Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - László király öröksége

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA valósítani. Ebben az új Európában a megoldatlan politikai kérdések azonban állandóan veszélyez tetnék a gazdasági egységet. Különösen áll ez a dunavölgyi és általában a délkeleteurópai térségről, amelynek a jövőben fokozottabb ielentősége lesz. Tehát itt mindenképpen rendet kell teremteni, olyant, amely szilárd és tartós, amely tehát az érdekelt népek közötti igazságon alapszik. Magyar részről ilyen kibontakozás elé nem támasztanak akadályokat. Fel akarjuk tételezni, hogy mindenütt megértik a korszak uralkodó elvét, mindenütt tisztában vannak azokkal a kötelességekkel, amelyekkel kis és nagy nemzetek a iövő Európájának tartoznak. Ha ez így van, akkor meg foö születni az igazi dunavölgyi életközösség az érdekelt népek szabad megegyezésének eredményeképpen. De ha nem így volna, ha nem volna mindenki hajlandó a kor parancsoló elvének engedelmeskedni, akkor is meg kell születni a dunavölgyi életközösségnek, mert erre nemcsak az érdekelt népeknek, hanem, mint mondottuk, az úi Európának is szüksége van. Ebben az esetben legfeljebb az fog történni, hogy a döntő szót azok mondják ki, akik nagyobb történelmi felelősségtudattal bírnak, mint a — renitensek. Ez nersze szépséghibái a lesz a létesülő dunavölgyi életközösségnek, de még sem lesz akadálya annak, hogy a népek végre is megértsék egymást és véglegesen felszámolják azt az évtizedes ellentétet, amely eddig — minden egyéb kedvező feltétel ellenére — akadálya volt az annvira óhaitott, de soha meg nem valósult együttműködésnek. •••••HnaMmnanHnnnRanBni László király öröksége Születésének 900. évfordulója Az egyházalapító első nagy királyunk halála után a normális állami életet hosszú időre belső villongások bénították meg. A trónvillongások is egymást követik. Péter elismeri, Endre elutasítja a nyugati császárság fennhatóságát. Az haddá! jön az országra. Béla visszaveri a támadást. Salamont atyja a császár leányával jegyzi el, hogy részére a trónt biztosítsa. A béke helyreáll. De az idegen befolyást nem tűrő magvarság Gézát választja fejedelemmé. A béke ismét felborul. A. császári szövetségese Salamonnak ismét haddal jön az országra. Zűrzavar és pusztulás mindenfelé. Ebben a vészes korszakban s?ü!etett László. Endre 1047-ben tér vissza Oroszországból, hogy ősei trónját elfoglalja. 1047-ben hívja haza öccsét, Bélát messzi Lengyelországból, hogy a magyar hadsereget szervezze meg és vezesse a követelődző csázsár ellen. Bajvívó Bélának, korának egyik legnagyobb hadvezérének hét gyermeke volt. Az elsőnek ősmagyar (Géza), a másodiknak szláv (Wladislav = László) és a harmadiknak normann (Lambert) neve volt. A többi négy leány volt. Az alig kilenc éves László a Szent István által 1029-ben alapított bihari püspökségben telepedett le és ott élte le ifjúságát. 1079-ben Biharban, Váradon maga alapít püspökséget és úgy végrendelkezik, hogy halála után oda temessék. Európa legelőkelőbb származású fejedelme volt. Négy nagyszülője a magyar, orosz, lengyel Szent László és III. Béla királyok magyar birodalma. és szász (az akkori Európa legelőkelőbb) uralkodóknak volt leszármazottja. Felesége Adelhaid, Rudolf német császár leánya volt. Leánya Piroska (Irene) Joannes bizánci császár felesége lett. Nagy tekintélyét az összes európai uralkodók és a pápaság előtt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az első keresztes hadjárat vezérévé szemelték ki. Az ő uralkodása alatt avatták szentté István királyt, fiát, Imre szlavón herceget és Gellért csanádi püspököt. Ez legelső sorban László király nagy világi és egyházi tekintélyének volt köszönhető. Pedig az ország függetlenségét még a pápasággal szemben is keményen megvédelmezte. Sohasem ismerte a pápa fennhatóságát és mint apostoli király, önállóan intézkedett. Egyformán biztosította az ország függetlenségét nyugat, Heinrich császár felé és dél, a keletrómai császárság felé. Amint Szent István a magyar keresztény politikának, úgy Szent László a magyar függetlenségi politikának a megalapozója. László király legnagyobb jelentőségét azonban azon ténykedéseiben véljük felismerni, amelyek őt a nagymagyar birodalmi gondolat első és legklasszikusabb képviselőjévé teszik. Talán normann őseinek vére, akiktől sudár termetét és kiváló lovagi erényeit is örökölte, tette benne tudatossá azt a törekvést, amellyel kijáratot kívánt szerezni az országnak a tengerhez. A Dráva és Száva között elterülő Szlavóniát szorosabban az országhoz fűzte, majd sógorának, Zvinimir Demeter horvát fejedelemnek halálakor a Kulpa, Upa és Tengerpart között elterülő Horvátországot is az országhoz csatolta. Szlovénia már Szent István alatt Magyarország része volt (Emericus dux Sclavoniae). De a szabad kijárat a tengerhez csak László 1091. évi hadjárata után