Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 11. szám - Jegyzetek a büntető igazságszolgáltatás tárgyában. [2. r.]

— 120 után az u. n. licentiatusságot, vagy négy \ évi jogtudomány befejezése után a jogtudorságot elnyerték. Az ügyvédi gyakorlatra három év van előszabva. Ennek befejezte után a jelölt a fegyelmi tanács által kiadott bizonyítvány alapján kimutatván a törvényszabtá kellékeket, az ügyvédek egyik idősb tagja (Senior) által bevezettetik az illető törvényszék nyilvános ülésébe, melyben az államügyész ajánlatára az ügyvédek közé ünnepélyesen felvételik, és ennek folytán az ügyvédek lajstromába (Tableau) bejegyeztetik, hol már az előtt mint jelöltnek kellett beirva lennie. A lajstromba beigtatott ügyvédek az ország minden törvényszékei előtt plaidirozbatuak vagy is a feleket nyilvános szóbeli előadással védelmezhetik. M« jegyzendő ugyanis, hogy az ügyvédek lényeges működése legkivált a nyilvános védelemből s e kivid jogi kénlések fölött vélemények, emlékiratok készítéséből áll, a perek írásbeli előkészítése az ügyészek (avoués) feladata levén. A törvényben meghatározott esetekben a bírákat és államügyészeket pótolják. A fegyelmi tanács az ügyvédi lajstromba bejegyzett ügyvédek közgyűlése átal választatik. Ha valamely törvényszék kerületében 30 ügyvédnél kevesebb székel, a fegyelmi tanács 5 tagból áll — hol 30 és 50 között van a létszám: hétből; 50-től 100ig kilenczből; 100-ou felül tizenötből — Párisban 21 tagból. Ezen városban csak azok választhatók, kik 10 évig voltak az I ügyvédi lajstromba mint ügyvédek beu'va, más városokban azonban, melyek feltörvényszék székhelyéül szolgálnak, öt évi bejegyzés igényeltetik. A fegyelmi tanács elnöke (batónier) külön szavazás utján általános szótöbbséggel választatik. A batónier az ügyvédek és a fegyelmi tanács elnöke. A fegyelmi tanács hatásköréhez tartozik: a) az ügyvédi lajstromba való bejegyeztetések eszközlése és minden e tekintetben szükséges teendők intézése; b) az ügyvédek becsülete és érdekei megóvása; c) a törvényszabta fegyelmi rendszabályoknak az ügyvédekkel szemben alkalmazása és foganatba vétele; d) az ügyvédjelöltek bejegyzése és fegyelme fölött őrködés. Tisztét a lajstromba bejegyzett ügyvédek ellen felmerült hivatásbeli kihágások vagy vétségek esetében hivatalból vagy hozzája intézett panasz folytán gyakorolja. Azon fegyelmi büntetések, melyeket kiszabhat: intés, megrovás, időleges felfüggesztés, kitörlés a lajstromból. Az időleges felfüggesztés az egy évi időt nem haladhatja meg. Felfüggesztés vagy kizárás eseteiben joga van az illetőnek az illetékes törvényszékhez fellebbezni. Az ügyvédek dijait maga az ügyvéd határozza meg, azon esetekben, melyekben ezen meghatározás a méltányosság határain tulcsap, a fegyelmi tanács feladata az ügy fontosságához és a munka természetéhez képest azt megállapitni, esetleg mérsékelni és az eképen folyósított költségek megfizetését pénzbüntetés terhe alatt megrendelheti. A mi az ügyészeket (avoués) illeti, ezeknek elhívatása a pert a nyilvános tárgyalásra előkészíteni t. i. a perbeli tényeket és bizonyítékokat tartalmazó iratokat a felek számára előkészíteni és a törvényszékhez beadni, egy szóval a pert azon állapotba juttatni, hogy azt az ügyvéd a végtárgyaláson előadhassa. Számok az első- és felhívási bíróságoknál meg lévén határozva, ennélfogva írodájok (étude) mint ezéhüzlet tekintetik, mely roppant nagy áron szokott eladatni. Az avouének jogi iskolái kellett végezni és ennek folytan vizsgát kiállania, hogy egy üresedésbe jött ótude-1 \ ehessen át. (Folytatjuk.) Jegyzetek a büntető kazságszoigái/ tatás tárgyában. Engert Tivadar tiszti ügyész úrtól. II. A b il n t e t ő e I j a r á 8 ni e g h a tárolásánál továbbá a törvénykezési rendészet ügye vonja magára figyelmünket! ugyanis nem mellőzhetjük beismerni, mily roppant horderejű lehet a rendészeti befolyás magára a büntető igazságszolgáltatás ozéljainak elvagy élnem érésére, a mint t. i. a rendészeti közegeknek bírói hatalmat kivánuuk adni, vagy pedig tőle ezen hatalmat megtagadjuk. Eltekintve attól, miszerint egy rendezett jogi államban minden polgárnak joga van azt követelni, hogy ügyeiben törvényes birája hozzon ítéletet, azonkívül szerény nézetem szerint a legnagyobb hatalmi önkénynek és visszaélésnek nyitunk ajtót, hogy ha bizonyos esetekben — mely esetekéi kihágásoknak szoktunk nevezni, és a melyekben még a szakférfiak egy része is a bíráskodást a rendészeti közegekre