Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)
1944 / 2. szám - A kaucsuk világpolitikai szerepe
6 MAGYAR KÜLPOLITIKA el az a kijelentés, hogy az eljövendő új világ alapja a nagy- ós kisn-emzetck szuverén egyenjogúsága. Erre'az eszmei biztosítékra hivatkozva a finn-orosz perben sem lehet döntő az egyik fél ötvenszeres túlsúlya, sem kedvezőbben alakult hadászati helyzete. Csak az igazságnak, a -méltányosságnak és a megértésnek szabad döntő súllyal szerepelnie a mérleg serpenyőjében. Magyarország mélységes együttérzésed figyelte annakidején a rokon-nép élethalál-harcát a sokszoros túlerővel. Most ugyanez a nép az igazság magasra tartott fegyverével vívja létharcát független léte, nemzeti fennmaradása lehetőségéért. Együttérzésünk csak fokozódhatott Finnország iránt, mert sorsa sok más kisnemzet sorsának is próbaköve lehet. Az első világháború után sem kértünk mást, csak „igazságos és megértő" békét. Nem kaptuk meg. A világ józanabb fele azóta belátta tévedését és a legjózanabbak a mai példátlan méreteket öltő katasztrófát az első világháború után szűklátókörűén megparancsolt békékre vezetik vissza. A belátás és az elméleti beismerés azonban még messze van a gyakorlati megvalósítástól. Finnország valóban „próbakő". Az ő példájának kell igazolnia, hogy eszmény és valósán között nincs, nem szabad, hogy áthidalhatatlan távolság legyen'. A Finnországgal kapcsolatos döntéstől függ, bízhatnak-e a kisnemzetek az igazságban, amelynek képviseletét a náluk sokkal erősebb hatalmaik vállalták magukra itt -a földön. A kaucsuk világpolitikai szerepe Kaucsuk (eaoutchouc) és nem gummi, mert amit a gyakorlatban gumminak nevezünk, már többé-kevésbbé mesterséges termék. Alapanyaga a Hevea Brasiliensis (parakaucsukfa) ésimás kaucsuktermő növények testéből nyert fehérnedv, a kaucsuktej. Ebből keletkezik, alkalmas vegyi kezeléssel, a mindennapi élet gummija, ez a csodálatosan rugalmas, szívós és mégis szilárd anyag, -melyről Harvey Firestone, az ismertnevű amerikai nagyiparos már az első világháború idején kijelentette: ,,Rubber is the important commodity in the world." És bárha van ebben a ki jelentésben némi „hazabeszélő" túlzás (Firestone a világ egyik legnagyobb gummigyárának tulajdonosa), nem tér el sokban az igazságtól sem. Mert a kaucsuk a mai embe.r életében nélkülözhetetlen. Gondoljunk a mindennapi élet tömérdek, gumimból való használati -tárgyakra, a csecsemő szopókájától, a gumtmi-tenmofórtól a műtőorvos gummikesztyüjén át a „waterproof" gummikabátig és a tűzol-tófecskendoig — gondoljunk a műszaki élet gummi-gépalkatrészeire, járómüveink gummiabroncsozott kerekeire . . . Hol lenne a mai polgári élet, a higiénia, az ipar, technika, közlekedés kaucsuk nélkül! Magunkon érezzük naponta a kaucsukhiány következményeit, melyek hol fontos érdekeinket sértik, hol csak kényelmünkbe vágnak, de mindenképpen fájdalmasak! És tudjuk azt is, hogy ez a hiány a mostani nagy háború következménye, mert gépesített hadviselés elképzelhetetlen kaucsuk nélkül. Hasztalan a legtökéletesebb bombázó, ha kerekeit nincs -mivel abroncsozni; szállítóautó, vontató, páncélos, ágvusüteg, kerékpár és a hadsereg sok ezer fajtájú más járműve mind, mind kaucsukot követel! Kaucsuk-tonnák számolatlan százait nyeli el nap mind nap a háború telhetetlen moloch ja és a kaucsukhiány valamelyik fegyvernemben — még ha átmeneti is — felér egy csatavesztéssel. Amelyik fél nem tudja kaucsuktermelését sziiinvonalon tartani, az előbbutóbb meghódolásra kényszerül kaucsukban bővelkedő ellenfele előtt. Ez a kaucsuk világgazdasági és világpolitikai szerepének rugója Ez a különös, fehér nedv már a múlt század második felében is szerepelt a politikai porondon, pedig akkor még távolról sem használták oly széleskörűen, mint manapság. De a gyakorlati életben mégis annyira elterjedt már, hogy vele foglalkozni, kiadós üzletnek bizonyült. A parakaucsukfa őshazája, mint latin nevéből is kitűnik, Brazília; a brazíliai kormány pedig idejében feliismerte az Amazonas ősrengetegeiben vadon termő növény értékét; a kaucsuktermelést egyedáruságba vette és halálbüntetés terhe alatt tiltotta meg bárkinek is, a Hevea magvainak külföldre szállítását. Az angoloknak azonban szükségük támadt kaucsukra — még hozzá sok kaucsukra - és minthogy saját gyarmatterületeiken akkoriban kevés vadontermő _kaucsuknövény tenyészett, fortélyos sakkhuzáshoz folyamodtak. Elküldték egy ismertnevű botanikusukat, sir Henrv Wickham &t Braziliába, azzal, csempésszen ki Hevea-magvakat Angliába. A fiatal tudós (akkoriban alig harminc esztendős) páratlan merészséggel és ügyességgel oldja meg feladatát: túljár a brazíliai hatóságok éberségén és nem kevesebb, mint 70.000 magot csempész hajójára. Igaz. hogy nem ment egészen simán a dolog; kellemetlen, sőt veszélyes kalandok egész során kellett átvergődnie és akárhányszor csak a rioi angol konzul személyes közbelépése mentette meg a legrosszabbtól. De a nyaktörő vállalkozás sikerült. Az értékes magvak eljutottak Angliába s ott, a híres kewi növénykertben négy százalékuk, azaz 2800 mag, kihajtott. Anglia ezzel áttörte a brazíliai kormány féltve őrzött monopóliumát, ami egvideig heves politikai-huzavonára vezetett a két állam között. De a történteken már nem lehetett változtatni. Anglia, ezzel a kis furfanggal a vilá<» egvik legértékesebb nyersanyag-termő növényének birtokába jutott és természetesen azonnal hozzáfogott, hogy azt gazFizessünk elő a Magyar Külpolitikára