Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 10. szám - Esküdtszéki csarnok. [4. r.]. Esküdtszéki tárgyalás

— 114 Miután végre a felmutatott záloglevelekben oly tételek is foglaltatnak, milyenek például az A) alattinak 2-ik pontjában aláhúzott sorai, a B) alattinak 3-ik, C) alattinak 5-ik és D) alattinak 4-ik pontjai, melyek érvénytelensége bíróilag kimondandó, az ily feltételeknek a kiváltási levélbe (a dec. 37 pig. in div. Comit.) lett felvétele esetében, valamint, miután a íenntebbiek szerint kétségtelen zálogos birtokok a zálogtartó város által a fennebbi telekkönyvi kivonatok szerint, mások nevére törvénytelenül lett átruházása által, a kiváltás bonyodalmaknak is kitétetett, ily esetben pedig a bíráskodás, az idézett döntvény szerint, és 1715. 28. értelmében a tekintetes királyi itélő táblát illetné. Mindezek okáért alázatosan esedezem a tekintetes királyi itélő Tábla előtt méltóztassék ebbeli keresetem tekintetében az orsz. bir. értek. 58. és következő §§. értelmében rendes Írásbeli eljárást elrendelve, sz. kir. Debreczen város közönségét illetőleg azon város polgármesterét valamint az E) F) G) alatti telekkönyvezett birtoklókat is, rövid de elégséges határidő alatt beadandó elleniratra kötelezni, és a kifejlendőknek kifejléséhez képest alperes várost s illetőleg a telekkönyvezett birtoklókat a keresetbe vett és a fentebbi" E) alatti szerint az Ebes pusztai 1 — 118. számig, a Szepes pusztai 1—S5 telekkönyvi számig, Boldogfalvai (a G. alatti terjedelmet is beleértve) eredetileg 28 és fél portábul állott, Fanesika pusztai az M) alatt rekesztett Debreczen-nagyváradi értesítőben maga az alperes nemes város által 3531 holdra tett, fanesika szinte azon M) alatti szerint 2207 holdat tevő, valamint a Szováth község (13, 437,) 35 telekjkben foglalt birtokra, mint zálogokra nézve, zálogváltási jogomat a fennebb is idézett 1) alatti birói megintés figyelembevétele és a törvénytelen feltételek és netalán időközbeni bonyolítások érvénytelenítése mellett bíróilag kimondani, és alperest, a félszámitandók felszámítása után kiderülendő összegek lefizetése iránt a fenutebbi zálogbirtokoknak, visszabocsátására és a perben fel- I számítandó költségeimnek végrehajtás terhe melletti lefizetésére kötelezni. Tisztelettel lévén a tekintetes királyi itélő táblának. Pesten Szent-András hava 5-én 1867. alázatos szolgája Jassik Menyhért, saját nevében, s úgyis mint érdektársai meghatalmazottja. A királyi táblára beadott 24147 sz. alatti zálogváltó kereset ellen melyben azonban egyszersmind a zálogszerződésbeli némely feltételek érvénytelenítése is kéretett, az alperes fél a bíróság "ellen 7994/868 sz. a. beadott kifogással élt, melyre nézve a kir. táblán] tartott tárgyalás alkalmával mindkét fél meghallgatása következtében e követketkező 12380/808 sz. alatti végzés Hozatott: „Mi első Ferencz József sat. sat." „Végeztetett: Minden, a birói illetőségen tul a kereset megindithatását, úgyszintén felperes leszármazását és kereseti jogosultságát illetőleg vitatott, ide nem tartozó kérdések ezúttal mellőztetvén, miután felperes keresetlevelében és ezzel egybehangzólag az illetőség elleni kifogások feletti tárgyaláskor bemondott viszouválaszában a kérdéses birtokoknak zálogbóli kibocsátásán tul még az illető záloglevelekbe foglalt és a zálog bontását akadályozó feltételeknek érvénytelenítését is kéri; ily érvénytelenítési keresetek pedig ezelőtt is a kir. itélő táblának illetősége alá tartozván ugyanaz az ideigl. törvk. szabályok 29 §-a szerint mint első folyamodásu bíróság, minden azelőtt ide tartozott és későbbi törvények által meg nem szüntetett perekre nézve vissza állíttatott, — a kifogásolt birói illetőség megállapíttatik és alperes városnak meghagyatik, hogy jelen végzés jogérvényre emelkedéséről s/.