Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 11. szám - Jassik Menyhért felperesnek Debreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata [3. r.]

— 124 — Jassik Menyhért úrra nézve pedig, még az esetben sem szolgálhatna az kereset alapjául ha feltéve, de meg nem engedve, el nem évült volna is. — Mert abban az ő, vagy a már akkor nem is élt szülei számára semmi zálogváltási jog felülfizetéssel fenntartva vagy meghosszabbítva niues. 2- or És hogy a zálogváltási jogérvénvét, sem az E. F. G. H. alatti telekkönyvi ügyek folyama, sem az időközben megrendelt, s eszközöltetett kiváltási jog telekkönyvi feljegyzése, sem az I. alatti megintés, fenn nem tarthatta, és az elévüléstől meg nem menthette; ennek bizonyságául szolgálhat az 1-ső szám alatti, mult 1864-ik évben kelt curialis döntvény, miszerint az ott megnevezett felperesek, mind a mellett is, hogy kiváltási joguk, a felszólamlást határidő alatt telekkönyvileg feljegyeztetve volt, még is az elkésetten benyújtott zálogváltási keresetöktöl a főméltéságu magyar királyi curiának egyben hangzó azon határozata által mozdittattak, még pedig hivatalból el „mert a zálogbirtok iránti kiváltási jogukat, az ősiségi pátens 22 §. 1-ső pontjában meghatározott határidő alatt a ke reset tettleges benyújtásával érvényesíteni elmulasztották, ekként kiváltási joguk ugyanazon idézett §. zársorai szerint már elenyészett." Ezek a puríalis döntvény saját szavai. 3- or De különben is alperes kereken tagadja a keresetlevélnek azon kitételét mintha tudniillik az A. B. C. D. elatti záloglevelek alapján birná alperes város, és pedig csak zálogban, és egyedül csak maga birná a kérdéses Ebes, Szeges Bóldogfalva, Pacz Fuucsikai egész pusztákat, és a Szováti egész birtokot. Mert ha tekintjük azon beperelt 4. rendbeli zálogpótléki szerződéseket, azoknak mindenike csak valami bizonytalan részecskékről zálogos portiókról szólanak, mely ezen 4. rendbeli elévült szerződvényekben foglalt portiók, mind öszvevéve sem képezhetik a keresetbeli egész öt pusztákat, és Szováti egész birtokot, hanem azoknak csak Isten tudja hány milliárdnyi parányiságra tehető lalami részecskéjét, — és hogy az egész pusztákat, és Szováthi egész birtokot az A. B. C. D. alatti oly zálogpótléki levelek alapján, melyek csak portiókról szólanak, bárki részére még csak követelni, avagy annak tárgyául a keresetlevélben még csak kitenni is mérő képtelenség, kitetszik ez magának felperesnek a különbeu hasztalan, de az ő maga irányában minden esetre bizonyító erejű L. alatti scártétában a számtalan családi tökéletlen leszármaztatási elágazások után aláírás, és veressel aláhúzott kifej ezéséből, s kiegyezkedteknek nyilvánított saját elismeréséből, — kitetszik az alperes város kezei közt lévő számtalan sok örök szerzeményi okmányokból: kitetszik végre a különféle számtalan családbeli tagoknak az alperes város ellen ugyanazon puszták, é3 birtokok iránt már eddig lefolytatott sok rendbéli zálogváltó pereikben hozatott felmentő bírói ítéletekből, nevezetesen pedig a Szepesi Ágota Horváth Mihalyuétől magát lejövének állított Bogdányi Bégányi egész családnak lefolytatott zálogos perében hozatott, s 2-ik szám alatt mellékelt fölmentő legfőbb bírósági ítéletből; — továbbá a Szepesi Katalin Becsky Sebestyénnétői magokat leszármazottnak állított és magokat felperesként ottani