Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 2. szám - Miniszteri látogatás, ipari ünnepnapok Kolozsváron

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 daságilag és még inkább, politikailag, kiaknázaa. A kihajtott példányokat gyorshajóval a délázisdai angol gyarmatokra vitték s ott megalapították az első kaucsuk-ültetvényeket. 18874)en már a hollandindiai gyarmatokon is ültetnek kauesuikfát. A Hevea gombamódra szaporodott. A kezdetben alig kertnagyságú ültetvénykék ma kétmillió hektárra rúgnak . . . A kaucsukültetvények feilődésének első gazdasági következménye az volt, hogv a vad kaucsukot termő vidékek (Délamerika, Afrika) elvesztették addigi jelentőségüket. 1905-ben vadontermő vidékekről a világtermelésnek még 99.7% -át nyerték és csak 0.3%-át az akkor még jóformán tenyérnyi délázsiai ültetvényekről. Az első világháború kezdetekor Brazília és Afrika (Kongó) a világtermelésnek már csupán 40.3%-át, 1927-ben pedig éppenséggel csak 6.9°/»-át szolgáltatta. Felesleges hangsúlyozni, milyen érzékeny csapást jelentett ez Brazíliára, hiszen annak külkereskedelmi mérlegében a vadkaucsuk eddig nem elhanyagolható tételt jelentett, mely nemes valutát vonzott az országba. (Folytatjuk.) KÖZGAZDASÁG A NEMZETI BANK KÖZGYŰLÉSE. A Magyar Nemzeti Bank február 7-én délután 6 órakor tartotta meg közgyűlésének XX. rendes évi ülését. Pósch Gyula dr. elnök mindenekelőtt kegyeletteljes szavakkal emlékezett meg a bank közgyűlésének utolsó ülése óta elhalálozott Schmidt Richárd dr. főtanácsosról. A közgyűlés felszólalás nélkül tudomásul vette a főtanácsos évi jelentését jóváhagyta az 1943. évi zárószámadásokat megadta a főtanácsos részére a felmentvényt és Quandt Richárd vezérigazgató előterjesztése alapjár elfogadta az 1943. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatot. A közgyűlés e határozata szerint a nyereségnek a nyugdíjalap és a tartalékalap 5.5 százalékos rendes, valamint a nyugdíjalapnak a m. kir. kormány hozzá járulásával 5 millió pengő összegben történő rendkívüli javadalmazása után fennmaradó részéből a részvényesek számára 614 százalékos osztalék kifizetése válik lehetővé, ami 6.50 aranykoronának, ez pedig a törvényes értékarány (1 ar. K. egyenlő 1.1585 pengő) alapulvétele mellett 7.53 pengőnek felel meg. A bank az osztalékot alapszabályai 99. cikkének rendelkezései szerint — a 20. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében — 1944. évi február 8-tól kezdve az összes intézeteinél pengőértékben fizeti ki. A választásokkal kapcsolatban Pósch Gyula elnök megemlékezett arról, hogy Szunyogh Szabolcs elfoglaltságának jelentős megnövekedésérc való tekintettel a jövőben nem vállalja a bank alapítása óta betöltött számvizsgálói tisztséget. Amidőn ezt sajnálattal a közgyűlés tudomására hozta, egyben a két évtizeden keresztül kifejtett fáradhatatlan munkásságáért Szunyogh Szabolcsnak a közgyűlés nevében is köszönetet mondott. A választások során a bark alapszabályainak 28. cikk értelmében a főtanács tagjai sorából kilépő Thaly Zsigmond dr. főtanácsost ismét a főtanács tagjává vá-' lasztották, a Schmidt Richárd főtanácsos elhalálozása folytán megüresedett főtanácsosi helyre pedig a közgyűlés Stühmcr Géza dr.-t választotta meg. A megüresedett főtanácsosi póttagsági helyre Burchard-Bélaváry iezső dr.-t. számvizsgálókká Nilsen Rudolf dr.-t Marffy Albin dr.-t, Erdősy Jenőt.Nagel Henriket és Weber Róbertet, számvizsgáló póttagokul pedig Mács Jánost és Wittchen Lajos dr.-t választották meg. A közgyűlés befejezése után a bank főtanácsosa ülést tartott, amelyen Thaly7 Zsigmond dr. főtanácsost újból a bank alelnökévé választották. MINISZTERI LÁTOGATÁS, IPARI ÜNNEPNAPOK KOLOZSVÁRON. Bornemisza Géza iparügyi miniszter és_ kísérete látogatást tett Erdély fővárosának üzemeiben. Az a széles látókörű, mindenre kiterjedő érdeklődés, amelyet a miniszter és kisérő szakemberek Erdély nagy- és kisiparának minden zegzugába való mély betekintésükről és cselekvési készségükről mutattak nem maradt visszhang nélkül Kolozsvár ipari vezetőinél. A miniszteri látogatás rapjai alatt, nemcsak Kolozsvár, hanem egész Erdély iparának minden ágazatára igen fontos megbeszélések és előadások történtek. A legfelsőbb ipari fórumnak személycsen volt alkalma betekinteni a fiatal erdélyi tiszta magyar ipar minden részébe. Az Erdélyi Gyosz és a Kereskedelmi és Iparkamarai, valamint az Ipartestületben tartott értkezleteken a magyar ipar legjelesebb erdélyi vezetői mélyen szántó előadásokban ismertették a vendégek előtt Erdély iparának őszirte helyzetét és annak jövendő alakulását. Az erdélyi Gyosz nevében az általános képet Rimanóczy Kálmán elnök tárta a miniszter elé rámutatva a nehézségek elhárítási módozataira is. Fővonalakban mutatott rá, hogy a visszacsatolás után milyen fontos szerep vár nemcsak Erdély, de az egész ország szempontjából az ottani ipar támogatására, a mai nehéz viszonyok figyelembe vétele mellett. Elsősorban az erdélyi földgáz intenzivebb be kapcsolódását emelte ki. Utána az egyes szakmák vezetői tárták fel szakmai elgondolásukat, egész Erdélyt illetőleg. Ezek között kiemelkedett vitéz Zudor Sárdor vezérigazgató statisztikai előadása Erdély iparosítására, Szolnoki Gyula a Magyar Acélárugyár kolozsvári Hók igazgatójának az erdélyi vas- és gépiparra vonatkozólag. Lrdély villamosításáról Kompanek János vezérigazgató tartott ritkán hallott szakszerű, kimerítő tájékoztatást, a szesz és italgyártással kapcsolatban dr. Pálffy László, a Szittya Likőr, rum és szeszkereskedelmi r. t. vezérigazgatója ismertette a szakma sürgős kívánalmait, a háború mai helyzetében lehető elgondolásaiban. VANTÓRA ISTVÁN NAGY LENDÜLETTEL FEJLESZTI MŰSZAKI VÁLLALATÁT. A Rákóczi-út 29. szám alatt ugyanabban a helyiségben, ahol a Pejacsevics cég működött, műszaki nagykereskedés alakult, amelynek üzletkörébe ugyancsak a gép és elektromos ipari cikkek terjesztése tartozik. A vállalat megalapítója Vantóra István és vezetője Gerő György, az ismert gépipari szakember, aki eddig ke•skedelmi és adminisztratív képességeit gróf Pejacsevics