Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - Diplomaták iskolája

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 fizikai, az erkölcsi, a gazdasági erők összessége áll szemben a másik fél ugyanazon erőinek összeségével és a győzelmet a végső időpontban mutatkozó erőtöbblet dönti el. Diplomaták iskolája. A diplomácia maga. a legmagasabb fokon, ihlet és művészet, de a diplomáciai kart nem lehet megteremteni a tanítás és hagyomány fegyelme nélkül. Az írás följegyzi, hogy még a prófétáknak is voltak iskolái, noha az Istentől ihletett próféták nem iskolából kerültek ki. Az ilyen iskoláik s a diplomaták iskolája is ilyen, az ősi hagyomány átszármaztatására valók. Minden ország születése pillanatában) — sokszor még hamarabb — magával hozza külpolitikai végzetét. A francia föld külpolitikájának megjelölője Július Caesar volt. Ezt a eaesari politikát folytatta Riohelieu és Franciaország mind.addig élt, míg volt ereje e politika folytatására. Szent Dunstan a korai középkorban, ugyanígy jelölte meg Britannia politikáját a hajóhad tartásálban, a tengeri uralomban és Nagy Britannia addig él, míg folytatni tudja Szent Dunstan politikáját. Minél tovább vizsgáljuk a történelmet, annál inkább látjuk az állandó külpolitika irányait, vagyis a végzetet, mely a nép elvehetetlen és elvethetetlen öröksége. Minden olyan politika, mely ezt - a végzetet megmásítani törekszik, halálos veszedelem a nemzetre nézve. Az ilyen megmásító politikának lehetnek hatalmas és roppant törekvései, de nem lehetnek tartós sikerei. Ez a 'megmásító politika sziszifuszi törekvés, hasztalan és hiábavaló. Igazi magyar diplomata-iskola tanítása nem gyökerezhetik másban, mint a legrégibb magyar külpolitika, a szentistváni külpolitika hagyományaiban. A diplomaták iskolája taníthat minden nyelvet, minden tudományt. Megismertetheti a diplomácia minden fajtáját, fogását, formáját, de szelleme nem lehet más, mint Szent István hagyományainak szelleme. Ha nem így lesz, akkor nem tud a magyar diplomácia és magyar külpolitika számára 'megfelelő diplomáciai kart teremteni. A diplomácia legközelebbi rokonságban van az újságírással, mely — nagy vonalaiban és távlatában — maga sem más, mint diplomácia. Az újságírás, melynek nagyjai közül nagy és vezető diplomaták kerültek ki, éppen a mi korunkban is, nem szakiskolából szerezte legkiemelkedőbb művelőit. Az iskola levegője mindig nyomott a szabad elhatározások, az áttekintő pillantások, a férfias cselekedetek és eszmék világában. Nem mintha az elme fegyelmezettsége ellentétben volna a nagy tervek és elhatározások világával és világosságával. Igen, kell, hogy legyenek próféta, diplomata és újságíró iskolák. Legyenek ilyen iskolák, nem azért, mintha lángoló prófétákat, évszázadokra szóló tehetségű diplomatákat, vagy nemzetük lelkiismeretét hordozó újságírókat termelhetnének, hanem azért, hogy megismerjék, megőrizzék és a nemzetben egyetemesen ismertté tegyék ezek vezető eszméit, hagyományait, hogy olyan tanítványokat neveljenek, akik törhetetlenül ragaszlkodnak a nemzet felismert végzetéhez, hagyományaihoz. A magyar diplomata-iskolának magyar levegőjének kell lennie, melyben Szent István világa, Pázmány, Bethlen, Martinuzzi, Rákóczi, Kossuth világa él. A magyar diplomaták iskolája e szellemben, e szellem által élhet, vagyis, nem tépheti ki magát a magyar hagyományokból. A magyar külpolitikában az ország függetlenségének megvédelmezése mellett, mindig volt egyeztető szellem is. E politikának alapját Szent István királyunk írta meg fiához címzett intelmeiben. E politika a magyar diplomácia örökös útmutatása. Senki, akiben ez az intelem vérré nem vált, nem lehet magyar diplomata. Ez az önállóságra való törekvés és ezzel együtt az egyeztető szellem a magyar külpolitika csodálatos titka. Ebből a szellemből következik, hogy a magyar kard, csak a magyar függetlenségért küzd és küzdhet sikeresen, — viszont ez elv megvédése után a magyar külpolitika a béke és egyeztetés, tehát a legmagasabb nemzetközi erkölcs külpolitikája. Minden diplomáciai, külpolitikai, nemzetközi vagy harci tett, mely ezzel ellenkezik, nem csupán egy ezeréves hagyományú külpolitika ellen, hanem a magyar nemzeti primeipium, a maigyar sors és végzet, tehát a magyar jövő ellen vétkezik. Más nemzet alapvető politikusai a hódítás törekvésében látták hazájuk végzetét és eszerint irányították külpolitikájukat. De a politika, mely gyors és heves hódításokon alapul, anélkül, hogy eszmei célt tűzne ki maga elé, gyönge alapon áll. Hová lett Dsingisz khán, Tamerlán birodalma? Az Izlam is visszahúzódott ama népek közé, melyek tanítását elfogadták. A magyar princípium azonban az átfogó keresztény tanítás hitében és gyakorlásában áll s csak annyiban harcos, amennyiben ezt tulajdon léte megköveteli. Saját princípiumának megvédése után a magyar nép valóban a legmélyebb diplomáciai ösztönnel és egyben feladattal fordul a nemzetközi élet felé. A maigyarság diplomáciai iskolázás nélkül is minden idegében érzi, hogy ősi öröksége, magasztos feladata a nemzetközi béke teremtése. Állami területénék változása közben sohsem támasztott igényt, például Horvátországra, mellyel pedig az Árpádok óta közösségiben élt. A magyar külpolitika kettős principiuma: az önállóság védelme és a békés egyeztetés, adja meg a magyar lélek s egyúttal a magyar külpolitika és diplomácia bölcs egyensúlyát. Erre az egyensúlyra nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is szüksége lesz az eljövendő időkben. Ez az egvensúlv mentheti meg1 a múlt hagyományait és a jövő Európájának békéjét. Nincs okunk, nincs jogunk ahhoz, hogy változtassunk a magyar külpolitika legmélyebb és legrégibb hagyományain és nincs kétség az iránt, hogy a magyar diplomaták iskolája is híven kívánja szolgálni a régi. az örök magvarság külpolitikai hivatását. E hivatás felismerésével és felismertetésével a magyar diplomaták iskolája több és más lesz a