keresetlevelelökben aláirtt Becsk} örökösöknek, nevezetesen pedig Cseh Ferencz, Cseh Aloizia Kovács Istvánné, Cseh Mária B. Eltörd Vilmosné, és a többi, öszvesen 54. rendbeli követelőknek, az alperes város ellen szintén lefolytatott zálcgváltó perében keletkezett, s a 3-ik szám alatt becsatolt jogérvényes bírói ítéletből. — Továbbá Márjássy Julianna, Márjássy Terézia, Bárczay Johanna mint gyermekeinek is jogfenntartója, Bay Sándor mint néhai neje Márjássy Klára "kiskorú gyermekeinek gyámja, és Tiszta Károly ugy is mind Zámbory József, és Mária teljhatalmú megbizottja s volt felpereseknek, ugyancsak az alperes ellen lefolytatott zálogos perében kimondott, s 4-ik szám alatt ide zárt ítéletből. — Végre Horváth Miklósnak mint Somossy László, Somossy Klára, Somossy Julianna, Somossy Barbara , Somossy Eszter, Zsoldos Gyula, és Zsoldos Piroska megbízottjának, és Bónis Menyhártnak az 5-dik, és 6-ik számok alatt bemellékelt zálogos pereikben hozatot felmentő ítéletekből, kitetszik mondom mind ezen hiteles adatokból, és ténykörülményekből, hogy felperesnek még ha volna is valami alapos kereseti joga, a mi pedig teljességgel nincs is, — a kérdéses mind a 6. rendbeli puszták, illetőleg helységbeli birtokoknak egészbeni követelése, haszontalan ábrándozás, és merő képtelen -i. 4- er. De tekintve a felperesnek a keresetlevélben kifejezett abbeli elismerését, és az E. F. G. M. alatti kiniutátásat, hogy a keresetbeli Ebes, Szepes, Pacz, és Fancsika puszták, mint szinte a Boldogfalvai szőllőskert, legnagyobb részben illetőleg pedig egészen is, nem ezen alperes, hanem a felperesi kimutatásokban foglalt szinte 400. Debreczen városi egyes polgároknak birtoka, s azoknak óéveikre vannak telekkönyvezve; tekintve továbbá azt, hogy azon 400. egyes birtokosok alperesként beidézve nem lévén, itt e perben nem állanak, tehát már csak ezen szempontból is helytelen és tökéletlen fclperesnak ama 400. tényleges birtokosoknak elmelözésével egyedül csak az ezen alperes város ellenében formált alaptalan követelése, mivel anynyit már csak tudnia kell felperesnek, hogy oly leheletleiiM'gri' suba senki, és -etnini körülmények között nem kötelezhetik, minőt felperes különben is a legjogtalanabbul követel, annyival is inkább nem, mert ha már a felperesre nem alkalmazható A. B. C. I). alatti szerződvényekben kitett portiókal elzálogositóknak vagy jogutódjainak, kik azonban e porben nem állanak, valami visszaváltási joguk lett volna is, az már többé az ebesi, szepesi tanya, és paczi, fancsikai kaszállóföldok. és a boldogfalvai szőllőskert nek bo nem idézett, 400 birtokosai ellenében soha nem fogonatositathatik azon törvényes oknál fogva, mivel a visszaváltási jog. az ő irányukban az egy évi határidő meg nem tartása miatt még sokkal inkább elenyészett. — Egyébaránt. 5- ör. A boldogfalvai szőllőskertet, és a ö* alatti kimutatásban a 3434. szára alatt boldogfalvai részek gyanánt hozzávetőleg megemlített epreskertet, szénarakhelyet, és a várost körül övező közös legelőt tekintőleg, kereken tagadja alperes, hogy mind ezen polgári természetű birtokok, az elévült A. B. C. alatti zálogpótléki szerződvényekben kitett, a D. alattiban pedig meg sem emiitett azon Boldogfalvai nemesi természetű egészen más pusztával, mely a keresetlevél kitétele szerint kereset tárgyául kitüzetett, egy és ugyan azouosok lennének; és azért hiában