ámitva 15 nap alatt ellenbeszédét a különbeni törvényes következmények terhe mellett adja be. Egyszersmind pedig, miután Jassik Menyhért felperesnek a mult évi 24147 sz. alatt hogy a további kézbesítésnek elfogadására helybeli megbízottat nevezzen, meghagyatott, de ő ezen meghagyásnak eleget nem tett, részére saját költsége és veszélyére gondnokul Záborszky Béla helybeli ügyvéd kineveztetik, kinek minden, ez ügybeni kézbesítések Jassik Menyhért részére eszközöltetni fognak. Miről e perben álló felek névszerinti alperes Debreczen városa nevében Fekete László ügyvéd ur úgyszintén a kinevezett gondnok értesitendők. Mely s. a. t. Ezen kir. táblai végzés a fmltsgu hétszemélyes táblának M,63/1S68 sz. alatti határozata által is indokainál fogva egész terjedelmében helybenhagyatott és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldettek. Ennekutána alperes a két legfőbb törvényszék egybehangzó ítéletének következtében illetékesnek kimondott kir. táblára M"/s6p al>rkén elleniratát be is adta; a következőkben. Tekintetes királyi itélő tábla.' I.Aszemélyesperelhet őségtárgy áh a u. a) A keresetlevelet, s mellékleteit tekintve, felperes Jassik Menyhért ur nemcsak a maga személyében, hanem agj is mint érdektársainak állítólagos meghatalmazottja, alapítja keresetét s perelhetőségi jogosultságát az A. B. C. D. alatti zálogpótléki szerződvényekre, s az általa felhívott ősiségi törvényekre, jelesen a 11. T. K. I. Kész 80. 81. 82. czimeire, és a mi különösen megrovandó, a soha nem is létezett valami 1618. 62 és (1655) évi 52-ik törvényezikkelyekre, állítván „hogy ezen, és még általa idézendő több hazai törvények szerint, a zálogba adott javak a törvényes véreknek visszabocsátandók lennének, s hogy ugyanazon vérbeliek által bár különböző időkben elzálogosított ugyanazon egy osztályos javakat, a vérbeli leszármazottak bármelyike kiváltani jogosítva leuuo; az ő vérbeli leszármazása pedig — ugy mond, — mint az L. alatti szerint az 1461-ik esztendőben osztozkodott Szepessyektől 13-ik ízben álló örökösnek, és azon Szepessy családbeliektől leszármazott számtalanok meghatalmazottjának, igazolva lenne." (Folytatják.) Esküdtszéki Csarnok. 7 Esküdtszéki tárgyalás. ' (Február 2. reggeli 9 órakor.) (Biró Mihály magánvádja Orbán Balázs ellen.) (F.) A f. h. 2-án a pestkerületi esküdtszék előtt tárgyalt eset több tekintetben kiváló érdekű volt. Már azon körülmény is, hogy az eset szoros kapcsolatban volt az erdélyországi Mackféle összeesküvéssel, a közönséges rágalmazási magán-vádak niveauja fölé emelte azt. Mindenki várta ugyanis, hogy ezen tárgyalás által fel fog viiágosittatni az ötvenes éveknek azon tragikus episodja, melynek folytán három erdélyi köztiszteletben álló férfiú a vérpadon lelte halálát. 1851-ben az emgiratió által összeesküvés terveztetett, melyben különösen számosan vettek részt a székelyek közül. Az osztrák kormány nyomára jött a dolognak, de a közelebbi részleteket nem volt képes kifürkészni. Leküldetett tehát Erdélybe a dolog nyomozására br. Heydte, mint teljhatalmú biztos. Számosan elfogattak, többek közt Biró Mihály is. A vizsgálat befejezése után hárman, az összeesküvés ottani fejei, kivégeztettek, többen hosszabb rövidebb bóntönre ítéltettek; Biró Mihály azonban, ki a főszereplők egyikének tartatott, a vizsgálat befejezése után szabadon bocsáttatott. A közvélemény ennek \ folytán ellene fordult, mivel több jel arra látszott mutatni, hogy azért maradt büntetlenül, mert ő volt azt ki elárulta az összeesküvést. Mily jogosultsággal birt ezen gyanú, azt e helyen megítélni annál kevésbé lehet hivatásunk, mivel az esetet bizonyos homály burkolja, melyet ugyan a lefolyt esküdtszéki tárgyalás némi tekintetben eloszlatott, de teljesen nem világította meg az akkori eseményeket. A tárgyalás rövid megszakítással 12 órát vett igénybe, és az esküdtek valóban feláldozó kitartással és nagy figyelemmel hallgatták végig ugy a bizonyítási eljárást, valamint a terjedelmes vád- és véd beszédeket is. Nem mulaszhatjuk itt el azonban egy jóakaró megjegyzést tenni. Nem egyszer vettük már észre, hogy egyikmásik esküdt — és pedig épen azok, kik a legintelligensebb osztályokhoz tartoznak — a vád vagy védbeszéd alatt különféle jelek által, úgymint arczfintoritásokkal, kézmozdulatokkal, vagy szomszédjához intézett, de a szóló által is hallható, megjegyzéssel fejezi ki nem — helyeslését. Tiszteljük mi mindenkinek egyéni véleményét, és épen a bírótól kívánjuk meg leginkább, hogy önálló ítélete legyen, ,~ de annyi önuralmat az esküdtnél mégis megkívánunk, hogy mikor a felek beszélnek, eszmemenetének ne adjon külső jelek által kifejezést. Gondolják meg azon bizonyos esküdt urak, mily benyomást tehet azon egyénre, kinek