Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 3. szám - A turáni gondolat 1. [r.]

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 tck le, ahol a földművelés bizonyos elemi ismereteit is megszerezték. A Krisztus előtti IV. század körül kereskedelmi útjuk is volt a Volgán felfelé. Ezen időtájon váltak cl a nyugati finnek a többi finn és ugor törzsektől és északnyugat felé költöztek. Majd a kereszténység kezdeti idejében összeköttetésbe jutottak a letto-litván népekkel a balti provinciákban, azután pedig a skandinávokkal. A litvánoktól és skandinávoktól tömérdek szót vettek át nyelvükbe, különösen az anvagokra vonatkozó és a civilizációval kapcsolatos szavakat. Krisztus után 700 körül befejeztek helyfoglalásukat Finnorszá.Líban. Közben a szláv törzsek, amelyek dél felől jöttek, a finneket északra szorították és végleg elválasztották a nyugati finneket a keleti finnektől és az ugoroktól, akiket keleti iránvba szorítottak vissza. A nyugati finneknek a svédekkel való 30!) éves viaskodása után Svédország 1300 kénül bekebelezte Finnországot, melv időközben egészen kereszténnyé vált, és Svédország csuk a XIX. században engedte át Finnországot Oroszországnak. A nyugati finnek a civilizáció igen magas fokát érték el, a világháború után pedig kivívták állami függetlenségüket. A keleti finnek és az ugorok, elvágva a nyugat felé vándorló finnektől, a turániak egy más csoportjához tartozó törzsekkel jutottak érintkezésbe: a törökökkel és tatárokkal, és részben el is tatárosodtak, legalább is nyelvük sok tatár szót vett át. így volt ez pl. a morvinoknál, a cseremiszeknél, a votyákoknál. A keleti finnek egy nagyobb telepe volt Nagybulgária a Volga mentén, amely 1238-ig állami életet é!t. amikor is egy másik turáni fajta, a mongolok feldúlták. Ezeknek a bolgároknak egy ága a Balkán-félszigetre vándorolt, ahol teljesen szlavizálódott. úgyhogy a mai Bulgáriának szinte már csak nevében maradt fenn a régi turáni faj és nyelvazonosság. Az ugor-törzsek őshazája azon a kiterjedt térségen volt, mely az alsó Oh s az Irtisz mindkét oldalán nyúlik el, s melyet északra a szamojédok földje, délre a tatárok földje, nyugaton az Uraihegység, keleten a Nádim, Agam és Vak folyók határolnak. Ezen határok között találhatók ma is az osztjákok és a vogulok, akiket együttes néven az orosz krónikák és más régi olvasmányok ugoroknak neveznek. Délre ezektől a törzsektől a történelem előtti időkben számos rokon törzs élt, melyek között a leghatalmasabb az onogur törzs volt: a magvarok. Ez a törzs is nyugflt felé vándorolt, és több állomás után megszállotta a Középduna medencéjét, mai hazáját, a Kárpátok övezte Magyarországot. A magyarok ez a szó azt jelenti, hogy a föld fiai — az ugor csoport legszámosabb és legjelentékenyebb ága. A magyarok mai hazáinkba érkezésük előtt a két turáni elemnek: az ugornak és a töröknek mintegy vcgvülékét képezték. Üj hazájukban részben turáni fajelemckkcl, bún és avar maradványokkal, kúnokkal, jászokkal, besenyőkkel, részben szláv és félszláv elemekkel, majd később számos más bevándorló fajjal keveredtek, úgyhogy kifejezetten turáni jellegüket részben elvesztették, turáni nyelvüket azonban mind a mai napig megőrizték. A magyar nyelv rokon a turáni népcsalád többi ágazatainak nyelvével, a finn, a szamojéd, a tunguz, a mongol, a török nyelvvel. A nyelvi rokonságról különösen két szócsoport tesz tanúságot, a testrészek, valamint a számok elnevezései. További jellemző vonásai mindezeknek a nyelveknek, hogy a szavak magánhangzóval vagy egy mássalhangzóval kezdődnek, de soha több mássalhangzóval, ami viszont gyakori eset az indoeurópai nyelvekben. A magánhangzóik harmóniájának turáni jellegzetessége, azaz a ragok magánhangzóinak a tőszó magánhangzóihoz való áthasonalása, szigorú következetességgel érvényesül a magyar, a finn és a török nyelvben egyaránt. Megjegyezni való. hogy úgy a magyar, mint a balti finn, valamint a lapp és a vogul nyelvekben a hangsúly mindig az első szótagon van. A finn-ugor és a török nyelvek rokonságának jellemző sajátossága a személyes birtokragoknak, mint végződéseknek használata. Noha a magyarok ezer évnél hosszabb ideje tartózkodnak Európában, nyelvük mindmáig megőrizte a lényeges turáni jellegzetességet. A turáni népcsalád altáji ágazatai: a szamojéd, tunguz, mongol és török népek. A törökök rokonsága az ugorokkal kétségtelen, a mongolokhoz azonban úgy nyelvileg, mint fizikailag közelebb állanak, mint az ugorokhoz. A húnokról kétes, hogy a török vagy a mongol fajhoz tartoztak-e? azonban az utóbbi a valószínűbb. A kínaiak a híres kínai falat annak idején a húnok pusztításai ellen építették védekezésül. Dsingis kán mongol inváziójában törökök is vettek részt, még pedig nagyobb számban, mint a mongolok maguk. A két •nagy mongol hódító — Dsingis kán és Timur Lenk — közül az utóbbi török eredetű volt. Halála után birodalma szétesett ugyan, annak egyrászét azonban fia, Mohamed, az ozmanli törököknek szerezte meg. Az ozmanli (ottomárí) törökök lakják a tulaidonképeni török birodalmat. Ez a törökség legkiválóbb ága, amely, habár nyelvben és szokásokban nem különbözik a többi törököktől, nagyobb szerepet játszott a történelemben, mint fajtájuk bármely más törzse. Alig van faj a világon, melynek annyi rombolásban, pusztításban és mészárlásban volna része, mint a törököknek. Az Izlam kardja is voltak. A török civilizáció különböző stádiumokon ment keresztül Először erős nerzsa befolyás érvényesült rajta, később az arab befolyás hatotta át, különösen a Korán révén, mind jobban és jobban a török nyelvet és szociális fejlődést. Majd, mihelyt gvökeret vertek Európában, a görög behatás érvényesült a győztes hódítókra. A desznotizmus azonban idővel az uralom elfajulására, elnyomásra és korrupcióra vezetett, végül is sikertelen háborúk után a hatalmas török birodalom elsorvadását idézte elő. A világháború után azonban az új törökség új nemzeti életre ébredt, szakított a vallás mindenhatóságával és az azzal egybekötött mozdulatlansággal és megalapította a modern Törökországot. (Befejező közlemény következik.) Krisch Fekete Nándor tetőfedő, javító és karbantartó vállalata Lakás és iroda: Budapest, XI., Szent Imre herceg útja 40|a Telefon: 258-228