is terjesztette ki felperes keresetét a nemesi, s ugy nevezet külső boldogfalvai puszta helyett a G. alatti kimutatásban foglalt nem nemesi, és az alperes város, illetőleg annak egyes polgárai által már évszázadok óta ugy birtokolt mint polgári természetű birtokokra. — Mert ime a 7-ik szám alatt ide mellékelt hiteles okmányból kitetszik, s kétséget nem szenvedhető régi dolog már az, hogy midőn Báró Ghilányi Domokos 1728-ik évben, tehát több mint száz esztendővel ezelőtt a 7-ik számú okmány 9-ik 10-ik lapján lefektetett régi történelemhez képest ugy nevezett külső boldogfalvai nemesi pasztának egy részét az alperes várostól elexequáltatta, és ezt követve később az 176G-ik évben ad correctionem executionis procedálván azon külső boldogfalvai nemesi pusztáknak appeitinentiaiul, hozzátartozandóságaiul, még a G. alatti kimutatásban foglalt hasonnevezetfl boldogfalvai szőllőskertet, Epreskertet, szénarakbelyt, közlegelőt, sőt még a Vargakertet is követelte: — — alperes város a felhívott 7-ik számú okmányban olvasható, és még az 1728-ik évi martius 10-én kelt tanúvallomásokkal, és pedig az 1-ső, 3, 4, 5, G, 7, 8, 9, 10. 12. 13. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23-ik tanuknak egybenbangzó vallomásaival törvényesen begyőzte, és igazolta azt, hogy külső Boldogfalvának soha semmi appertinentiája s élő földje nem volt, s hogy a G. alatti kimutatásban foglalt hason nevezetű boldogfalvai szőllőskert, és a többi földek ahoz soha nem tartoztak, hanem azok már az előtt is ember emlékzetét meghaladó időktől fogva mindig Debreczen város polgári termésetü birtokai voltak, s mindenkor mint olyanok birtokoltattok a város, illetőleg pedig annak egyes polgárai által, — melyeknek alapján ugyancsak a 7-ik szám alatt láthatólag még az 1767-ik september 3-án hozatott Curialis ítélet szerint Báró Ghilányi Domokos alaptalan követelésétől el is mozdittatott. Bemellékli továbbá alperes a 8-ik szám alatti azon másik hiteles okmányi is, miszerint, midőn Vay László az 1769-dik évben az Ebes, Szepes és külső Boldogfalvai nemesi puszták némely részeit elexequáltatta az alperes várostól és ő is mint már előbb Báró Ghilányi Domokos, a külsó Boldogfalvának appertinentiául követelte, és a végrehajtást a G: alatti kimutatásban foglalt boldogfalvai szőlleskertre, és a többi polgári birtokokra is kiterjesztetni kívánta, az alperes város ismételten is opponált, és későbe az 1770-ik évben ezen ex Binaria opositione kezdet, és folytatott perében is Vay Lászlónak alperes város ismét felmentetett a 8-ik szám alatt látható, és még az 1772-ik február hó 13-ik és 26-ik napjain hozatott curialis Ítéletek szerint. — A G. alatti kimutásban elősorolt polgári birtokok tehát, soha és semmi körülmények között zálogváltási kereset tárgyául nem szolgálhatván, az azok iránti helytelen kereset a 7-ik és 8-ik szám alatt gyakorolt ítéletek nyomán ezúttal is félrevetendő. Végre. 