Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 10. szám - Gondok, gondolatok [könyvismertetés]

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA pen a mi korunk igazolja ezt legjobban, békét harmadik tényezők olimpuszi magasságból nem is tudnak létrehozni. Ilyen módon legfeljebb bizonyos új helyzeteket lehet az érintett népekre ráerőszakolni, annak azonban semmi kóze sínesen a béke eszméjéhez. Igazi, végleges békét tulajdonképpen csak az érdekeltek megegyezése alapján lehet létrehozni. A világ eljövendő aeropágjának elég sok gondot fog okozni, olyan viszonylatban valami belső megegyezést létesíteni, ahol erre a feltételek alig vannak meg, nemhogy még abba is beleszóljon, amit az érdekelt népek egymás között máris elintéztek, örülhet majd, ha kevesebb probléma vár megoldásra, nemhogy még olyan problémát is felvessen, amit az érdekeltek maguk között eleve elintéztek. Magyarország pedig nem egy viszonylatban létesített az érdekeltekkel mindkét rész saját elhatározásából békés megegyezést. Magyar probléma legalább is ezekben a viszonylatokban nem áll fenn és így itt kibontakozás keresésére szükség nincsen. De nem is tehető fel, hogy kívülről avatkozzanak be olyan kérdésbe, amelyet belülről az érdekeltek már előbb megoldottak — Nem mondjuk, hogy ezzel a magyar probléma külpolitikai vonatkozásban máris megszűnt, hogy hamadik tényező és nem tudna a paragrafusok és nemzetközi elvek között egy magyar problémát felfedezni. Ámde bármiképpen igyekezzenek is egy ilyen magyar problémát felvetni és annak mikénti megoldásába belefolyni, bizonyos általános irányelveket a világnak bármilyen majdani aeropágja is kénytelen lesz magáévá tenni. Nem kutatjuk, melyek legyenek ezek az elvek. Inkább az érdekel bennünket, hogy milyen elveket vallanak már ma mindkét részen, amelyek a kibontakozásnál irányelvül fognak szolgálni. Ilyen mindkét részen vallott elv, hogy az első világháború után bekövetkezett politikai megoldás helytelen és igazságtalan volt. Hiszen köztudomású, hogy a tengelyt éppen ez az igazságtalan állapot vitte bele a háborúba. Erről az oldalról tehát teljesen világos a helyzet. Ujabban azonban a túloldalról is mind több mérvadó nyilatkozat hangzik el, amely elitéli az első világháború utáni elrendezést és a jövőre vonatkozólag igazságosabbat ígér. De nemcsak ilyen általános megállapításokat hallunk, hanem az Óceánon túlról például olyan elvek is elhangzanak, hogy helytelen volt magasabb kultúrájú népeket alacsonyabb kultúrájú népek fenn hatósága alá helyezni. Ez nekünk nem ismeretlen elv. Hiszen Magyarország ezt 1918 óta nem szűnt meg hangoztatni és ennek az elvnek jegyében jóvátételt követelni. Ha már arról van szó, hogy a mult igazságtalanságait nem szabad megismételni és ezt mindkét oldalon elismerik, vájjon van-e ország, amely job ban kívánná ennek az elvnek az érvéyesítését, amely két évtizeden keresztül keserű áldozata volt ezen elv megtagadásának, mint éppen Magyarország? Am legyen úgy, ahogyan mindkét oldalon mondják, szüntessék meg az első világháború utáni igazságtalanságokat és Magyarország eleve is elfogadja ezt a végleges kibontakozás irányelvéül. Sőt egyenesen kívánatosnak tartja, hogy igenis ez legyen majd a világ eljövendő aeropágjának ve zérlő gondolata. Belül felkészülünk. Kifelé is felkészülünk. Tehát elég erősek leszünk, akár belső, akár külső kalandorokkal eredményesen szembeszállni. Magánál a kibontakozásnál pedig előreláthatólag olyan elvek fognak érvényesülni, amelyeket mi csak örömmel üdvözölhetünk, amelyek igazolják, amit mi itten két évtizeden át hirdettünk: a népek közötti igazi békét csak a nemzetközi igazság elvének érvényesítése utján lehet létrehozni. Gondok, gondolatok. Herczeg Ferenc most Gondok, gondolatok című könyvével lépett a magyar közönség elé. E könyv Herczeg Ferenc hosszú éveken át írt cikkeinek gyűjteménye. E könyvvel lezártnak vélhetjük azt a vitát, vájjon az író elefántcsont toronyba húzódjék-e vissza, vagy pedig szívével és lelkével a sokaságot foglalkoztató kérdések felé forduljon. Az írónak szuverén joga, hogy arról írjon, ami belsejében forr. Hbbe senki sem szólhat bele. Ilyen legeíőzetesebb cenzúrát még nem ismer a világ. De micsoda író az, akinek szívében nincs részvét a magát kifejezni nem tudó, alapjában véve. néma törnek iránt? Az írónak nem szent kötelessége, hanem szent joga és hivatása, hogy beszéljen nevünkben, hogy szószólónk legyen. Az író és költő nem csupán azért teremtetett és küldetett, hogy önmagát és önnön érzéseit. Nárcissusként a paifak tükrében nézegesse. Az író, a költő a mi némaságunkat szólaltatja me«. ö a miénk, még ennél is több: ő mi vagyunk. Az író énje kitágul. Lehet maga a nemzet, maga a világ. Igen, lehet politikus is. filozófus is. er kölcstanító is, harcos is. Nem volt-e Dávid költő, politikus, harcos, hadvezér és király? Az elefántcsont torony, ahová elhúzódott volna, nem volt sehol, — ellenben népének minden búja-baja ott rezgett hárfája szavában és bünbánatának zsoltára ma is megtisztítja a szíveket. Az író, mint Herczeg Ferenc, lehet politikus is, a nép. a nemzet örök politikájának hirdetője. Bár a politikai dal, Goethe szerint, nem szép dal, —még inkább elmondhatjuk, hogy rossz politika az, mely iránt igazi író rokonszenvet, sőt lelkesedést nem érez. Bizony, a politika jól teszi, ha írókat gyűjt maga köré. Politika, melynek írója nincs, szegényes, alantas, sikertelen politika, örök politika pedia csak az, melynek nagy. halhatatlan írói és gondolkozói vannak. A politika, mondhatjuk. írókba kapaszkodik. Amilyen a politika, olyanok írói és megfordítva. Flerczeg Ferenc, mint e könyve s e könyvvel együtt élete is mutatja, a nagy, örök, magyar politika szószólója. Sokféle méltósága közt bizonyára maga is legtöbbre becsüli a Magyar Revíziós Liga elnöki székét. Hiszen a nagyar revízió első, alapvető sikerét annak köszönhetjük, hogy a magyar irodalom oly szorosan hozzátapadt a revizió eszméjéhez. A revízió sikere elsősorban a gondolat diadala volt, melynek nem lehetett ellenállni. Herczeg Ferenc egész életének foglalata ..Ciondok és Gondolatok'- című könyve. Ebben tükröző-