polgári becsülete, vagy személyes szabadsága függ az esküdtek verdictjétől, hogy ha akkor, midőn ő bizalommal fordul az esküdtekhez, és előhozza azokat, a miket saját érdekében érvényesíteni szükségesnek tart, — ha akkor épen azok egyike részéről, kik hivatva vannak felette a verdiktet kimondani, egy gúnyos mosolylyal vagy egy fagyasztó megjegyzéssel találkozik. Képzelheti mindenki, mennyire képes ez a szólót nem C3ak megzavarni, de kétségbe ejteni azon reményében, hogy ügye komoly és lelkiismeretes bírák kezében van. Szükségesnek tartottuk ezen észrevételünknek kifejezést adni — sine ira et studio — csak is az esküdtszéki intézmény érdekében. A vád tárgyát képezte Orbán Balázs a „Székelyföld lei rása" czimü müvének egyik fejezete, melyben előadja az 1851-iki összeesküvés történetét, és Biró Mihályt az elterjedt hirek és az alább telsoroltandó adatok alapján éles szavakkal az összeesküvés árulójának bélyegzi. Mint a két fél képviselői dr. Füze3séry Géza és dr. F u n t á k Sándor ügyvédek állottak egymással szemközt. Füzesséry igen gyakran szólott már az esküdtszék előtt, és e téren elismert képesség; Funták most először lépett fel e helyen, de volt már alkalmunk őt mint jeles védőt hallani a Karagyorgyevics - perben, melyben a herczeget védte. Füzesséry ki eddig sok szerencsével működött az esküdtszéknél, — most ez egyszer emberére talált. Érezte ő ezt némimileg előre, és az által akart hatni, hogy roppant nagy részletésséggel bocsátkozott tárgyába. Meg akarta \ilágitani azt ügyet minden oldalról, ugy, hogy beszédje 2 és fél óráig tartottj de nézetünk szerint ez téves eljárás volt. Ő ugyanis ugy látszik ugy fogta fel a kérdést, hogy Orbán Balázsnak nem volt joga az inkriminált czikkben foglaltakat írni, mivel nincs bebizonyítva, hogy Biró Mihály árulta el az összeesküvést, és ennek kimutatására roppant nagy adathalmazt hordott össze, melyet a bizonyítási eljárásban és a vádbeszédben részletesen előterjesztett, és melylyel igazolni kívánta, hogy Biró Mihály nem áruló. Funták azonban védbeszédjében csakhamar visszaterelte a kérdést annak saját medrébe. Élesen körül irta az esküdtek feladatát a fennforgó esetnél: kiemelte, hogy azon kérdés váljon Biró Mihály áruló-e vagy nem, itt teljesen közömbös, és itt csak arról lehet szó. vájjon a közönségben elterjedt hirek oly intensivek-e. hogy Orbán Balázsnak volt joga müvében ezen közhangulatnak kifejezést adni, vagy nem. Védőnek sikerült is az esküdtek teljes figyelmét a kérdés ezen oldalára irányozni, és ebben rejlik nézetünk szerint nagy részben annak oka. hogy a verdikt egyhangúlag felmentő volt. Áttérünk már most a tárgyalás részleiteire. A bíróság Sárkány József elnöklete alatt Paizs Andor Belaágh István kir. táblai ülnökökből állt. Jegyző Dulovics Béla. Az esküdtszék következőleg alakult meg: Dobos József, Ghyczey Samu, Barn e t h Károly, B a r o n y i Benedek. H o f f m a n n Lipót, Baumann Jakab, Eggenhoffer Péter, M e z e y Mór, Depóid, József, Szigeti István, Fröhlich József, G o 1 ds t e i n lgnácz. Póttagok Dobsa Samu, Hajduska Mór. Vádló : B i r ó Mihály személyesen jelen van: ügyvéde dr. Füzesséry Géza. Vádlott Orbán Balázs szintén személyesen megjelent; ügyvéde dr. Funták Sándor. Elnök megnyitván az ülést, az esküdtek leteszik a szabályszerű esküt. Elnök ez "után vádlotthoz intézi kérdéseit. Vádlott, báró Orbán Balázs, 41 éves, iró, lakik Pesten. A vádlevél tartalma következők : Vádló előterjeszti, hogy Orbán Balázs „A I székeiföld loirása czimü 1870-ben megjelent folyóirat 4. kötetének egyik czikkében, mely küi lön lenyomatban is megjelent, oly becstelenitő j rágalmakkal illeti őt, melyeket megtorlatlanul ' egy becsületes emher sem hagyhat. Vádlott a sérelmes czikkben az erdélyi 1851-iki összeesküvés sorsát ismertetvén, az 51. lapon ezen kezdi rágalmazását: „Az ügynek I már ekkor is volt Jiidása. És pedig Kisgörgöj nyi Biró Mihály volt, ki véreivel szemben a : kém és agent provocateur, undok szerepét réj szint kislelküségbŐl, részint ígért jutalomért ugy látszik, hogy már ekkor elvállalta volt. De beszéljenek a tények. Biró a marosszéki szervez. kedés élén állva TöröK János tanárnál, és a i Háromszéken működő Horvát Károlynál behi' zelegvén magát, ezek bizalmát kinyerte, és igy