Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 5. szám - Az önálló Horvátország
4 MAGYAR KÜLPOLITIKA ténységet védte a kereszténység megsemmisítésére törekvő török támadások ellen. Magyarország súlyos időket élt át. Az ország középső része török uralom alá került, északnyugati részét pedig a Habsburgok abszolutizmusa sújtotta, úgyhogy a magyar állameszme Erdélybe volt kénytelen menekülni, amely mint önálló fejedelemség megmentőjévé lett a magyar nemzeti létnek. Magyarország magára maradt az emésztő küzdelemben, s a nyugat csak akkor sietett segítségére, midőn a félhold már Bécset fenyegette. Magyarország a hosszú küzdelemben tömérdek vért vesztett, kulturális fejlődésében visszamaradt és annyira 'elnéptelenedett, hogy lélekszáma felérc szállott alá. Az elveszett magyar néperőt részben a törökök támadása miatt az országba bemenekülő, részben a Habsburgok által betelepített idegen nemzetiségek pótolták, úgyhogy a magyarságnak arányszáma az ország népességének 80%-áról annak 40%-ára süllyedt, s újabb századok voltak szükségesek ahhoz, hogv a magyarság újból elérje a csekély abszolút többséget. S noha időközben kultúrájában is a legmagasabb színvonalat érte el az ország, még sem kerülhette cl a jelen század trianoni katasztrófáját, mely területének 3/4, népességének 2/3 részétől fosztotta meg, s negyedfélmilliónvi színtiszta magyart kényszerített idegen uralmak alá. A legújabb fejlemények Magyarország kolosszális veszteségeit részben már helyrepótolták, s megingathatatlan a bizodalmunk abban, hogy nem sok idő választ már el bennünket attól, hogy hazánknak a világháború előtti integritása teljesen helvreálljon Katonai Béla: Magyarország Közgazdasága 1940-ben című nagy munkája most jelent meg és pedig az előző évinél nagyobb terjedelemben. Ez a lefolyt év rendkívül fontos eseményeire való tekintettel érthető, bár kétségtelen, Katona Béla évkönyveinek jelentőségét inkább tartalmuk biztosítja, amelyeknek egyre fokozódó súlyt ad az a körülmény, hogy a muló évek eseményei nem önállóak, hanem egymásba folynak. Már pedig az utóbbi idők hatalmas politikai változásai, melyek nemzeti életünkben bekövetkeztek, döntő hatással vannak gazdasági és társadalmi viszonyaink alakulására is. Katona Béla éles szemmel követi ezeket az eseményeket, s nemcsak tudományos felkészültsége és évtizedes gyakorlati tapasztalata, hanem kiforrott írói készsége is hivatottá teszi arra., hogy a nemzeti élet és munka szétágzó területcin megkönnyítse a tájékozódást. Most megjelent könyve is ezt a fontos célt szolgálja, meg pedig teljes sikerrel, mert csak tökéletesebbé tette egészen egyéni rendszerét, mellyel a feldolgozott óriási anyagot csoportosította és könnyen áttekinthetővé tette. A 610 oldalra "terjedő könyv 13 fejezetben veszi sorra a bel- és külpolitikai eseményeket, deviza helyzetünket, a pénz- és hitelügyeket, az áru- és értéktőzsdét, a biztosítási ügyet, a belső és külső kereskedelem, továbbá iparunk, mezőgazdaságunk, szociális életünk és közlekedésügyünk helyzetét. Minden ágazatban a statisztikai adatok egész sora és a külön csoportosított rendeletek felsorolása fokozza a nagyszabású munka gyakorlati értékét. Az önálló Horvátország I Iorvátország életének új szakasza, melyben visszanyúlva saját történetébe, — helyreállítja ősi királyságát, megnyugtató jelenség a kialakulandó új európai rend közepette. Hz az új rend, mint a horvát példából is látható, nem akar végtelen kiterjedésű, egyöntetű államokat, hanem jóakarattal nézi kisebb államteriiletek alakulását és boldogulását. Az új rend megérzi a régi Kurópa igazi lelkét s tudja, hogy Európa sohasem lehet egységes oly módon, mint például — az Amerikai Egyesült Államok. Az európai művelődésnek és az európai értelemben vett szabadságnak titka a nemzetek önállósága s ezzel együtt a kis államok egész sora. Európában még a nagy birodalmak szerkezetében is ott rejlenek a városállamok, melyek nagy birodalmakká tudtak fejlődni, vagy pedig — területileg kicsinynek maradva, — hordozni tudták sajátos, más állam által nem teljesíthető feladatukat. Horvátország állami kiemelkedése a mesterkélt jugoszláv alakulatból tehát örvendetes viszszatérést jelent a régi természetes európai princípiumhoz. De örvendetes az a gesztus is, mellyel Horvátország az olasz királyi és császári családból való uralkodó választásával jelzi jövendő útját. Horvátország mindig a Nyugat gyermeke volt. A nyugati kereszténységhez tapadva, arccal mindig Nyugat felé fordult. Csaknem kilencszázesztendős magyar kapcsolata, magyar sorsban való osztozása, s most Zvonimir királynak és koronájának szinte Szent Istváhi jelképpé való magasítása, ezt a nyugati jelleget még eltörülhetetlenebbé tette és teszi. Horvátország soha egy percig sem habozott Nyugat és Kelet vonzó ereje között. A latin szellem és betű kötelezettségét érezte, mikor a török hódításnak épp úgy ellenállt, mint a magyar. Történelmében más máskor is fordult az olaszság felé, mikor az olasz hatalmat Velence jelentette. Az olasz-horvát szoros baráti viszonyt örömmel üdvözölheti a béke minden híve. A horvátolasz együttműködés egyértelmű a Balkán pacifikálásával. Nemcsak azt jelenti, hogy Horvátország hatalmas segítő barátot talált Olaszországban. Ez az együttműködés boldog és nyugodt életet jelent a Balkán sokat szenvedett népeinek is. A horvátországi olasz befolyás következtében az Adria Európa „csendes tengere" lesz és békés tájjá változik a Balkán minden országa; Európa tűzfészke nem parázslik többé. Horvátország társunk volt a múltban. Noha megszűnt társországunk lenni, Európa további fejlődésében, mint a nagy olasz nemzet barátja, nekünk is barátunk marad. Krisch Fekete Nándor Budapest, XI., Szent Imre herceg útja 40|a tetőfedő, javító és karbantartó vállalata Telefon: 258-228