Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 10. szám - Esküdtszéki csarnok. [4. r.]. Esküdtszéki tárgyalás

— 115 — a tervrajz és évszaki rendszer több példányához jutván, ezzel elindult mindenféle proselítákat csinálni, és minél több embert bevonni, így ment el Agárdra Nagy Samuhoz, a vitéz honvéd századoshoz, és őt ezredességgel kínálván meg, a titkos társulatba való részvételre akarta rábírni, de Nagy Samu már akkor bizalmatlan lévén iránta, ki nem hallgatta, sőt az akkor N. András-falván lakó Földváry Károly honvédezrest. Dézs testvéreket, Fülöpöt és más rokonait és honvéd bajtársait is óvatosságra inté. Ezek nem is mentek be a kivetett hálóba, és bár elfogattak, miután a részvételt bebizonyitani nem lehetett, szabadon is bocsáttattak. Biró azonban folytatta pokoli terveit. Horváth Károlylyal szüreteken Belvároson találkozván, a titkos terv kivitele iránt tanácskoztak. Onnan Biró november vége felé Vásárhelyre menvén, tőrtént, hogy a beavatottak egyike egy sötét éjszakán az „Arany kereszt" vendéglőben levő szállásra mentében Heydte lakásából a köpenybe burkolt Biró Mihályt látta kijönni. A rendőrbiztosnál tett ily éjjeli látogatásait már mások is vették észre, és az emberek rebesgették, hogy Biró az egész tervezettet elárulta Hevdténak." Továbbá mondja: „Biró Mihályt 1849-ben Bém a Marosszéki hármas comité tagjává nevezte ki, majd mindenki bámulatára, mig társai hosszasan raboskodtak, ő Heydte által azonnal szabadon bocsáttatott, ügy kell lenni, hogy már ekkor is elvállalta az akkor nagyon is jövedelmező kém szerepet.1' Az 52. lapon: „Azonban Biró ez idő szerint csak általánosságban a személyek és részt vevők megjelöláse, és minden commentár nélkül fedezte fel az összeesküvést, ugy látszik, hogy árulásában sem tudott őszinte lenni, vagy inkább a kémek azon ügyesebb, és azért mélyebb megvetést érdemlő fajához tartozott, kik minden oldalról biztosítani ügyekeznek magukat. Körülbelül ugy okoskodhatott, hogy ily előzetes feljelentés is elégséges arrra, miszerint az osztrák rendőrséggel szemben magát biztosítsa, mig más oldalról, ha a mozgalom sikerülne, ottani szereplése és emelkedése szintén biztosítva lesz. Akadályok előgördülése esetében majd a részletesebb leleplezés az osztrák rendőrség részéről is nagyobb jutalmat fog hozni. Ő tehát azon rafinirozottabb fajtájú árulók közé tartozott, kik áldozataikért minél nagyobb dijat akarnak szerezni. — Minden arra mutat, hogy Biró Heydténak bemutatta a tervezet és évszaki rendszer egy egy példányát és kapcsolatban ezzel a társulatban részt vettek névsorát • is átszolgáltatta a rendőrségnek." Az 53. lapon: „Tapferner előbb szép móddal kéroleg, később a foglyokat becstelen szaszavakkal illetvén, iszonyúan ijesztgetve akarta vallomásra birni; a mi nem sikerülvén, a hadi tőrvényszéknél ;izon javaslatot tette, hogy a feladó Biró Mihályt hozassák be Szebenbe a végett, hogy a vizsgálat sikeresebb vezetésére adatokat és utasítást szolgáltasson. Ennek következtében a vásárhelyi térparancsnokság rendeletet kapott Bírónak beszállítására, ki nem sokára kényelmes kocsiban minden fedezet nélkül éjjel megérkezett Szebenbe, hol a sétatér melletti sörházba titkosan beszállásoltatott. Innen éjjeli 11 órakor a kémet jellegző köpenybe burkoltan ment a Heydte elnöklete alatt tartott hadi törvényszéknek kolostori helyiségébe, hol 25 ivre terjedő vallomást tett, melyben a foglyok mindenikének megjelölte körülményeit és részvételét az összeesküvésben, találkozásaikat, beszélgetéseiket, és egyszersmind megjelölte Török vásárhelyi szállásán azon titkos rejtek helyet, hol a forradalmi irományok, nyomtatványok, levelezések és névsorok elrejtve voltak. Másnap bő jutalommal bocsájták öt el, még pedig titokban mint jött. — De azért a foglyok nem csak ott létéről, hanem vallomásairól is tudomással birtak, mert midőn szállásáról éjjel a hadi törvényszékhez ment, egy szebeni jó érzelmű magyar a sétatéren felismerte és a Szebenben tartózkodó Nagy Samunéval közölte. Ez pénz által mindig nyitva tartott titkos uton közölte férjével. Másrészt volt a törvényszéknek is egy megvesztegetett tagja, ki által Nagy Samu értesült Biró vallomásáról is. Ő aztán a foglyok leleményes távsürgönye, (falon való kopolás) segélyével tudatta