Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 11. szám - Magyar kultura külföldön

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA kereken 15 millióra növekedett, a magyarságé pe dig mintegy 11 és fél millióra. A Kárpát-meden cében, épp úgy, mint a Dunavölgyében a magyar királyság és a magyar nemzet újra vezető ténye zővé emelkedett, míg a kisantant mesterségesen megduzzasztott államai összeroppantak, vagy mint Románia — területi veszteséget szenvedtek. A magyarság természetes szaporodása ugyan fokozatos csökkenést mutatott a legutóbbi másfél évtized alatt és ez aggodalmat keltett a jövőt illetőleg. De ez nyilvánvalóan azért következett el, mert az első világháborúbari a magyarság szenvedte köztudomásúan a legnagyobb vérvesztesé get és így átmenetileg ez természetszerűen érez teti kedvezőtlen hatását. Figyelembe kell azonban venni, hogy a megkisebbedett szaporodási arány számunk is még mindig magasabb, mint a háború által érintett számos nyugati országé, így Németországé, Belgiumé, a cseh területeké, az egykori Német-Ausztriáé. Franciaországé. A mindenáron sötétenlátók ezt a tényt nem említik, ellenben keseregve mutatnak rá Románia és a felbomlott egykori Délszlávia hivatalosan kimutatott jóval nag\robb természetes szaporodási arányszámaira. Elfelejtik azonban hozzáfűzni, hogy ezeknek a balkáni területeknek nincs komoly, nemzetközileg megbízhatónak elismert népmozgalmi statisztikájuk. Ezek inkább propagandisztikus célokat szolgáló adatoknak tekinthetők. Világosan kiderül ez abból, hogy a háborúelőtti nagyon pontos magyar és osztrák népmozgalmi statisztika nem tud sem a románok, sem a szerbek kiemelkedő, a magyarét meghaladó természetes szaporodási képességéről, de ugyanakkor tud a ruténekéről, a lengyelekéről és kisebb mértékben a tótokéról is. Hogy a balkáni népmozgalmi statisztika aligha érdemel teljes hitelt, bizonyitja az is, hogy a délvidéki vármegyékben, ahol nagy tömegekben laknak a görögkeleti hiten lévő románok és szerbek, 1825-töl 1910-ig terjedő 85 év alatt a görögkeletiek arányra a népességben 59.7-ről 41.4%-ra esetr vissza. A magyarországi görögkeleti egyházak is állandóan panaszkodnak, hogy híveik természetes szaporodása mily csekély. Oka ennek az, hogy a születések száma a románoknál és szerbeknél ugyan elég jelentékeny, de rendkívül nagy a gyermekhalálo•íás és általában az elhalálozás. Vájjon feltehető-e. hogy Szerbiában és a román ókirályságban, ahol a nép- és gyermekbetegségek nagy pusztításai köz ismertek, a valóságnak megfeleljenek a természetes szaporodásra nézve hivatalosan közölt feltűnő adatok? Azok a család- és gyermekvédelmi, valamint egészségügyi intézkedések, amelyeket a magyar kormányok szociális politikája során a népesség növelése érdekében nagy áldozatokkal történnek, bizonyára meghozzák nemzeterősítő eredményű ket. Nemsokára eltüntetik majd azokat a kedve zőtlen jelenségeket, azokat a népmozgalmi „sötét pontokat'*, amelyek az utolsó évtizedben borúlátó aggodalmakat keltettek és megteremtik a Kárpátmedencében természetes és szilárd alapját a ma gyar faj erős túlsúlyának. Olvassuk és terjesszük a Magyar Külpolitikát Magyar kultúra külföldön. Irta: Dr. Göllner Aladár. A váltakozó külpolitikai vonatkozású nemzetközi események közepette, amikor minden még csak forr s csupán kialakulóban van — egy pont , mégis mindig szilárd marad: ez a nemzeti kultúra. Talán kevesen figyelték meg eddig, hogy szemben az 1914—1918-as világháborúval, a jelenlegi immár majdnem általánossá vált háború folyamán egyes országokban a kultúrális munka nem csak nem szünetel, hanem itt-ott mintha még erősebb lendületet is vett volna, szemben a béke évek helyzetével. A most lefolyt lillafüredi író értekezlet is örömmel regisztrálta, hogy pl. a költészet fellendült, a regényírók erősen dolgoznak, a külföldi művek fordításai terén pedig kiváló műfordítóink igen érdemleges munkát végeznek s ami ennél is több: a közönség érdeklődése az irodalom s általában a kultúra alkotásai iránt jelentékeny módon megnövekedett a legutóbbi három háborús év során. A véres események közepette ez igen vigasz taló tünet, aminek nem csupán gazdasági oka: vannak, nevezetesen bizonyos pénzbőség; a pénznek más elhelyezést vagy felhasználást is lehetne biztosítani, ha az örvendetes érdeklődés a kultúra alkotásai iránt nem fokozódott volna a háborús időkben. Kínálkozó a gondolat, hogy a kultúra dús virágzását, ami egy nemzet nagyrahivatottságát s magas színvonalát jelenti, az u. n. propaganda céljaira is ki lehetne vagy talán — egyesek szerint - ki kellene használni. A kultúra azonban tu lajdonképen egy olyan spontán tevékenység, ami nek mintegy csak adminisztrálására van szükséu. amikor abból a gondolatból indulunk ki, hogy annak alkotásait a külföld felé is ismertetni kell. A probléma tehát a mi esetünkben: a magyar kultúra — külföldön. Hogyan és mint kell annak alkotásait ismertetni, a külföld tudomására hozni s főleg a kultúra közül melyek alkalmasak arra, hogy a külföld érdeklődését felkeltsék, — ime ez a valódi probléma, amelynek megoldásán •— minden idő szerű külpolitikai kérdéstől függetlenül — érdemes néhány pillanatra eltűnődni. Kétségtelen, hogy a külföldet tárgyilagosan tájékoztatnunk kell állandó jelleggel régi kultú ránk nagy alkotásairól s az élő kultúr-generáció működéséről is. Nem csak azért, mert e kultúra alkotásai megérdemlik, hogy azokról a külföld tudomást szerezzen — mert azok emelkedettek, mert azok jobbá és emberibbé tesznek s így végerdményben az európai szolidaritás ügyét szol gálják, hanem azért is, mert tudomásul kell vennünk, miszerint az európai újjárendezés időpontjában igenis tekintetbe fog vétetni egyik vagy má sik nép, ilyen vagy7 olyan ország kultúrális színvo nála — még a politikai rendezéseknél is. Melyek azok a kultúrterúletek, amelyek a magyar kultúra külföldön problémánál elsősorban tekintetbe jöhetnek? 1. A magyar zene. Zeneszerzőink s előadó-