Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 2. szám - Az angolszász-szovjetorosz együttműködés szerződéses alapjai

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Isten, ha egy népnek, kedvezni akar, igazságot > bíz rá. Mi reánk bízta Magyarország egységének, oszthatatlanságának igazságát. Ránk bízta őrzését és megmutatta azt is, hogy teremtett rendjének erejénél fogva — minden erő elhalványult!, összetört, elmúlt, megsemmisült, mely Magyarország Istentől rendelt egységét megborutota, bántalmazta, vagy Magyarország megcsonkításából hasznot vélt húzni, akár rövid időre is. Magyarország minden darabkája vészes és meg nem emészthető falat minden hódító és foglaló számára. Még soha sem hozott szerencsét semmi hatalmi rendszer, sem kis. sem nagy ország számára. Hol vanak a hadseregek, családok, melyek Magyarország testéből lakmároztak? Hol az ozmán hódítás, a Habsburgd erő. Minő megpróbáltatások vártak az államokra, melyeik, a világháború után. Magyarország birtokából gazdagodtak. A természet törvényeit meg lehet sérteni, de csak ideig-óráig. A természet ereje, a Gondviselés törhetetlen akarata erősebb a legerősebb állami és hatalmi rendszernél. Magyarország helyzetéből és egyúttal Magyarország szomszédainak helyzetéből következik, hogy nem állanak és nem állhatnak egymással szemben, mint ellenségek. Az egymás ellen való uszításnak, egymás testéből való gazdagodás akaratának meg kell szűnnie. A gondolaton, Magyarország egységéneik gondolatán, nyugszik Európa nagy részének békéje, következésképpen az e gondolaton alapuló rendezésnek nem szabad hiányoznia az új európai és világbékéből. Az újra rendezés alapelve nem lehet az„ libgy Magyarország bármely része „senki földje". Ennek' figyelembevétele nélkül sem jó, sem állandó békét nem teremthetnek. Az eljövendő politikának azonban csak egyik oldala Magyarország természetes egységének respektálása. E politikán túl meg kell kezdődnie Magyarország és szomszédai együttműködésének. A régi politika Magyarország esizményi működéséül Nyugat védelmezését jelölte ki. Ez negatív előjelű politika, melynek a jövőben nem is lehet szerepe. Az eljövendő politika pozitív és a központi fekvésű Magyarország együttműködését jelenti szomszédaival a világ négy tája felé. Magyarország egységének elismerése a világ nagy rendező hatalmainak feladata, Magyarország együttműködése szomszédaival a magyarság hozzájárulása a béke biztosításához. E két feladat, mely Magyarország természeti fekvéséből következik, nagy értelmi emelkedést kíván mindkét oldalon, szakítást régi indulatokkal, szenvedélyekkel. A régi politika hivatása, feladata betelt. Magvarország megfelelt neki valóban, szinte utolsó csepn véréig. E politika útja Kálvária volt. Most, ha a világ tényleg megérett' a jó békére, a világgal együtt Magvaroszág is új feladat előtt, az együttműködés feladata előtt áll. Magyarországnak ez új politikában nem kell icstelnie, hogy ez útja nem a szenvedésé. Saját princípiumát, saját épségét megtartva, az ép Magvarország együttműködése nagy rendező elve lesz az egész világ békéjének, boldogulásának, kultúrájának. Az angolszász-szovjetorosz együttműködés szerződéses alapjai Irta: Dr. Folzovics Iván Az ezidőszeirint nyilván végkifej lésében lévő második világháborúnak a tengelyhatalmakkal szembenálló nyugati szövetséges oldalán a Szovjetunió a háború kezdetén nem foglalt helyet. Érvényben volt ugyan egy Franciaországgal még 1935. május 2-án kötött kölcsönös segélynyújtása egyezménye s közvetlenül a háború kitörését megelőzően folyamatban voltak Angliával és Franciaországgal Moszkvában tartott közös politikai és katonai tárgyalások a küszöbön állónak látszó újabb német támadó lépés elleni közös védekezésképen, ezek a tárgyalások azonban éppen úgy nem vezettek eredményre, mint az Anglia által 1939. március 21-én Franciaországhoz, Oroszországhoz és Lengyelországhoz intézett jegyzékeik a négy hatalom egységes kölcsönös .segélynyújtási szövetkezésére. Mint azután az 1939. augusztus 23-án létrejött német-orosz meg nem támadási szerződés nyilvánvalóvá tette, mindezek a tanácskozások éppen a Szovjetunió ellenállásán hiúsultak meg, amely nem volt hajlandó erejét Németországgal szemben a nyugati hatalmak rendelkezésére bocsátani. Annál kevésbbé volt hajlandó ezt megtenni, mert tartózkodása ára-képpen Némtországtól Lengyelország területi állománya tekintetében kapott ezidöben konkrét ígéretet s így, míg a Lengyelországgal Anglia és Franciaország támogatásával Németország ellen folytatott esetleges háború az ő számára semmiféle konkrét eredményt nem hozott volna, addig egy csupán tartózkodó magatartás részére Lengyelország tekintélyes részeinek elnyerését s így az első világháború végén őt ért területi veszteségek jó részének visszaszerzését látszott biztosítani. Mindeztkből a meggondolásokból halogatta Oroszország a Franciaországgal és Angliával folyó tanácskozások befejezését s amint a német ajánlatok megértek és tartalmuk konkretizálható lett, azzal az egész világot megdöbbentő kiegyezéssel a fentebb említett meg nem támadási szerződésre lépett. Ezzel egyben kifejezésre juttatta azt a felfogását is, hogy Németországgal való vonatkozásban az 1935. évi franciaorosz kölcsönös segélynyújtási szerződés aligha kerülhet érvényesülésre. Így azután az 1939. szeptember 1-én meginduló német-lengyel háborúban Lengyelország és a közben vele kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött Anglia és Franciaország csak egymásba lettek utalva s Oroszország ennek a háborús összetűzésnek minden komolyabb rizikó nélküli haszonélvezőjévé vált. Németországgal meg egyezésben a német katonai csapások alatt az ájulás határára jutott Lengyelország ellen szeptember 17-én katonai lépéseiket kezdett s mikor a kettős katonai akció következtében a lengyel szervezett ellenállás napokon belül megszűnt, a letiport Lengyelország terhére Németországgal 1939. szeptember 28-án megegyezést kötött, amelyben a legázolt ellenfél területét egymás között megosztották.