Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 9. szám - Bulgária

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 szakban, mikor egész Anglia az inváziótól rettegett és Napóleon a politikai gúnyos propaganda középpontjába került. Az angol propaganda mindent elkövetett, hogy Napóleont mint törpét, vásári szörnyet, állatkerti attrakciót, ördögringatta pólyásbabát mutatva be, ébren tartsa az angolokban a háborús kedvet és ezzel együtt a Napóleon leverésében való hitet. A Northcliffe-propaganda, száz év múlva, ennek nyomába lépett. **ma*a Ez a művészet azonban ma már nemcsak az angolé, hanem minden öntudatos nemzeté. A propaganda fejlődésének abba a szakába>~-|> i lépett, mikor szinte nagy és szervezett, még pedig ^ Dlil államilag szervezett üzemmé változott. Noha mai napság az erdők fáit legjobban — papiros formájában — a propaganda fogyasztja, még sincs papiros szaga. Nem marad meg a múltnál, az események elbeszélésénél. Múltból jelenné, történelemből cselekvéssé változott és a rádión keresztül, mindenkit odavisz az események forrásához, a harchoz, a szenvedéshez, az ünnepséghez, a szerződéskötéshez, törvényhozáshoz, élethez, halálhoz. Ma minden cselekmény, minden történelem: mindenkié. A propaganda tette a ma történelmét igazi népszavazássá. A propagandának van egy korszaka, mikor ragyog és terjeng. Az a korszak ez, mikor közvetlen összeköttetésben látszik lenni a végzettel. Ilyenkor a propaganda csillagzata az uralkodó. De van egy másik korszaka is, melyet az elöregedés korszakának nevezhetünk. Ilyenkor a propaganda ismétlése, örökös jelenvalósága, zaja, csak olyan, mint a vízimalom megszokott zörgése a vízi molnár fülében: csendnek hallatszik. Megszoktuk, nem halljuk. Másik csalfa játéka a propagandának, hogy vonala visszatér önmagába és teljes valóságként mutatkozik az előtt is, aki kitalálta és világgá eresztette. Goethe boszorkányinasának esete ez, mikor a boszorkány inasa felöltöztette és csodák végzésére bíztatta a seprőt. Mikor pedig a seprő nagyon is készségesen engedelmeskedett, a boszorkányinas maga rémült meg tőle legjobban. Elfelejtvén a visszavarázsoló szót, a felgerjesztett rém fölött való parancsoló uralmát is elvesztette. Van azonban a propagandának olyan mestere is, akinek tekintélye túl éli ígéreteinek meghiúsulását. Híres esete ennek az, mikor Mohamed megígérte híveinek, hogy a hegyet, a sokaság szeme láttára, magához hívja, felmegy a tetejére s onnan imádkozik híveiért. A nép összegyűlt, Mohamed hívogatta a hegvet, de a hegy nem mozdult. Mohamed nem jött zavarba, hanem fölkiáltott: - Ha a hegy nem jön Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. A propagandának nem lehetne belső sikere sem, ha hite nem gyökereznék a nép szíve mélyén és nem lehet külső sikere sem, ha népe hitét nem tudja a világ közvéleménye előtt igazságosnak elfogadtatni. A propaganda a külpolitikát udvarok és kabinetek köréből kiragadva, a közvélemény akarata alá hdvezte. Marius. garia Irta: Rubletzky Géza A propagandának is szüksége van lélekjelenlétre s ha valamelyik Ígérete nem vahk valóra, szerencsés szólammal megmentheti magát Hiszen az ígéret tere a jövő és ez végtelen idot ad az igéret teljesítésére. Am nem törhetünk pálcát a propaganda fölött azért, mert igazságai nem történelmiek, hanem jövőbeliek. A propaganda a jovoert aj ovo megsejtésével harcol. Törekvése nepe erejének feszítése és népe igazának törvénnyé való szilardítása. Annyira benne élünk a töriénelmi események forgatagában, hogy a magyar újságolvasó közönség legnagyobb része a legeldugottabb falvak neveit is tudja, és a közelmúlt politikai eseményeit ismeri, de fogalma sincs a velünk baráti viszonyban álló nemzetek problémáiról, életéről, történelméről. Hézagpótlóként a lehető legrövidebb formában szándékozom megismertetni Bulgáriát. Epen ezért kell előre bocsátanom, hogy nincs szándékomban tudományos ismertetést adni, csupán a bulgár történelem nagy vonalait szeretném megismerteim a magyar közönséggel. A magyar törénetírás kezdetén igen sokat foglalkoznak a bulgárokkal, mert állandó harcban éltek őseink a mai barátainkkal. Bulgáriát 6/9-ben alapították és a VIII., IX., X. században komoly nagy balkáni hatalommá fejlődött, melynek egyik határát a Fekete-tenger, másikat az Adria-, harmadikat az Égei-tenger mosta. Félelmes ellenfele volt Bizáncnak és valamennyi hódítónak. Sorozatos háborúkat viselt a maga függetlenségéért és nagyhatalmi poziciójáért. A háborúknak ebben a sorozatában, melyet főleg a bizánciakkal viselt, elvérzett és 1018-ban a bizánciak hatalma alá került. Másfél évszázados rabság után lerázta a bizánci igát és új erőre kapva, megalakult a második bulgár királyság. Ez a második királyság talán még hatalmasabb volt, mint az első, viszont igaz, hogy a bizánciaknál jóval hatalmasabb ellenféllel kellett tartani a frontot. Ekkor kezdődött meg a törökök borzalmas dinamikájú fejlődése, amelyben Balkánnak minden nemzete elvérzett és elvérzett a magyarság is. Bulgária második királyságának az élete a török elleni harcokban folvt le. Nem bírhatta sokáig azt a borzalmas nyomást, amelyet a török dinamika jelentett, a törökök igája alá került és csak a bulgár nép nagv vitalitásának köszönheti, hogy 500 éves rabság "után újra föléledt az ország és a komoly, alkotó európai népek sorába belépett. A bulgár történelem politikai értelemben véve, 1396-ban megszűnt és a bulgár nép nemzeti harcait vallási téren folytatta tovább. A bulgár patriarchátus még a politikai vezetés elvesztése után majdnem négyszáz évig, 1767-ig élt és irányította a bulgár életet. Ez a szellemi irányítás is megszűnt a törökökkel cimboráló görög patriarchátus nyomására. Ekkor kezdődött a bulgár nép életének legkeservesebb szakasza. Politikailag a török, vallásilag a görög patriarchátus igáját nyögte. Iskoláikat bezárták és az éledő és harcoló