Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 7. szám - A Kárpátok

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 A Kárpátok. Irta: Lukács György. A Kárpátok ezer éven keresztül voltak Magyarország birtokában és ezen ezer év alatt Magyarország a Kárpátoknál feltartóztatta mindazokat a pusztító veszedelmeket, melyek kelet felöl Nyugateurópát fenyegették. így tartóztatta fel a tatár, a török veszedelmeket. Amióta azonban Magyarország kezeiből kivették a Kárpátokat és azokat román kezekbe adták, a Kárpátok nemcsak hogy nem nyújtanak többé védelmet és biztonságot Nyugateurópának, hanem a Kárpátok új urai várnak állandóan védelmet a nyugattól. A Duna — az egyetlen európai folyam, mely nyugatról kelet felé folyik — kitűnően hajózható voltánál fogva a nyugat és kelet között való öszszeköttetés vizi útia. a Duna völgve pedif? a legpompásabb szárazföldi út gyanánt szolgálhat. A Dunának, mint a világközilekedés egyik fő ütőerének jelentősége még hatalmasabban megnövekedik, mihelyt a Rajna—Duna-csatorna egész hoszszában rendelkezésre áll. Mert így az Északi tenger a Fölközi tengerrel a kontinensen keresztül viziúton nagyszerű összeköttetésit nyer. A dolgok ily áldásában rendkívül fontos, kinek birtokában van a Duna és a Dunavölgye: Magyarországnak-e, tehát olyan országnak, amely a nyugathoz tartozik, mert életérdekei és létfeltételei azonosak a nvugat érdekeivel és létfeltételeivel, avagy egy olyan hatalmi csoportnak birtokában, amelynek szaparatisztikus önző céljai vannak. Egyszer már el volt zárva a Dunavölgye, mint világközilekedési út, a panizlámizmus idejében, amikor a törökök Közép- és Keleteurópában megvetették lábukat és Európa leigázásáról és világuralomról álmodoztak. Ez a veszély — hála érte elsősorban a magyar nemzet szívós elilenálló erejének — elmúlt. De Trianon folytán ugyanilven nagy veszedelem éledett újra. amennyiben Trianon a pánszláv irányzatú cseheknek és az erőtlen románságnak a Kárpátokat és a Kárpátok révén a Dunavölgvét kiszolgáltatta. Egyébként a Kárpátok nemcsak védelemre, hanem támadó műveletekre is kitűnően alkalmasak. A. világháborúban például Arz és Falkenheyn stratégiai egérfogó gyanánt használták fel a Kárpátokat azzal a három román hadsereggel szemben, amelyek a Kárpátok gerincén át KeletMagyarországba beférkőztek. A Kárpátok a nyugatnak kelettel szemben oly természetes erődítményét alkotják, melynek stratégiai jelentősége messze felülmúlja még a Maginot-vonal hadászati értékét is. Harckocsik, gáz- és légitámadás e'll'.en a Kárpátok sokkal jobban védenek, mint a Maginot-vonal. A Kárpátok a világháborúban Romániával szemben kiváló felvonulási támaszvonailnak bizonyultak. A Kárpátok hadászati értékét a világháború előtt nem ismerték fel elég határozottan. A világháborúban dőlt meg az az álláspont, hogy a magas hegységek csak mint átvonulási területek jöhetnek számba, mert a havasok igenis harcterületté váltak. Bebizonyult, hogy a hegyláncok geopolitikai és hadászati szempontból a legjelentősebb békesáncok és békebiztosító tényezők. A Kárpátokon túl kelet felé egész Kamcsatkáig, ami 10.000 kilométer távolság, nincs hegység. Annak a 150 milliónyi embernek, amely ezt a mérhetetlen síkságot lakja, nimcs alkalma, hogy alpin tapasztalatokat szerezhessen. Viszont a világháború idején a magyar-osztrák meg a német hadsereg alpin-ismereteik révén urai voltak a téli hegyvidéknek. Eképpen a téli Kárpátok valósággal szövetségeseivé ilettek a középeurópai hatalmaknak, míg a hegyekhez nem értő, alpin-ismereteket nélkülöző orosz csapatoknak végzetévé váltak. Nyugateurópa fő védőbástyájának, a Kárpátok vonalának a maga egészében vissza kell tehát jutnia Magyarországhoz, amelyhez tartozott és amelynek keretében hivatást teljesített ezer éven keresztül. Ha a Kárpátok bástyáia visszakerül, akkor semmi hadseregnek nem lehet többé reménye arra, hogy ennek a bástyának — ha az újból magyar kézbe kerül — arcvonadát át tudja törni. Ha a Kárpátoknak földrajzilag ideálisan egységes medencéje Magyarország birtokában újból egységes gazdasági és politikai területté is válik, Magyarország a nyugatnak továbbra is hűséges őre lesz minden veszéllyel szemben, mely keletről fenyeget. Amint egy évezred óta hűségben, bátorságban, szívósságban, vitézségben egyaránt megbízható őre volt a nyugati civilizációnak törökkel, tatárral és egyéb veszedelmekkel szemben, úgy lesz a jövőben is az európai civilizáció rettenthetetlen őrálló ja minden fenyegető veszedelemmel szemben. •• Ülésbe — Támlába — Matracba £P£»^ egybefont rugót Kapható minden'kárpitosnál Meinl Gyula Kávébehozatali r.t. Budapest, VII., István-út 23-25. TELEFON: 143-773.