Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az erdélyi kérdés

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 las első idejében a bolgár birodalom terült el a magyar területektől délre a mai Szerbia és Havasalföld helyén, míg ennek helyét a bolgár birodalom bukása után a görög császárság foglalta el. A magyarok, mielőtt a Kárpátok medencéjét véglegesen elfoglalták volna, a Bug, Dnyeszter, Pruth és Szeret folyók vidékét (Etelköz = Folyamköz) lakták. Országuk itt egészen a Kárpátok hegyláncáig húzódott. A Pruth és Szeret környékén a honfoglalás után is rengeteg magyar néptöredék maradt (ezeknek utódai a moldvai csángók, illetve székelyek). Az itt lakó népek azonban rengeteget szenvedtek a rokon besenyők és kunok állandó rajtaütéseitől. A magyarokkal délen határos (a bolgárok helyébe lépő) Keletrómai (bizánci) császárság a XI. században állandóan Magyarország felé terelte a besenyők és kunok támadásait, ami Erdélynek súlyos károkat okozott. A magyar királyoknak több ízben kellett Erdély védelmére vonulniok és így keletkezett Szent László mondája is, mely a nagy királyt Erdély védőjévé, az ottani magyarság megmentőjévé tette. (Horváth Jenő dr. egyet, tanár előad.) Moldva azonban évszázadokig a magyar királyok fennhatósága alá tartozott. A Dnyeszter folyótól a Kárpátokig húzódó moldvai vajdaság (kormányzóság) fontosabb helyein kívül: jászvásár (Iasi), Kis-Jenő (Chisinau) és Fekete-Város (Cernauti) a helységnevek egész sorozata bizonyítja a magyar multat. A magyar, besenyő és kún eredetű lakosság nyelvében az évszázadok folyamán azonban nagyrészt elrománosodott. A mindúntalan Erdélybe törő keleti hordák Erdély lakosságát rendkívül kipusztították. Valószínűleg ennek következtében látta szívesen II. Géza 1141-ben (mintegy 800 évvel ezelőtt) a mai Hollandia területéről Szászországba menekült telepeseket. II. András 1224-ben kiadott kiváltságlevele szerint ezek a „szászok" a Cibin (Szeben) patak mentén telepedtek le és ott várost alapítottak. Ugyanolyan széleskörű kiváltságokkal bírtak, mint a székelyek. A patak mentén (neve kelta eredetű) épült városuk neve (Villa Cibiniensis — Cibinburc) után nevezték az egész Erdélyt. E névből eredt a német Siebenbürgen elnevezés. Szebent később a Barcaságra telepített német lovagok vezetője Salza Hermann után HermannStadt-nak nevezték németül, román neve: Sibin. A barcasági német lovagok 1225-ben összeütközésbe kerültek a magyar állami szuverenitással, amiért is a király fegyverrel űzte ki őket az országból.*) Erdélyben a székelyek az Árpádok idejében széleskörű önkormányzat mellett látták cl a határ védelmét, Erdély azonban szorosan az anyaországhoz tartozott. A hét szám ősi kabalisztikus szám a magyaroknál. Az árpádkori első címerben ezért van hét (piros-fehér) sáv, mely jelképezi a hét törzsnemzetséget, és hét oroszlán, melyjelké*) Erdély legrégibb lakói a székelyek, magyarok és szászok a századok folyamán többször szövetkeztek egymással a betörő ellenséggel szemben és kölcsönösen biztosították egymás jogait (az erdélyi unió). Lefkovits és Vándor Budapest,V.} Deák Fevenc-u. 1618. pezi a hét honfoglaló vezért. így alakul hét erdélyi vármegye: Doboka, Fehér, Hunyad, Kolos, Kuküllő, Szolnok, Torda és hét székely szék: Aranyos, Csík—Gyergyó—Háromszék, Háromszék (Kézdi, Orbai, Sepsi), Marosszék és Udvarhelyszék. A kúnok földje, a mai Havasalföldön szintén a magyar király fennhatósága alá tartozott. Arpádházi királyaink viselték is Cumaniae Rex címet. Idevaló kún eredetű családból származott Hunyadi János is, atyja is havasalföldi oláh kenéz (comes) volt, amely tisztséget a görög császárság sanyargató uralma alól a mai Bulgária területéről mind nagyobb számban betelepülő oláhok felett csaknem kizárólag a szervezéshez kitűnően értő és a magyar királyhoz hű kúnok töltötték be. A tudomány megállapítása szerint a románok a VII. század éveiben indultak el a mai Albánia területéről. A görögök pásztoroknak (vlachos) nevezték ezt a vándornépet és Vlachiának a vidéket, hol laktak. A különböző korokban ismert Vlachiák jelzik e pásztornép vándorlási irányát. Albánia, Hercegovina, Görögország, Thesszália, Macedónia, Bulgária és Havaselve*) az útvonal. A vlachok igen erős görög és bolgár-szláv hatás alatt állottak. A Havasalföldre a tatár és kún uralom gyengülése után jöttek nagyobb tömegekben és ott az egykori bolgár városok romjain alkottak városokat és ezért itteni városneveik legnagyobb része bolgár eredetű. A havasalföldi kúnok később nyelvben teljesen elrománosodtak. A bolgárok, akik elől a vlachok Havaselvére*) menekültek, maguk is félelmetes ellenfélre találtak a keletrómai császárságban, mely háborúra készül ellenük, de 1208-ban a bolgárok győznek, mire a vlachok tovább menekülnek Erdély felé. Itt az első okiratos emlékét annak, hogy Erdélyben (románul Ardeal) vlachok, oláhok (mai nevükön románok) lakják, 1210-ből találjuk. Ezen idő előtt tehát nem laktak románok Erdélyben. Meg kell itt jegyezni, hogy a Szörénység, Havasalföldnek az Olt folyótól nyugatra eső része Szörény-Várig (ma Turnu Severin) és Orsováig közvetlenül a magyar király fennhatósága alá tartozott még a Hunyadiak idejében is. Ezt a bánságot (kormányzóságot) 1247-ben a Johannitalovagoknak engedte át IV. Béla. A románok ettől az időtől kezdve mindig nagyobb és nagyobb tömegekben vándoroltak Erdélybe, amit megkönnyített az a körülmény is, hogy Havasalföld is a magyar államhoz tartozott cs az állam nyilván nem tett különbséget alattvalói között. Az Árpádház kihalásáig mindössze néhány okmányban történik róluk említés, ami szintén bizonyíték amellett, hogy bevándorlók és nem őslakók. Az Árpádház kihalása után új hatalom jelenik meg délen: a török. Halálos csapást mér a keletrómai császárságra és egymásután foglalja el a császárság balkáni területeit. A magyar kirá*) Havaselve v. Havaséi = a havason túli rész, ma Havasalföld. Kiváló minőségű külföldi és hazai szövetek nagy választékban-