Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Kárpátalja a magyar történelem keretében

MAGYAR KÜLPOLITIKA lyok, kiknek balkáni birtokállományát a töröknek észak felé való terjeszkedése közelről érintette, több háborút viseltek a török ellen. E háborúk alatt még nagyobb tömegekben szivárogtak be a románok Erdély területére, különösen megnőtt a bevándorlás, amikor a macsói és Szörényi kor­mányzóság és Havasalföld is a török kezére ju­tott.*) Az 1910. évi népszámláláskor Magyarország területén már 2,827.753, a történelmi Erdély terü­letén 1,472.000 lélek vallotta magát román anya­nyelvűnek. Ezek nagyrészben a bevándorolt vla­chok ivadékai, de igen sokra tehető azon besenyő, székely, kún és magyar néptöredékeknek a száma is, akik a folytonos háborúskodások, majd az osztrák gazdasági és politikai elnyomás következ­tében olvadtak bele a románságba. Az elmúlt századokban a románság Erdélyben ugyanis so­hasem jelentett politikai csoportot, kisebbséget, inkább gazdasági és társadalmi osztályt. Be kell vallani, Erdélyben a románság volt a legalacso­nyabb néposztály. Aki a más anyanyelvűek közül gazdaságilag és társadalmilag lesülyedt, az szinte menthetetlenül beolvadt, sajnos, nyelvében is a románságba. Hogy Erdély kérdése miként oldódik meg, az a politika, a nemzetközi politika terére tartozik. A fentiekből láthatjuk, hogy itten a maradandó békét csak úgy lehet biztosítani, ha az egész terü­let visszakerül Magyarországhoz, mellyel szerve­sen összefügg. Hogy milyen megoldás fog érvénye­sülni, azt azok az erőtényezők fogják megszabni, amelyek a kérdés felmerülése időpontjában hatni fognak. Hogy a magyarság érdekeinek melyik megoldás felel meg leginkább, az a fentiekből szinte magától adódik. Kalotha. ) A rnoháosi vész utáni önálló Erdély történetét, vala­mint a húszesztendős román uralom alatti viszonyait itt rész­letesen ismertetni feleslegesnek látszik, mert az úgyis eléggé ismeretes. Kárpátalja a magyar történelem keretében írta: Dr. Bauiiigartner Sándor. L Még 1399 augusztus havában az ukrán és ruszin kérdést jól ismerő Luké Myshuha így nyilatkozott: „Meg kell adni az igazat, Budapesten Kárpátalja autonómiáját sokkal becsületesebben, komolyab­ban és főleg türelmesebben kezelik, mint a hely­szinien, ahol vadul összefonódnak a különböző ér­dekek, ambíciók és karrierek.*' De viszont ugyan­ez az ukrán író azt is leszögezte, hogy: „A magyar közvélemény általában rosszul ismeri ki magát az ukrán ideológiában és semmiképpen sem tudja meghúzni a pontos határvonalat a ruszinizmus és ukránizmus reális veszélyei között." A ..budapesti körök becsületességéhez" sze­retne lapunk csatlakozni, amikor Kárpátalja kér désével tüzetesen foglalkozik s hozzá akar járulni „a magyar közvélemény rosszulértesültségének" kiigazításához. A „becsületesség," komolyság," ..türelem"" mindmegannyi magyar politikai erény és a jólértesültség képesek Kárpátaljának új ezer­éves keretet adni Szent István birodalmában s azt megtartani eme keretben mindkét nép javára. Nekünk nem szabad elfelednünk azt, amit a fennebb említett ukrán író megjegyez: „Kárpát­alja oly kicsiny ország, hogy nem játszik elhatá­rozó szerepet az egyetemes ukrán kérdés megol­dásában. Tehát azzal, hogy Kárpátalja megszűnt az ukránizmus Piemontja lenni s visszakerült az ezeréves anyaországhoz, az ukrán kérdés még nem került le a világpolitika napirendjéről. Az ukrán kérdés alanya a 45 milliós ukrán nép, áldozatkész rajongója a kétmillió amerikai ukrán kivándorlóit s harcosai azon emigránsok ezrei, akik addig nyu­galmat nem találnak, amíg népükhöz vissza nem kerülnek. Az ukrán problémát pedig mindazok ki­használják, akik tudják, hogy Oroszország az uk­rán kérdésen át sebezhető meg hatásosan és ki­zárólag. A 45 millió ukrán veszélyéről nagyon jól tudnak a Kreml-ben is s az ukrán mozgalom tá­mogatásának elejtése Németország részéről volt az egyik oka annak, hogy a két legengesztelhetet­lenebb ellenség egymással kiegyezzék. Maga Sta­lin jegyezte meg, hogy: „az ukrán nacionalizmus a legnagyobb veszedelem." Mily furcsán hangzik ez az új orosz imperialista ajkáról, akinek cári elődje pedig 1863-ban megjegyezte, hogy „az uk­rán nyelv soha sem létezett, nem is létezik és so­ha sem fog létezni." Az angolok ukrán szakértője Lord Lawton Lancelot szintén a legfontosabb problémák közé sorozza az ukrán kérdést: „.. .az ukrán kérdés egy új és félelmetes probléma lesz az angol birodalom számára." Ezt megértik az angolok és igyekeznek Londonba csoportosítani az ukrán vezetőket s egyes helyeken az ukrán mozgalom vezetésére központokat állítottak fel. Az olaszok a kommunista-ellenes akció egyik moz­gatóerejének az ukrán mozgalmat tették meg. Ezért mérhetetlenül fontos számunkra, hogy a ba­ráti Olaszország úgy kezelje az ukrán kér­dést, hogy az számunkra veszélyt ne jelentsen. Ne feledjük, hogy a dúsgazdag Ukrajnára hallatlan gazdag amerikai pénzkörök egyeztek már meg, akik az ukrán mozgalomra súlyos millió dolláro­kat áldoznak. Az ukrán mozgalmat tudományos intézmények, folyóiratok s komoly tudományos munkák támogatják alá. A kárpátaljai nép különállóságáról meggyőző­dött az amerikai ukránok kiküldötte is, aki Ung­váron tartózkodott, amikor a bécsi döntés azt Magyarországhoz visszacsatolta. Hogy a kérdése­ket tisztázzuk, lássuk I. az ukrán kérdést, II. ev­vel szemben a rutén nép különálló szláv népiessé­gét, III. mit kapott a ruténség ezer év folyamán a magyar államtól, IV. írni fogunk a magyar állam­nak azon alkotmányjogi, gazdasági, szociális és kulturális intézkedéseiről, amelyek bevezetésül szolgálnak azon végleges elintézéshez, amely alap­ját fogja képezni az új ezeréves boldog együtt­élésének. (Folytatjuk.) MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igaz­gatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom