Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 11. szám - Az igazságügyministeri enquętek - Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. [4. r.]

Második évfolyam. Megjelenik minden kedden : a „magyar jógászgyttlés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztőihez a megrendelése k a kiad ;-hivatalhoz intézendő!. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. II. szám. THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. MAGYAR JOCÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Pest, márcz. 14. 1871. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vi'léken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 frt. Teleire egesx cire . . . H „ Kiadóhivatal i váczi-utcza 14. cz. Fel elős szerkesztő: Dr. S1EOMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Az igazságügy ministeri enquétek. — Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. Dr. Fischer Lajos ürtöT (Folyt.) — Jegyzetek a büntető igazságszolgáltatás tárgyában. Engert Tivadar úrtól. II. — Az örökség birtokvételi módozatának alapelvei az európai jogrendszerek. Czenthe József úrtól. (Folyt.) — Semmisitőszék és legfőbbitélőszéki döntvények st'j. Sporzon Ernő nrtól, — Fenyitő Ítéletek módosításáról. Dr. Friedmann Bernát úrtól. — A vegyes házassági válópörökről. — Jassik Menyhért felperesnek stb. Egri Endre úrtól. — „Esküdtszéki Csarnok/' Esküdtszéki tárgyalás. — Lapszemle. — A kúriai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések stb. Vegyes közlemények. — Értesítés. — Szerkesztői posta. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. ^jC Az igazságügyministeri enquétek. (M.) Jogi. átalakulásunk előestéjén, melynek rendezésében az enquéteknek a törvénykezés legújabb intézkedése szerint fontos szerep jutott, azt liiszem nem lesz felesleges ha ezen bizottságoknak nem annyira működésükre — miután működésük felett bírálatot mondani idő előtti is lenne — mint inkább azok alkotására egy kis figyelmet fordítunk, annál inkább, minthogy az általános codífieáló bizottság létre nem jöbetése miatt, most az enquétek bivatvák azon belyes irányelvek kijelölésére, melyek a törvényhozásnak vezérfonalul lesznek szolgálandók hazánk betegeskedőjogállapota orvoslására hozandó intézkedéseknél, az ő hivatásuk előlegesen beható bírálatot mondania azon sokféle— bár mind jogi — s ekként igen kiterjedt szakismeretet igénylő törvényjavaslatok felett, melyek az igazságügymiuisterium kebeléből bírálatuk elé terjesztetnek. Epeu ezen törvényjavaslatok sokoldalúságánál fogva nem helyeselhetjük a ministeriumnak azon eljárását, hogy enquérjeibe mindig az ügyvédi karnak, és különösen csak a pesti ügyvédi karnak ugyanazon néhány tagjait hiyja meg; semmi kifogásunk e tagok személye és képessége ellen, sőt magunk is igen tiszteljük s méltányoljuk bennük a kiváló jellemességet és szakértelmet; de szabadjon kétségbe vonnunk azt, ho<ry az illető urak-j n az eléjük terjesztendő különféle törvény-^Minlmany M wervezébehatóan tárgyalják e javaslatot, ezen tárgyalásokra pedig egyes tagoknak különös ügyszeretettel és tárgyismerettel elmondott alapos véleményei lényeges befolyással vannak, ugy hogy az egyletek ilyen tagjait, valamint egyáltalán oly szakférfiakat kik a javaslatot tanulmányozzák és az iránti kimerítő véleményeiket talán egyenesen a ministerium elé terjesztik, vagy lapok utján közlik, teljesen mellőzni és már eleve a mindig és mindenkor behivatni szokott tagokból alakítani az enquétet — felfogásunk szerint nem méltányos de nem is ezé lirányo s. Mint már fennebb kiemeltük egyáltalán nem tartjuk helyesnek a ministerium azon eljárását, hogy enquétjeibe mindig ugyanazon néhány egyént hiyja meg; ugy hisszük, hogy találkoznának az országban még mások is, kik egfejjj& és szellemi qualificatió tekintetében szinte megütnék a mértéket s kiknek mellőzése aligha állhat az ügynek érdekében. Kiváuatos volna tehát, hogy a ministerium figyelmét ne egyedül a pesti ügyvédi kar, — s annak is nem egyedül mindenkor meghivatni szokott tagjaira, hanem ugy a pesti mint a vidéki ügyvédi kar más jelesebb tagjaira is kiterjesztené, mert a különböző viszonyok és érdekek tekintetbe vétele és mérlegelése nem kis befolyással van