Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 10. szám - Esküdtszéki csarnok. [4. r.]. Esküdtszéki tárgyalás

116 — >gcsztelui és engedelmet kért tőle. Birőt különben a fogdában látta először, vele öszszekötte.tésben különben nem'volt; azért nem tudja bi/.onyosan, hogy a második nagyobb mérvű befogatás, a maros-vásárhelyi diákok letartóztatása a Biró vallomása előtt vagy után történt-e ? Azt hiszi azonban, hogy előtte. Azon teremre nézve, melyben az összeesküdteket kihallgatták, megjegyzi, hogy az egyik mellékszoba bo volt falazva, a másik pedig távol esett a terem azon pontjától, hol a kihallgatás történt. Arról, hogy Birót a vádlottakkal szembesít ették-e nem szólhat; vele soha sem volt szembesítve. Negyedik Tanú: Szathmári Mihály, 38 éves, marosvásárhelyi ügyvéd. 1851-ben szintén Erdélyben lakott; a forradalmi tervről azonban esak közvetve volt tudomása, miután abban részt nem vett. Közvetlen tudomása van azonban arról, hogy Bíró 49 után egy évig fogva volt, hogy rá 1000 ft. hadi sarczot róttak. Heydtet ismeri, mert akkoriban, mint szegény honvéd, a Bezirksamtnál 45 kr napidíjjal volt alkalmazva s igy Heydtet gyakran látta. Szerinte Heydte 1851, őszén ment el Marosvásárhelyről, mikor a parancsnokságot bizonyos Tapternejj őrnagy vette át. Benkőt ugy ismeri, mint Biró személyes ellenségét. Magánvádló vagyoni viszonyaira nézve megjegyzi, hogy terjedelmes gazdászata van; de kastélya, imikertje nincs. Tanú maga is jelen volt lS61-ben Marosszék bizotmányának ülésén, hol a korteskedés közepette, mintán a Bírónak pártja is volt, Kédey gróf felszólalására Biró nevét a kandidatusok közül kitörülték; azonban valótlannak mondja azt, mintha Birót az emberek kerülnék: ellenkezőleg számosan keresik fel kis-görgényi birtokán. Tudja azt is, hogy Biró lS54-ben politikai szempontból rendőri felügyelet alatt állott. Ötödik Tanú: Sípos Lajos, 53 éves mezei gazda Somoson. Szintén van tudomása arról, hogy Biró 49. után egy évig fogva volt, hogy a rárótt 1000 frtnyi hadi sarczot részletekben lefizette. Heydte hadparancsnokkal, mint községi jegyző, többször érintkezett. Heydte szerinte Marosvásárhelyt a Sáros utczában a Csíki-házban (az inkr. közlemény szerint. „Arany kereszt"-nél) lakott s 1851-ben már távozott Marosvásárhelyről. Előadja továbbá, hogy Nagy Lajos ellenségeskedésben élt Biró Mihálylyal, miután az öt, mint rosz hirben forgó egyént, házából kitiltotta. Nagy Lajos s az efféle emberektől hallotta tanú is, hogy Biró Mihály fedezte volna fel az öszszeesküvést. Tanú végül megerősité, hogy Biró rendőri felügyelet alatt állott s hogy házát többször kikuttatták. Tudomása szerint Bírónak 200 hold földje van, mi Erdélyben már szép birtok, de azt szüleitől örökölte s alig szerzett hozzá. Hatodik Tanú: Princz János, 50 éves, küküllőmegyei törvényszéki kiadó. Tanú 1851—60. közt a gránátosoknál szolgált, s 1851-ki február — június hónapokban porkolábnak volt alkalmazva. Mint porkolábnak a többi közt egyszer meghagyták, hogy az egyik fogdát (a számára nem emlékezik) tisztittassa ki, mert uj rabot hoznak. Ü megtette s ebbe zárta Biró Mihályt, kit az nap látott először. Másnap az ,óbester" az ezredorvossal a börtönöket látogatván, Bíróhoz is bement s tanúnak az mondta :"-Gehn Sie a bissel hinaus." Tanú ép azért nem tudja,hogy ott benn mit beszéltek; midőn az „óbester" kijött, meghagyta neki, hogy az orvost Bíróhoz mindig bebocsássa. Előadja különben, hogy a fogdákat más rabok bezárása előtt is kitisztogatták; hogy a rabok egymással nem közlekedhettek s hogy Birót fogdájából nem vitték fel a kihallgatási terembe, azon eseteken kívül, midőn a kihallgatás sora rá került. Arra nem volt utasítva, hogy Bíróval szelídebben bánjon, s ha Bírón a betegség jeleit nem látta is, de az orvos vitt neki orvosságot. Ezzel a tanúkihallgatás véget ért. Ezután felolvastatnak a többi, meg nem jelent tanuk által beküldött bizonyítványok, melyek mind Biró Mihály köztiszteletben állásáról tanúskodnak. A törvényszék elnöke d. u. 3 órakor felfüggeszti az ülést. A tárgyalás egy óra múlva tovább folytattatik. A bizonyítási eljárás be levén fejezve, következnek a vád- és védbeszédek. A vád- és védbeszédeket ez úttal tér szűke miatt nem közölhetjük bővebben, fenntartjuk azonban magunknak, hogy legközelebbi számunkban azokra visszatérjünk. Az álláspontot melyet a vád és védelem elfoglalt, már fennebb körülirtuk és megvilágítottuk, és igy az által, ha legközefebb ezen, a hazai törvénykezési életben kétségkívül figyelemre méltó vitázatot lehetőleg hiven fogjuk közöluijobb szolgálatot vélünk tenni a szakközön.