szomszédaival; ezek tovább adták, és igy a foglyok nagy része tudomására jutott. — Tapferner erélyesen folytatta a vizsgálatot Biró útba igazítása nyomán. Legelébb Demjén Lajost kérdezték ki, a ki fölegjazért, mert Biró utasítása következtében az auditor oly részletes körülményeket hozott fel, melyekből következtethette, hogy ugy is már mindent tudnak, terjedelmes vallomásokat tett. Hasonlólag tettek többen is, mely vallomások, és Biró nyomba igazítása alapján számos elfogatás történt.4 Ugyanazon lapon: „Tapferner véres müvéhez ujabban szükségelte Biró Mihályt. Ez újból hivatott. De mivel első Szebenben létét és ott viselt dolgait nem csak a fogdában tudták, hanem Marosszékről is kiszivárogván, az árulás iránti gyanú mind biztosabb alapot nyert, azért az eszélyes gazember midőn ujabban Szebenbe idézték, azt mondá fogassatok el." Az 54. bpon: „így a profósz jó előre tudta, hogy az áruló, Biró Mibály fog megérkezni. . . Biró Mihály a vádlottaknak szemébe mondotta vádjait máskor egy mellékszobában elrejtve hallgatta a foglyok feleleteit és onnan időnkint beküldött jegyzékek által utasitotta az anditort a teendő kérdések és a foglyok kelepczébe csalása iránt. . . Nagy Samut Biró Mibály szobájába helyezték el. Bárkire is kellemetlen társaság leende egy ily elvetemült emberrel való együttlakás, de főleg Nagy Samura, mert Nagy Samu az összeesküvésről mással nem beszélt, mint épen az őt belevonni akaró Biró Mihálylyal. Ezt még kétségtelenebbé tette azon körülmény, hogy Nagy Samu Frankfurtból levelet kapott, melyben bizonyos lotteriában való részvételre hivatott fel. Biró Mihály volt az, ki annak mystikus értelmét felfedezni hitte, és a lotteriában való részvétet a titkos összeesküvéssel hozta kapcsolatba. Ezen frankfurti levél aztán Nagy Samu vallatásaiban nagy szerepet játszott, pedig azt csak is Biró Mihály tudta, és igy más be sem jelenthette. De mindezen előzmények nem tudása esetében is együttlakásuk körülményei felfedezhették Biró árulását." Továbbá „A legnagyobb vétkes Biró Mihály, a hazafiságnak elvetemült Judása, ki annyi ártatlan vér kiontásának, ki annyi kiállott szenvedések főokozója volt, ugy látszik, pénzben kapta ki vérbérét, miből kisgörgényi birtokán fényes palotát épített, azt nagyszerű mükerttel környezte, és az élet minden kényelmeit megszerző magának. De ott egyedül, megvettetve, mindenkitől kerülve folytatta és folytatja életét. Ha valahol megjelent, mindenki távozott, ha ha valahol szólott, senki sem felelt, ha a városban fényes fogatán megjelent, nem volt egy étterem hol vértől piszkos pénzéért ételt kaphatott volna. 1861-ben pedig, midőn mint 1848-iki bizottsági tagnak neve felolvastatott, az egész gyülekezett rákiáltott, hogy meghalt. És valóban az ilyen élet egyenlő a legiszonyúbb halállal, mert az ily ember élve van eltemetve, és ily élet hordozása a legnagyobb gyötrelem, főleg midőn az egyén nem bir az üdvözitöt elárult Júdás Iskariotes azon bátorságával, hogy vérbérét visszavive felakassza magát." A felolvasott vádlevélre s az inkr. közleményre nézve előzetes észrevétel fenn nem forogván, a bizonyítási eljárás veszi kezdetetét. S ár k ány József elnök előadja, miszerint a panaszlevél Biró részéről még m. é. jul. 1-én adatott be, minek következtében a vizsgálat Kolozsvár városa törvényszéke részéről m, é. sept. 17-én eszközöltetett. A vizsgálati jegyzőkönyv a bíróság előtt van mellékleteivel együtt; miért is felhívja a feleket, kivánnake azokból valamit felolvastatni ? Védő kívánja a vizsgálati iratokhoz mellékelt okmányok felolvasását. Vádló ügyvéd az okmányok felolvasása ellen nem tesz észrevételt s noha a törvény ellen van, felhívja a vádlott felet, hogy Bíróra vonatkozó rágalmi ténykörülményeket bizonyítsa be. Vádlott több magánbizonyitványt nyújt be a vádbeli czikkben foglalt tények igazolása végett. Vádló e bizonyítványokat megtekintvén, ugy találja, hogy ezek a sértő állitások igazolását czélozzák s amúgy is mult évről keltezvék, holott vádlott müve már korábban jelent meg; ennélfogva ellenzi ezek felolvasását a sajtótörvény 24. §-a alapján. Egyúttal ugyanezen törvény 25 §-a alapján több, magánvádló mellett szóló erkölcsi bizonyítvány felolvasását kéri. Elnök előadja, hogy vádló tanukra is hivatkozott, kik közül azonban többen