Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 7. szám - Jogunk Erdélyhez - Földközi-tengeri politika

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Jogunk Erdélyhez Ezzel a címmel dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója tollából rendkívül érdekes és értékes könyvecske jelent meg. Az olvasó joggal kérdezheti, van-e szükség ilyen könyvre: kell-e indokolni, magyarázni, érvekkel alátámasztani azt az aksziómaszerű igazságot, hogy Magyarországnak Erdélyre vonatkozó joga elvitathatatlan?! Aki e munkát elolvassa, feltétlenül azt feleli, hogy ez a könyv mégis hiányt pótol s ma — amikor Erdély a magyarság legidőszerűbb sorskérdése — egyenesen nélkülözhetetlen. A meggyőződést ugyanis tudással kell vasból vert acéllá kovácsolni s az aksziómának tudományos súlyt, értéket kell adni. Fali Endre művét az teszi igen becsessé, hogy a kérdés tökéletes elméletét adja s a kézenfekvő igazságot dogmaszerű értékkel ruházza fel. E könyv Erdély történelmi fejlődését ismerteti pragmatikus erővel. Azt fejti ki az egymásbafonódó érvek sorozatának vaslpgikájával, hogy a Kárpátmedence geopolitika örökérvényű törvényei, a szétszakíthatatlan gazdasági összefüggésnek megváltozhatatlansága, a kultúra emberi értékei és a Kárpátok határolta elválaszthatatlan egység véderő jelentősége: Magyarországnak megdönthetetlen jogcímei Erdélyre. Ha valaki e kérdés adatait, előzményeit, összefüggéseit ily tökéletesen akarná megismerni: foliánsokat, egész könyvtárakat kellene összeolvasnia. A mű nagy érdeme hát, hogy e/ a? első, amely ily kis terjedelemben tökéletes, teljes és kimerítő egészét adja e problémának. A szerző végigvezeti az olvasót Erdély kialakulásán. Hogy a hunok után a magyarok alkottak itt először országot, a románok csak a XIII. század elején jelentek itt meg s e század végén még elfértek volna egy birtokon. Semmi jelentőségük sem volt a fejedelemség korában sem, de a negyvennyolcadiki vívmá nyok mégis éppen olyan szabadságot biztosítottak nekik, mint a magyaroknak. iMegdönthetetlen érvekkel s adatokkal cáfolja meg a dáko-román ködös elméletet s azt is beigazolja, hogy a havasföldi s moldvai oláh vajdaságokat is, mint a határőrvidéket a magvar királvok hívták életre. Románia pedig csak 1878-ban a török fennhatóság alól felszabadulva lép, mint önálló állam a történelem színterére. Ismerteti ezután Fali azokat a geopolitikai törvényszerűségeket, amelyek Erdélyt Magyarországhoz kapcsolják, a nemzetiségi megoszlást, a néprajzi összefüggést Magyarországgal, különös tekintettel a városok magyar fölényére. Igen értékes a Kárpátok védelmi jelentőségének méltatása: annak bebizonyítása, hogy a Kárpátok — a Dunamedence ter mészetes és legjobb védőbástyája — révén tudta Magyarország meggátolni, hogy a keleti imperialista törekvések Magyarország elözönlésével veszélyeztessék Xvugateurópát. A Kárpátok természetes erődítménye a Nyugatnak Kelettel szemben biztosabb stratégiai jelentőségű védelme bármily Maginot-vonalnál. Nagyfontosságú fejezetek: Magyarország szétszakíthatatlan gazdasági jelentőségének, a román uralom alá került kisebbségi életszínvonala mesterséges leszállításának, a kisebbségellenes agrárreformnak és telepítésnek, a kisebbségek gazdasági érvényesülése ellen tett intézkedéseknek ismertetése. Aki e kérdést tökéletesen és rövid idő alatt akarja megismerni, annak pótolhatatlan e pompás magyar nyelven, élvezetesen, olvasmányosan megírt magas színvonalú füzet, amelynek megállapításait kitűnő térképek teszik szemléltetővé. Földközi-tengeri politika. A Föld teremtésének céljáról tűnődvén, lehetetlen rá nem tévednünk arra a gondolatra, hogy Isten a Földet a Földközi tenger kedvéért teremtette. írás és hagyomány nem itt jelöli meg az egykori paradicsom helyét, de az ember — a paradicsom elvesztése után — itt találta meg második, földi paradicsomát. Ez a vidék volt az, ahová mindig és mindenkor vágyódott a Föld minden népe. Ez a föld, éppen azért, a leghevesebb harcok, és a legmélyebb béke, és a legmagasabb kultúra színhelye voilt. Itt ikeletkeztek kultúrák, vallások, bölcseletek, stílusok. Azt mondhatnók: itt született az ember. Itt született gondolkodása, vallása, írása, művészete. Ezen a színtéren akart szerepelni szelleme. Itt sétáltak bölcselői, jártak apostolai, itt emelkednek csodálatos emlékei. A Földközi tenger az egész emberiségnek „mare nostro"-ja. Mindnyájan részt kérünk belőle. Amelyik nép nem vágyott ide, az nem főszereplője a kultúrának, csupán mellékes, regionális szereplője, utánzója az emberiség elit-gárdájának. A Földközi tengeren vitt szerep vagy az odavágyódás mértéke valamely ország politikai és kulturális jelentőségének, más szóval: európai voltának. Oroszországot, például, nem szárazföldi terjeszkedése, sem roppant hatalma nem teszi európaivá, hanem azzá teszi régi, legjobban Nagy Péter cár állítólagos végrendeletében kifejezett áhítozása a Dardanellák után, vagyis a Földközi tengerre való szabad kijutás után való vágyakozása. Az első modern világutazó — talán az első modern ember — Odysseus, nem ment túl a Földközi tenger nyugati partján, visszafordult Herkules oszlopainál. S talán igaza is volt. Ez az „eddig és ne tovább" szimbolikusan megjelöli az ember szerepének fős^ínterét. Az igazi földközi-tengeri embernek tudnia kell, hogy a világ minden más része csupán függvénye, távoli tartozéka, haszonélvezője a Földközi tengernek s mindannak, amit ez a vidék teremtett. A Földközi tenger, bár a világtengerekhez viszonyítva, csak egy nagy, szinte egészen zárt tó, sohasem volt „helyi tenger". Az északiak, akiktől távol volt, épp úgy vágyódtak utána, mintha hazájuk lett volna s az európai politika — nagyjából — sohasem volt más, mint vágyódás a Földközi tenger felé. De érezte ezt a vágyat Afrika is a punoktói1 az arabokig és érezte ezt « törökség is, melynek európai nagyhatalommá lételének vágya a lepantói tengeri csatában törött meg, de még mindig európai hatalom maradt Ázsiába való visszavonulta óta Konstantinápoly és a Dardanellák birtokában. A Földközi tengeren való tényleges birtokláson kívül, ami a küzdelem esélyeitől függ, a Földközi tengerből való részesedés a földközitengeri kultúrában való részesedésből is eredhet. Minden ország, melynek kultúrája görög-rómaikeresztény alapon nyugszik: földközi-tengeri ország. A Földközi tenger vonzó- és varázsereje véghetetlen. Szinte magához tudja vonzani az egész Földet.