-égnek, mint hogy ha már ezen számban kivonatilag ismertetnők azt. A bíróság által az esküdteknek feltett kérdések következők voltak: 1) Vájjon az emiitett közleményben foglaltatik-e Biró Mihály ellen rágalmazás ? igen, vagy nem ? 2) Viijjon e közleménynek szerzője-e Orbán Balázs? igen vagy nem? 3) Vájjon vádlott ennek folytán a rágalmazási vétségben vétkes-e vagy nem? Az ülés ezután rövid időre fölfüggesztetvén az esküdtek szobájukba visszavonultak. Az esküdtek félórai tanácskozás után viszszatérve, GhyczeySamu, az esküdtek főnöke kinyilatkoztatja, hogy az esküdlek az 1, kérdésre nyilt szavazás utján 10 szavazattal 2 ellenében nemmel, a 2. kérdésre egyhangúlag igen-nel s a 3 kérdésre egyhangúiig nein-mel válaszoltak. A bíróság elnöke erre kijelenti a bíróság következő Ítéletét: Orbán Balázs az ellene Biró Mihály magánvádló által emelt rágalmazási vád alól felmentetik, és vádló Biró Mihály 103 ft 88 kr perköltségben és 570 it tanudijak megtérítésében elmarasztaltatik. Vádló bejelenti a semmiségi panaszt. Az ítélet esti % 9 órakor mondatott ki. * (A „K ob o 1 d" - f é 1 e sajtóper) közlésénél említettük, hogy megjegyzéseink lesznek az eljárás egyik pontjára. Ezen megjegyzéseink megtételét azonban kénytelenek vagyunk elhalasztani, mivel a mint értesülünk, a beadott semmiségi panasz az általunk táigyaltatni szándékolt pontra is kiterjed, bevárjuk tehát még a kérdés a semmitőszék által el lesz döntve, s akkor minden esetre hozzá szólandunk. * (Botrány per Bécsben) A bécsi esküdtszéki sajtóbiróság előtt érdekes per tárgyaltatik, melyben mint főszemély Beust gróf szerepel s tanukul ministertanácsosok, osztályfőnökök, bank'gazgatók, bankárok, börzeügynökük és hírlapírók vannak meghiva. A per tárgyát azon vádak képezik, melyekkel ac „Oest. Oekonomist", melynek akkoriban Scháffle tanár, a jelenlegi bécsi kereskedelmi minister volt intéző lelke. Beust gróf kaczellárt a franc-osztrák bankkal való összeköttetése miatt illette. Herzog Mór lapján védelmezte Beust grófot s két czikkben személyesen megsértette az „Oest Oekou." szerkesztőjét Sommersfeld urat. Sommersfeld e czikkek miatt sajtópert indított Herzog ellen s e per van most tárgyalás aiatt. A cnriai döntvényekben kimondott elvek. a) Semmiliinéki hatávoza'nk. — Perújítás esetében perujitó felperes azon összegre, melyet az alapperbeli ítélet folytán letéteménvezett, a biztosítási végrehajtást szinte csak a prndt. 338. §. alapján intézhet. (10336. sz. 1870. évi november 10.) — Igatlanokra vezetett végrehajtás alkalmával szőllok és erdők elkülönítetten becsülendó'k — ha a felek az együtt'eges becsüben világosan meg nem egyeznek. (11870. sz. 1870. évi deczember 2.) — Az ingatlanra betáblázott hitelező csak az igény- és tehermentes ingatlan jövedelmeiből kereshet kielégítést az állag árveréseinek mellőzésével. (12510. sz. 1870. évi deczember 15.) — Perletétel esetében valamely per perújítás nélkül is újra folyamatba tehető ha a perletétel alperesnek helytelen perbe idéztetése folytán következett be. (12493. sz. 1870. évi deczember 21.) — Ha az alapper ugyan esküvel fejeztetett be, de az eskü csak a per egyik tárgya tekintetében tételett le, — a perújításnak helye van. (13397 sz. 1871. évi január 12.) — Nem tekinthető elkésetten beadottnak azon semmiségi panasz, mely csak azért nyújtatott be a zárhatáridőn tul, mivel az illető bíróság székhelyétől távol levén, a beadványok elfogadása és beiktatása iránt rendelkezni elmulasztotta. (289. sz. 1871. évi január 27.) — A prdt. 580. és 581. §§-aiban előirt eljárásra, midőn azt egymással kiegyezett nagykorúak kérelmezték a hagyatéki ingatlanokra nézve, a birtokbiróság és nem a telekkönyvi hatóság illetékes, még az esetben is, ha egy más