Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 10. szám - Gondok, gondolatok [könyvismertetés]

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA pen a mi korunk igazolja ezt legjobban, békét harmadik tényezők olimpuszi magasságból nem is tudnak létrehozni. Ilyen módon legfeljebb bizo­nyos új helyzeteket lehet az érintett népekre rá­erőszakolni, annak azonban semmi kóze sínesen a béke eszméjéhez. Igazi, végleges békét tulajdon­képpen csak az érdekeltek megegyezése alapján lehet létrehozni. A világ eljövendő aeropágjának elég sok gondot fog okozni, olyan viszonylatban valami belső megegyezést létesíteni, ahol erre a feltételek alig vannak meg, nemhogy még abba is beleszóljon, amit az érdekelt népek egymás kö­zött máris elintéztek, örülhet majd, ha kevesebb probléma vár megoldásra, nemhogy még olyan problémát is felvessen, amit az érdekeltek maguk között eleve elintéztek. Magyarország pedig nem egy viszonylatban létesített az érdekeltekkel mind­két rész saját elhatározásából békés megegyezést. Magyar probléma legalább is ezekben a viszonyla­tokban nem áll fenn és így itt kibontakozás kere­sésére szükség nincsen. De nem is tehető fel, hogy kívülről avatkozzanak be olyan kérdésbe, amelyet belülről az érdekeltek már előbb megol­dottak — Nem mondjuk, hogy ezzel a magyar probléma külpolitikai vonatkozásban máris megszűnt, hogy hamadik tényező és nem tudna a paragrafusok és nemzetközi elvek között egy magyar problémát felfedezni. Ámde bármiképpen igyekezzenek is egy ilyen magyar problémát felvetni és annak mikénti megoldásába belefolyni, bizonyos általá­nos irányelveket a világnak bármilyen majdani aeropágja is kénytelen lesz magáévá tenni. Nem kutatjuk, melyek legyenek ezek az elvek. Inkább az érdekel bennünket, hogy milyen elveket valla­nak már ma mindkét részen, amelyek a kibonta­kozásnál irányelvül fognak szolgálni. Ilyen mind­két részen vallott elv, hogy az első világháború után bekövetkezett politikai megoldás helytelen és igazságtalan volt. Hiszen köztudomású, hogy a tengelyt éppen ez az igazságtalan állapot vitte bele a háborúba. Erről az oldalról tehát teljesen vilá­gos a helyzet. Ujabban azonban a túloldalról is mind több mérvadó nyilatkozat hangzik el, amely elitéli az első világháború utáni elrendezést és a jövőre vonatkozólag igazságosabbat ígér. De nem­csak ilyen általános megállapításokat hallunk, ha­nem az Óceánon túlról például olyan elvek is el­hangzanak, hogy helytelen volt magasabb kultú­rájú népeket alacsonyabb kultúrájú népek fenn hatósága alá helyezni. Ez nekünk nem ismeretlen elv. Hiszen Magyarország ezt 1918 óta nem szűnt meg hangoztatni és ennek az elvnek jegyében jó­vátételt követelni. Ha már arról van szó, hogy a mult igazságta­lanságait nem szabad megismételni és ezt mindkét oldalon elismerik, vájjon van-e ország, amely job ban kívánná ennek az elvnek az érvéyesítését, amely két évtizeden keresztül keserű áldozata volt ezen elv megtagadásának, mint éppen Magyaror­szág? Am legyen úgy, ahogyan mindkét oldalon mondják, szüntessék meg az első világháború utá­ni igazságtalanságokat és Magyarország eleve is elfogadja ezt a végleges kibontakozás irányelvéül. Sőt egyenesen kívánatosnak tartja, hogy igenis ez legyen majd a világ eljövendő aeropágjának ve zérlő gondolata. Belül felkészülünk. Kifelé is felkészülünk. Tehát elég erősek leszünk, akár belső, akár külső kalandorokkal eredményesen szembeszállni. Ma­gánál a kibontakozásnál pedig előreláthatólag olyan elvek fognak érvényesülni, amelyeket mi csak örömmel üdvözölhetünk, amelyek igazolják, amit mi itten két évtizeden át hirdettünk: a népek kö­zötti igazi békét csak a nemzetközi igazság elvé­nek érvényesítése utján lehet létrehozni. Gondok, gondolatok. Herczeg Ferenc most Gondok, gondolatok című könyvével lépett a magyar közönség elé. E könyv Herczeg Ferenc hosszú éveken át írt cikkei­nek gyűjteménye. E könyvvel lezártnak vélhetjük azt a vitát, vájjon az író elefántcsont toronyba húzódjék-e vissza, vagy pedig szívével és lelkével a sokaságot foglalkoztató kérdések felé forduljon. Az írónak szuverén joga, hogy arról írjon, ami belsejében forr. Hbbe senki sem szólhat bele. Ilyen legeíőzetesebb cenzúrát még nem ismer a vi­lág. De micsoda író az, akinek szívében nincs rész­vét a magát kifejezni nem tudó, alapjában véve. néma törnek iránt? Az írónak nem szent kötelessége, hanem szent joga és hivatása, hogy beszéljen nevünkben, hogy szószólónk legyen. Az író és költő nem csupán azért teremtetett és küldetett, hogy önmagát és önnön érzéseit. Nárcissusként a paifak tükrében nézegesse. Az író, a költő a mi némaságunkat szólaltatja me«. ö a miénk, még ennél is több: ő mi vagyunk. Az író énje kitágul. Lehet maga a nemzet, ma­ga a világ. Igen, lehet politikus is. filozófus is. er kölcstanító is, harcos is. Nem volt-e Dávid költő, politikus, harcos, hadvezér és király? Az elefánt­csont torony, ahová elhúzódott volna, nem volt sehol, — ellenben népének minden búja-baja ott rezgett hárfája szavában és bünbánatának zsoltára ma is megtisztítja a szíveket. Az író, mint Herczeg Ferenc, lehet politikus is, a nép. a nemzet örök politikájának hirdetője. Bár a politikai dal, Goethe szerint, nem szép dal, —még inkább elmondhatjuk, hogy rossz poli­tika az, mely iránt igazi író rokonszenvet, sőt lel­kesedést nem érez. Bizony, a politika jól teszi, ha írókat gyűjt maga köré. Politika, melynek írója nincs, szegé­nyes, alantas, sikertelen politika, örök politika pedia csak az, melynek nagy. halhatatlan írói és gondolkozói vannak. A politika, mondhatjuk. írókba kapaszkodik. Amilyen a politika, olyanok írói és megfordítva. Flerczeg Ferenc, mint e könyve s e könyvvel együtt élete is mutatja, a nagy, örök, magyar poli­tika szószólója. Sokféle méltósága közt bizonyára maga is legtöbbre becsüli a Magyar Revíziós Liga elnöki székét. Hiszen a nagyar revízió első, alap­vető sikerét annak köszönhetjük, hogy a magyar irodalom oly szorosan hozzátapadt a revizió esz­méjéhez. A revízió sikere elsősorban a gondolat diadala volt, melynek nem lehetett ellenállni. Herczeg Ferenc egész életének foglalata ..Cion­dok és Gondolatok'- című könyve. Ebben tükröző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom