehajtási kérvényért költségek alperes terhére meg nem Ítélhetők. (830. sz. 1871. évi febr. 7-én.) — Váltókövetelések tekintében is van helye a 338. §.-beli megkívántatóságok kimutatása mellett köztörvényi biztositásnak. (945. szám 1871. évi február 9-án.) Egyleti közlemények. *(A bndape ti íi gy védegylet igazgat ó választmánya) f. hó 24-én tartott ülésében Murinyi Endre es Dobó István ügyvéd urak egyleti tagokul választattak; elnök ur abbeli jelentése, hogy Dr. Wein e k ur panaszügye kielégitőleg kiegyenlittetett, tudomásul vétetett. Felolvastatott azután Dr. Heller M. pozsonyi ügyvéd ur folyamodványa, melyben panaszt emelvén Pozsonymegye másodalispánja, 01 lé Lajos ur ellen azért, mivel az panaszíót egy bűnügyben védelme alkalmával, midőn védenczét a tényállás való és ősszefüggésbeni előadására felszólította volna, védelmétől megfosztotta és a teremből kiutasította, — az ügyvédi egyletet felkéri, hogy „a panaszlott ellen "elkövetett sérelmet az ügyvédi testület ellen intézett sértéssel azonosítsa és ekképen az ügyvédi testületet megillető erkölcsi tekintélynek fenntartása végett illető helyen részére elégtételt kieszközöljön." A választmány azonban e kérvény érdemében intézkedni nem érezte magát hivatva, miután az egyszerű panasz tényalladéka egyáltalán bebizonyítva nem lett. Felolvastatott továbbá M end elsohn Jakab Szász-Régeni lakosnak folyamodványa, melyben bizonyos peres ügyekben tanácsot kér. — á választmány azonban e kófvényt elutasitandónak találta, inert az egylet nincs hivatva magánosok ügyeiben jogvéleményeket adni. Bejelentetett Jeszenszky Lajo* egyleti tagnak elhalálozása, mely sajnálkozással tudomásul vétetett; berauttattatott Landau L. R. urnák könyvadománya (szerző az egyleti könyvtárnak „die Prinzipien" des Rechts und die Todesstrafe" czimü munkáját ajándékozá). mely köszönettel elfogadtatott; pénztárnok ur inditványása a tagdijaikkal hátraléko? tagok a titkár által fizetésre felszólittatni határoztattak. A pénztárnok jelentése szerint az eddigi bevétel 1798 ft 13 krra. a kiadás 1161 ft 81 krra és így a készpénzkészlet 636 ft 32 krra rug. * (A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) a mult héten befejezte az ügyvédrendtartás feletti tanácskozásait, és az utolsó két fejezet tekintetében, az előadói javaslatot változatlanul elfogadta. Dr. Környei és Dr. Siegmund urak indítványára azon felül még a 125. §-hoz következő uj kikezdés vétetett fel: .Mindazon ügyvédjelöltek, kik jelen tőrvény hatályba lépte napján az eddig fennállott szabályok értelmében, már ügyvédi gyakorlatukatmegkezdettték — tekintet nélkül arra, váljon mennyi időt töltöttek már ki az eddig megkívántatott két évi gyakorlatból — az ügyvédjelöltek lajstromába felveendők és a mennyiben az eddig fennállott feltétekknek eleget tesznek, és az eddig megkívántatott minősít vény nyel bírnak, utóbb az eddig fennállott szabályok érteimében az ügyvédi vizsgára bocsátandók.' — A szakosztály megállapodásai kinyomatni és a rendes ülés elé terjesztetni rendeltettek, előadóvá Dr. Siegmund Vilmos ur választatott, kinek előadói jelentéseért a szakosztály köszönete jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatott. * (A győri ügyvédi egylet) már elkészült az ügyvédrendtartási törvényjavaslat iránti észrevételeivel, melyek már nyomtatásban is megjelentek. Ez észrevételeket a t. egylet hozzánk is beküldette és mi azokat a legközelebbi számban közleudjük, * (A Debreczeni ügy védegylet) II. osztálya, elnökévé kir. tanácsos Fényes Józsefet, jegyzővé pedig dr. Scheer Benőt, választván, megalakult, és jelenleg az ügyvédi karra nézve oly fontos ügyvédi rendtartás iránti javaslatot tárgyalja. * (Űgyvédegylet) alakult Prágában is; az alakuló közgyűlés f. hó 8-án tartatott meg, mely alkalommal következő ügyvéd urak választottak a választmányba: Dr. Aull R. Dr. Bulsky R. Dr. Cerny, Dr. Lederer Dr. Meznik. Dr. Neumann, Dr. Schmeykal, Dr. Iragy és Dr. Wien. * (Meghívás) a budapesti ügyvédi egylet által 1871. márezius 28-án és a következő napokon, mindig esti 6 órakor, az egylet helyiségeiben tartandó rendes ülésre. Napirend: A negyedik szakosztály véleményes jelentése, az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában. Előadó: j Dr. Siegmund Vilmos. Kelt Pesten, 1871. evi i márezius 21-én. Elnöki megbízásból : Dr. Sieg1 mund Vilmos, egyleti titkár.