a helyes s az igények sokoldalúságának lehetőleg megfelelő törvényekre. javaslatokban tárgyalt jogi kérdések mindegyikében egyenlő és másokat mindenben felülmúló szakértelemmel bírnának. Feltéve azonban még azt is, hogy az illetők csakugyan bírnak e kiválólagos tulajdonnal, még akkor is lehetlennek tartjuk, hogy figyelmük és tehetségüknek oly sokoldalú igénybe vétele mellett minden törvényjavaslatot egyenlő türelem és a tárgy fontosságához mért figyelemmel kísérhessenek; mert a szellem működésének is van határa, azt sem lehet s nem szabad tul feszíteni. Legújabban az ügyvédrendtartási javaslat kerül az egybehívandó enquét tárgyalása alá, ezen enquét-tagjai hallomás szerint már ki vannak nevezve; nem tudjuk ugyan hogy ezen enquét-tagok névsora már valóban végleg megállapitatott-e vagy sem, de ha az már csakugyan megtörtént volna, azt az ügy érdekében csak sajnálnók. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a törvényjavaslat feletti észrevételek beadási határideje f. é. mart. 31-ke és hogy különösen az ügyvédi egyletek séről. Dr. Fischer Lajos ügyvéd miéi. j< (Folytatás.) Fontos esetekben a négy Inn közös tanácskozásra gyül egybe, a mi különösen 1833. évben történt, midőn azon kérdés volt eldöntendő, váljon izraelita ügyvéd felvehető-e a barrba. A tizenötödik század óta az ügyvédség kizárólagos feltételt képez a birói hivatalra. Az ujabbkori törvények bíróság elnyerésére szükséges kellékül: tizenöt, hét esetleg öt évi ügyvédi gyakorlatot szabnak elő. Becsületbeli tekintetek tiltják, hogy az ügyvéd dijait beperelje, a mi külön ben azért nem oly anomal dolog, mert a mikor az attorneytól vagy sollicitortól az a köztársaság XII. évének 22 Yentose vagyis 1804 marczius 13-n kibocsá A barristereken kívül vaunak rendkívüli ügyvédek (Special Pleaders), kik nem vétetik fel magokat formaszerüleg a barrba, hauem az ügyészek számára nehezebb neriratokat készitnek és egy nemét képezik a közjegyzőknek (Convoyancers), kik ingatlanok iránti jogügyletek irásba foglalásával foglalkoznak. Ezek gyakorlatát barr alattinak: under the barrnak — hívják. Fennebb említve vala, hogy a jogi képviselők ügyészekből is állanak. Ezek attorney vagy sollicitornak neveztetnek. Kiképezésökre öt évet kell forditniok, mely idő alatt valamely attorney vagy sollicitornál kell bejegyezve lenniök és a gyakorlati idő betöltése után egy bíróból és négy sollicitorból álló vizágáló bizottság előtt kell képességűket kimutatniok. Hivatások a perek előkészítése, informatio bevétele, a peiiratok szerkesztése — egy szóval a per folytatása mindaddig, mig az ügy a status causae: brief stádiumába, azaz oly állapotba jutott, hogy az ügyvédnek a törvényszék előtti nyilvános előadása végett alapul átadathatik. Az ügyvéd a felekkel nem érintkezik, hanem csak is az ügyészsze!. Ezek végzik a mi értelmünkben vett közjegyzői, magánügyészi, bizományosi, ház- és jószág-alkuszok teendőit, készítik az adásvevési, bérleti és haszonbérleti és adósságos stb. szerződéseket. Kissebb bíróságoknál, melyeknél szokás szerint az ügyvédek nem plaidiroznak, ők teljesitik az ügyvédek teendőit. 1856-ban Londonban 2993 (London Attorneys), a vidéken pedig 6G86 ügyész lett kimutatva. A közönséggel szemben mint jogi ügyek vállalkozói, a bíróságokkal szemben pedig, melyeknél felesketvék, miut alárendelt hivatalnokok szerepelnek, és azok gyakorolják fölöttök a fegyelmi hatalmat. Költségjegyzékeiket egy bírósági hivatalnok veszi vizsgálat alá, kit taxingmasternek, neveznek feladata lévén ügyelni, nehogy helytelen költségeket hozzanak számításba. 4. F rancziaország. Francziahonban a jogi képviselőknek szintén két neme létezik, t. i. az ügyvédek (avocats) és ügyészek (avoués). Az ügyvédségre vonatkozó törvények: ügyet védelem végett átveszi, díját meg határozza és legott ki is fizetteti. Felelősségtől ment bárminő nyilatkozataiért, melyeket az ügyre \vonatkozólag teszen, valamint nem felelős elvétésekért sem. Csak is csalás és collusio miatt vonható felelősségre. tott törvényezikk, továbbá I. Napóleon által 1810 december 14-én közzétett decretum, és 1830 augusztus 27-én kiadott királyi ordonanz. Az ügyvédség gyakorlására azok bocsáttatnak," kik három évi jogi tanulmány