6-or. Tekintettel a keresetlevélnek azon kitételére, miszerint felperes a kérdéses birtokoknak zálogbóli kiváltásán túl, még az illető záloglevelekben foglalt feltételeknek, jelesen az A. alattinak 2-ik. B. alattinak 3-ik. C. alattinak 5-ik. és D. alattinak 4-ik pontjaiban foglalt, és felperes által törvénytelennek mondott azon feltételeknek érvénytelenítését is kéri, melyek azt tartalmazzák, hogy „a k i v á 11 ás k o r a zállogos portióknak mennyiségét, mi nemüségét, és hol fekvését, tartoznak a z á lo go s i t ó k, é s m a ra dé ka i k i s bebizonyítani, különben a város azokat visszabocsátani ne tartozzon." Ennek ellenében tagadja alperes azt, mintha azon feltételek törvénytelenek, és érvénytelenítés tárgyául szolgálhátók lennének: de sőt 1 inkább azok oly törvény5zerüek. hogy ha a zá| loglovelekben bent nem foglaltatnának is, azoknak, mint a zálogos portiók kiváltásakor con! ditio sinequa non teljesítésére, felperest ! bíróilag is kötelezni kell, és kellene. — Mert i fennálló törvényeink, jelesen a Decisio Curialis Pignorum ex Comitatibos Dec. 12. világosan rendeli „Sí ÍD litteris pignoraüti ius tantum in abstracto Portió contineatur, adeoque quantitas Boni in pignus locati, ad specificum redueta non sit, tunc Actor tenetur quantitatem. ot localitatem pignoris circumstantionaliter docere, secns enim judex nec in adjudicandó, nec in exequendo de bitam mensuram observare potest* — Hasonlót rendel a keresetlevélben is felhívott Decisió 2-a Pignorum ex Comitatibus, azon hozzáadással, mivel úgymond — „Titulu82: 1-a idipsuni expressis verbis exigat. tum vero, quod Possessor eousque non tenetur titulum possessorui isui pandere, douec próba Actoris gravetur. Utraque Tabula." — És hogy ezen törvény mai napig is így gyakoroltatik, annak bizonyságául szolgálhatnák a" 2-ik és 4-ik szám alatti Ítéletek, melyek szerint az ottani felperesek is, az ugyanezen kereset tárgyaira vonatkozó követeléseiktől éppen azon sarkalatos és törvényes indokolásnál fogva mozdittattak el, mivel a zálogos portiók miségét, mennyiségét, és hol fekvését be nem bizonyítottak. — De továbbá ugyanazon törvényes gyakorlatnak bi/.ouyságául szolgálhatnak, felperes Jassik Menyhértnek, és az itt ez ügyben nem álló érdektársainak a Szepes, Ebes, és Boldogfalva iránt, tehát éppen ezen kereset némely tárgyaira vonatkozó telekkönyvi ügyeiben közelébb hozatott, és a 9-ik 10-ik 11-ik számok alatt ide csatolt azon birói batirozalok, miszerint a zálogváltási jog feljegyzése csík is az ezen zálogváltó perben kimutataudó mennyiség erejéig rendeltetett noha sérelmesen, meg. Mely ezen törvényeket és törvényes gyakorlatokat tekintve, valamint szinte tekintettel az ősiségi pátens 21-ik §-ának azon tartalmára is, miként „az eddigi törvények szerinti, és az öröklött javak természetéből folyt igények erejénél fogva uj perek, a zálogos feltételek megerősítésére (ad iuvalidationem conditionum Pignoratnum) többé nem támasztathassanak:" tekintettel arra, hogy a keresetlevélben felhívott 1715: 28-ik t. czik az 1807: 9-ik törvényezikk 4-ik §-a által megváltoztatott, és hogy csak ily, s az ősiségi pátens szabályaiban körfltirtt változtatásokkal állittatattak vissza a korábbi hazai törvények ; nem tagadja alperes hogy kellemetlenül meg volt lépetve a kifogásolt birói illetőségnek, az érvénytelenítési törvénytelen kérelem kapcsolatából a 28,163/868 számú végzés által lett legfelsőbb birói megállapittatásán; a mi csak ugy magyarázható meg, hogy a tisztelt birói végzés a külformaságokhoz ragaszkodva, az érvénytelenítési kérelemnek bel érdemébe az úttal bocsátkozni nem akarván, azon kérdésnek is eldöntését az flgy érdemével együttes, és bővebb tárgyalásától függesztette fel és miután az most már a fentebbiek szerint teljesítve van a felperesi helytelen, és jogtalan