betegség miatt meg nem jelenhettek. Vádló ügyvéd a meg nem jelent tanuk kihallgatásától eláll. Elnök: E szerint kihalgataadők: Lázár Eszter grófné, Sípos Lajos, Szathmári Mihály, Boncza Imre és Princz János. Vádló ügyvéd: Még Berzenczev László kihallgatását kéri, nr'után ő a teremben jelen van. Vádlott nem tesz kifogást a tanuk személye és kihallgatása ellen. A bíróság erre visszavonulván, a felek előterjesztett kívánságai tekintetében a következő határozatot hozza: A tanuk kihallgatásának, a vádló által bemutatott erkölcsi bizonyítványok, valamint a vizsgálati iratokhoz A—K alatt mellékelt okmányok felolvasásának hely adatik; ellenben vádlott azon kérelmétől, hogy bemutatott magán-bizonyitványai felolvastassanak, elüttetik, miután a sajtótörvény 24 §-a a sértő állitások bizonyítását meg nem engedi. A felek nem tesznek észrevételt a biróság ezen határozata ellen s kívánságukra mindenekelőtt a vizsgálati iratokhoz mellékelt okmányok olvastattak fel. E mellékletek a „Magyar Polgár" m. é. 77—86. számaiban a Biró árulás ügyére vonatkozó közlemények, melyének tartalmából a következő főbb momentumokat emeljük ki: Az A) alatti jegyzőkönyvi kivonat szerint Biró 1861-ben jun. 4-én a maros-széki választások alkalmával, mint erkölcsi halott a szavazatot nyert egyének névsorából kitörültetett. B) alatt a kivégzett Török János tanár utolsó levele, melyben Bírót mondja az összesküvés elárulójának, a mennyiben a policzia kezébe oly okmányok kerültek, melyek rajta kivül csak Bírónál voltak meg. — A további mellékleteket Bereczky László, Kenderesi Elekné, Molnár József, Török Jánosné, Eosnyai János, György Zsiga, Kovács Áron (a halálra itélt összeesküdteket kkérő ref. pap), Gál László és Nagy Lajos nyilatkozatai képezik, melyekben vonatkozással Biró Mihálynak „Önvédelem" czim alatt kidott röpirátára, részint közvetlen, részint közvetett tudomásukból oda nyilatkoznak, hogy az 185 V2-iki összeesküvésnek elárulója csakugvan Biró volt. Ezen okmányok felolvasása után a tanuk behivatnak és leteszik az esküt. Első tanú Lázár Eszter grófné, 37 éves, birtokosnő. A hozzáintézett kérdések folytán előadja, hogy a feleket ismeri, hogy Biró a forradalmi tervezetet vele közölte s még többekkel is. azon kijelentéssel, hogy egyesüljenek. Ez Medgyesfalván a grófné lakában történt. Tanú csatlakozott is a tervhez, mindamellett a miatt később semmi bajba sem keveredett. Vádló vagyoni viszonyai tekintetében ugy tudja, hogy Biró jól áll, bár birtoka nagyságát határozottan meg nem mondhatja ; annyit azonban tud, hogy Bírónak sem palotája, sem mükertje nincs. Erdély közhanggulatára nézve a Biró-ügyben előadja, hogy Bírót sokan csakugyan 1851-iki összeesküvés elárulójának tartják; de tanú soha sem tekintete annak s ilyet Bíróról eleitől fogva nem tett fel. Második Tanú: Berzenczey László, 50 éves róm. kath., országgyűlési képviselő. Az 1851iki forradalmi tervből közvetlen tudomása nincs, miután azon időben menekült volt. Nőtestvére azonban benn volt a perben, be is volt fogva, s ennek következtében kiszabadulása után mindjárt el is halt. A feleket személyesen ismeri. Biró Mihályt még 48-ból, midőn egyike volt a legerélyesehb kormánybiztosoknak: Orbánnal pedig együtt volt száműzetésében. Már künn az emigrátióban beszélték, hogy a forradalmi tervet Biró árulta volna el, s ezt 1867-ben midőn hazájába visszatért, szintén hallotta. Azonban nővére, kivel levelezett, soha sem irta, hogy Biró lenne annyiak szerencsétlenségének okozója. Biró kisgörgényi házát hazajövételekor ugy találta, mint 48-ban látta; a mi pedig Biró kertjét illeti, neki már 48 előtt is hires almái voltak. Harmadik Tanú: Roncza Imre, 52 éves, küköllőmegyei írnok. A felek közül csak Birót ismeri. Az 1851-ki forradalmi tervben közvetlen része volt s két izben rövid időre Biróval egy fogdában volt elzárva; harmadik társuk Nagy Samu volt. Nagy Samu in-lázban szenvedvén, későn feküdt s elalvása előtt sokat rángatódzott, nemkülönben későn is kelt: — mig tanú Bíróval, mint egészséges emberek már 7-kor felkeltek Nagy S. ezért megtiltotta nekik, hogy addig, mig ő felébred, kopogjanak vagy hangosan beszéljenek. Ez rájuk nézve kellemetlen olt * Bttó ezért raportra ment s kérte áthelyeztet eset M dőn ezt Nagy Samu megtudta, b akarta ot en-