birói hatóság területén fekvő ingatlan egyideiüeges átíratása kérelmeztett is. (12856 sz. 1871 évi. február 3.) Egyleti közlemények. * (Meghívás) a budapesti ügyvéd-egylet negyedik szakosztályának 1871 évi martius 9-én d. "u. 6 órakor az egylet helyiségében tartandó ülésére. Napirend. Előadói jelenté? az ügyvédi rendtartás iránti rainisteri törvényjavaslat tárgyában. — Elnöki megbízásból: Dr. S i e g m u n d Vilmos szakosztályi jegyző. K (nevezések, rálasztások, áthelyezések, kitüntetések és nyuírdijazások. * (Viber Mór) pesti kir. táblai fogalmazó a pozsonyi vtótszékhez rendes bíróvá neveztetett ki. * (B o g o v i c s Imre) Zágrábmegye főispánja, a horváth-szlavon-dalmát ministeriumnál ministeri tanácsossá nem neveztetett ki. Vegyes közlemények. * (Dr. Pauler a budai választók előtt.) Dr. Pauler Tivadar közoktatási mhister ur f. hó 5-én (vasárnap) jelent meg Buda város első kerületének választói előtt, mely kerűlec őt a jelöltségre felszólította. A minister ur hosszabb beszédben adta elő programmját, melyből némelyeket mint s jogi szakközönséget kiválólag, érdeklőt kiemelünk. A létesítendő reform — munkálatokról szól a mindenekelőtt hangsúlyozta a polgári és büntető tőrvényköny v mielőbbi elkészítését. pA48-iki törvények" —mondáő — kimondták az ősiség eltörlését. Ezen elvnek gyakorlati alkalmazásalényeges változást szült összes jogrendszerünkben. Ennek folytán többi jogi intézményeink öszhangzatos átalakítását még nem eszközö hettük. A jogfolytonosság elvein alapuló, a polgári élet és forgalom igényeit tekintetbe vevő és a tudomány haladását visszatükröző polgári tőrvénykönyv tehát országunk szükségleteinek egyik legfőbbike. De ennél talán még égetőbb szükség oly büntető törvénykönyv létesítése, mely az igazságot a humanismussal kellő őszhanerzásba hozza." A beszéd kiterjeszkedett hazai közéletünk valamennyi ágára, mindenütt határozottan a reformot sürgetvén. Hogy mikép beszélt Pauler. azt ugy hiszszük felesleges mondanunk. Jeles előadását ismeri olvasóink legnagyobb része. Mindazon által be kell vallanunk, hogy némi aggálylyal néztük elébe Pauler fellépésének a közéleti szónoklat terén. Tartottunk attól, hogy szónoklata nagyon emlékeztetni fog a tanárra. Azonban csalódtunk. Valamint a mult évben, midőn mint a jogászgyülés elnöke annak tanácskozásait vehette, általánosan feltűnt, hogy ő ki soha sem vett részt valamely nyilvános gyülekezetben, a parlamentarismus szabályaiban a legkissebb részletekig jártas volt, és azokat nagy könnyűséggel kezelte, ugy most is a politikai szónoklat terén már a legelső alkalommal egész biztossággal mozgott. Szóval az országgyűlés Panlerben ha nem csalódunk első rangú szónokot nyer. * (L e g u j a b b csődök) Pest város törvényszékénél : Buczek Adalbert czipészmester ellen, perügyelő Thold Titus. bejelentési határidő május 24—26 tömegeonduok választás Martius 10. * (A pesti kir. it é 1 ő tábla) folyó évi január havi ügykimutatása szerint január hóban 4895 elintézendő ügy darab érkezett be elintéztetett pedig 5371, s szerint 476 számmal több a beérkezettnél, mely a mult évi hátralékokra esik. * (Francziaország jelenlegi ministerei) közt egy sincs fiatalabb egy félszázainál. Thiers 74, Dufaure 73, Larcy 65. Favre 62, Lefló 61. Simon 57, Lambrecht 52, Picard 51 éves. Ügyvéd négy van köztük: Thiers, Dufaure, Picard és Larcy. * (K ö g t ö n bíráskodást) vitt végbe két temesmegyei pandúr mint a „T. Z." írja Egy belinei földmiveshez voltak kiküldve 6 frtnyi exekutió miatt. Lefoglaltak két lovat, de a gazda fia azekat magáénak állítván, a mit az egész falu is bizonyított, a pandúrok ismét hazamentek. Ott állítólag azt a parancsot vették a szolgabirótól, hogy a legényt „élve vagy halva" szállítsák be hozzá. Visszatértek s midőn az ifjú nem akarta őket jószántából követni, az egyik pandúr rálőtt mire az halva rogyott össze. A vizsgálat természetesen megindittatott és Ormos alispán ur erélyes intézkedése folytán a felbőszült nép is lecsendesittetett. * (Az első polgári házasságot) Magyarországon, ha a M. A." híre igaz, a sopronmegyei Szili mezővárosában tartották volna febr. 20-án. Az ottani rém. kath. segédtanító, Markó