kész ruházni — az állam igazságszolgáltatási kötelezettségének teljesítését a rendőri közegekre bízzuk. A rendészetnek már eredetileg is nem az volt feladata, hogy törvényt mondjon, hanem hogy a rend fenntartásáról gondoskodjék, a rend háborgatóit kinyomozza és a törvényes biró elébe állítsa; és így bármely más kiterjedtebb hatáskört szabunk a rendészetnek, ezáltal nemcsak jót nem teszünk vele, hanem még inkább eredeti íeladatálól is elvonjuk. Igaz, miszerint a jelen időben a rendészet több államokban nemcsak ezen kissebb bíráskodási, hanem meg sokkal félelmesebb jogokkal is van felruházva, így p. o. vannak államok — nem tartom szükségesnek megnevezni — a hol az ország lakói a policzia kezei közt eltűnnek. E tekintetben nem lesz talán felesleges megérinteni, miszerint az államokban a rendészetnek a törvénykezésre való be — vagy benem folyása mindig attól függ, mily alapokon nyugszik maga a kormányzat; ha az állam belügy vezetőjének kezeiben öszpoutosittatik a hatalom, akkor a belügy vezetője az igazság kiszolgáltatására is kívánván befolyását gyakorolni, az ő tőle függő rendészeti közegek ebbeli befolyását mindinkább kiterjeszteni fogja; de másként áll ez, minél inkább közelit valamely ország egy rendezett jogi állam állás-pontjához. Angol-országban a rendészeti közegek semminemű bíráskodási joggal sem bírnak; a rendészeti közegek csak a rend és közbátorság fenntartására ügyelnek, — a lakosok és idegenek, de leginkább a gyanús egyének nyilvántartását kezelik, és a gyanús helyeket éber felügyelet alatt tartják, hogy ez uton a kihágások, vétségek és bűntények elkövetését lehetlenitsék; — ha mindamellett valamely büntethető cselekvéuy elkövettetik, ez esetben feladatuk a bűnöst kinyomozni, és magánvádló hiányában a törvényes biró előtt panaszosként fellépni, oly esetekben pedig midőn a feljelentést követő törvénykezési eljárás költséggel jár, még a panaszosként! fellépést is abban hagyják. Skóthonbau 1850-ik év óta a rendészeti közegeknek befolyása a büntető törvénykezésre ugyanaz, mely Angliában, azon kivétellel, miszerint .Skóthonban a rendészeti közegek sohasem lépnek fel panaszosként, miután ezen országban a ! közvádlónak szerepe olyannyira kiterjeI dettséggel bír, hogy még. magoknál az egyes békebiráknál is vannak közvádlók alkalmazva. Kszak-Amerikában a rendészeti közegeknek semminemű befolyásuk sincs a büntető törvénykezésre. Ott a magánpolgárok nyomozzák az elkövethető büncselekvények tetteseit, és a rendészeti közegek a magánosoknak ezek megkeresésére csak segédkezet nyújtanak. Ezen eljárás, igaz hogy furcsának tetszhetik nekünk, miután nálunk az ország lakosaiban a jogi öntudat még igen csekély mértékben van felébresztve; nem is ajánlhatnám azt, hogy nálunk, a hol a törvények és az igazságszolgáltatás közegei iránti tisztelet oly csekély mérvben jelenkezik, a törvény áthágóinak nyomozását egyszerűen az ország lakóira bizzuk. Erancziahonban a rendészeti közegek szintén nem bíráskodnak, hanem bíráskodik vagy a békebiró, vagy nagyobb esetekben a törvényszék; és a rendészeti közegek csak a vizsgáló bírónak vagy az államügyésznek segédkezét képezik. Miután történhetnék, hogy a kifejtettek ellenében hivatkozás tétetnék arra, miszerint az általam példaként felhozott államokban a kihágások felett részint békebirák, részint rendőri törvényszékek ítélnek, és így ezen álamokban is van bíráskodási hatalma a rendészeti közegeknek, — ennélfogva czélszerüuek vélem megjegyezni, miszerint ott, a hol "a békebiró bármely csekély büntethető cselekvény felett ítél, ezeu békebiró nem egyéb mint a nálunk szokásban levő egyesbiró; a rendőri törvényszékek pedig csak ezek czimét viselik megkülönböztetésére annak, miszerint ezen törvényszékeknél a bűnösség felett is a törvényszék és nem az esküdtek ítélnek; egyébként ezen törvényszékeknél a birák nem rendészeti közegek hanem törvénytudó rendes birák, kik függetleuebbül állanak bármely külső befolyástól, mint a mi bíráink, inert ott az állam hatszoros jobb helyzetbe teszi biráit, mint a mi szegény kifogyott hazánk. Azt hiszem, miszerint a fennebbiek után jogosan teszem azt a következtetést, hogy hazánkban is a közrend és a közbátorság, ha a rendészeti közegeket visszaadjuk tulajdonképeni hivatásuknak, a leg: nagyobb mérvben nyerni fog; ellenben az igazságszolgáltatás előnyére leend, ha a csekélyebb ügyekben is csak oly egyének által hozatunk ítéletet, mely | egyének szakavatottságuk által ahhoz értenek.