Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / 12. szám - Apponyi Albert, a revízió harcosa 3. [r.]
4 MAGYAR KÜLPOLITIKA testvérnép lakik. A Magyarországgal testvériségben való élés mindig díszt, méltóságot és békét adott minden országnak. Országok, melyek szomszéd létükre, barátságtalan viszonyban élnek Magyarországgal, bűnt követnek el nemcsak saját népük lelki és testi békessége, hanem saját országuk történelmi feladata és civilizációja és az egész Európa ellen. Marius. Apponyi Albert, a revízió első harcosa Irta: Pongrácz Kálmán. III. Az összeomlás után ősi birtokukra, Éberhardra költözik, s elhatározza, hogy végleg szakít a politikával. De mikor a magyar ellenforradalom Bécsben szervezkedni kezd, csakhamar megjelenik ő is és amidőn a nemzet bizalma őt szemeli ki a béke-delegáció vezetőjének, gondolkozás nélkül hagyja ott cseh megszállás alá került birtokát és családját, hogy eleget tehessen a vele szemben megnyilvánult bizalomnak. Pedig szomorú és megalázó szerep vár Apponyira . .. Mikor a magyar küldöttség vonata 1919 január 7-én Párisba érkezik, a delegációt fogadó francia tiszt közli, hogy minden kézfogás mellőzésével az érintkezés és „üdvözlés csupán a teljesen idegenek között szokásos könnyed meghajlásra szorítkozhatok" s szálláshelyül a francia kormány Neuilly egy kis fogadóját, a Chateau de Madrid-ot jelölte ki, amelyet engedély nélkül elhagynia bárkinek is tilos. Ez az internáltságot jelentette s a barátságtalan fogadásnak már csak ebből a formájából is következtetni lehetett a bevégzett tények megfellebbezhetetlen végzésére. Hiába kéri a magvar küldöttség Clemeceaut, a Legfelsőbb Tanács elnökét, hogy a békefeltételek felett vita indulhasson meg, ez ridegen elutasítja a javaslatot, sőt méc meg Í9 fenyegeti a küldöttséget azzal, hogv ha nehézségeket akar okozni, akkor mondja meg nyíltan s ők majd eszerint fognak berendezkedni. „Ezzel első találkozásunk — írja Apponyi, — a Legfelsőbb Tanáccsal véget is ért. Számomra a történtek tulajdonképen nem hoztak csalódást, mert hiszen sohasem számítottam komolvan arra. hogy igazi szóbeli tárgyalásra nyerjünk engedélyt s ezt csupán lelkiismeretem megnyugtatására kértem." Most már csak az látszott fontosnak, hogy feltételeink előterjesztésének ..napja és órája engem a lehető legkedvezőbb szellemi diszpozicióban és idegállapotban találjon. Az ilyesmit nersze könnvebb elhatározni, mint megvalósítani . . . Istenhez fohászkodtam . . . mert a hallgatóság, amelvhez szólnom kellett, hozzá való viszonyom, valamint a helvzetem ezzel a övükké zettel szemben, amelvre pedig okvetlenül hatni akartam, annvira újszerű volt számomra, olyan nehézségekkel terhes, hogy eddigi tapasztalataimból még sem mertem egészen szilárd következtetéseket levonni.. . Igvekeztem azt a sok mindent, amit el kellett mondanom, lehetőleg rövid formába önteni, lehetőleg áttekinthető módon felépíteni: azonban sem francia, sem angol nvelvű írásbeli fogalmazványt nem készítettem; képtelen voltam magamra erőszakolni az íráshoz vagy diktáláshoz szükséges nvugalmat... Jól átgondoltam az alaphangot is, amelynek beszédemen végig kellett vonulnia: semmi érzelgősség, semmi hivatkozás a győzők nagylelkűségére — egyáltalán semmiféle érzelmi megnyilatkozás; csupán a tények száraz, ehetőleg világos feltárása: hadd hasson maga az ezekben rejlő páthosz." „Amikor a megjelölt órában — vallja be Apponyi, — a terembe léptem, mégis rám nehezedett a számomra egészen szokatlan helyzetnek súlya . . . A terem beosztása megfosztott attól a lehetőségtől, hogy a hallgatóságnak éppen azzal a részével, amelynél joggal tételezhettem fel kisebbfokú ellenséges előítéleteket — vagyis az angolokkal, japánokkal és olaszokkal — szembe nézhessek: csupán Clemenceauval és vezérkarával állottam szemtőlszembe, a hallgatóságnak ez a része pedig előadásom megkezdésekor nem tudta, vagy talán nem is akarta leplezni barátságosnak éppen nem mondható magatartását. Részben rosszakaratú, komor, részben gúnyosan mosolygó arcok meredtek felém; igazán nem lehettek kétségeim aziránt, hogy milyen fajta előítélettel fogják ezek szavaimat fogadni. Miután Clemenceau felszólított, kezdeném meg előadásomat, felálltam . . . Minden bevezetés nélkül azzal a kijelentéssel kezdtem bele szónoklatomba, hogy a velünk közölt békefeltételek számunkra teljesen elfogadhatatlanok és hogy ezt a fő rendelkezésekkel kapcsolatban is be fogom bizonyítani. Rögtön észrevettem — folytatja visszaemlékezéseit, — hogy ez a száraz, minden érzelgősséget kerülő hang hallgatóságomnak legalábbis általam megfigyelhető részére meglepetésként hatott és a hangulatot éppen nem befolyásolta kedvezőtlenül. Általában rögtön az a benyomásom támadt, hogy Clemenceau személye bőven kárpótol azért, amiért hallgatóságom túlnyomó többségével nem bírom a szemtől-szembe való kapcsolatot megteremteni: az ő arcáról ugyanis a szónoklatom nyomában járó legcsekélyebb hatást is kényelmesen leolvashattam Csakh amar eltűnt arcáról a gúnyos vonás, amelyet, dacára csaknem kínos udvariasságának, eleinte nem tudott elnyomni . . . Körülbelül már vagy tíz percig beszéltem, mikor Clemenceau félbeszakított azzal, hogv most majd az általam előadottakat angol fordításban fogják elmondani. Bár a félbeszakítás megfelelő pontnál történt, még sem volt ínyemre, mert megzavarta fejtegetéseim szerves felépítését Meg is mondtam, hogv ha nincs ez ellen az elnök úrnak kifogása, inkább magamra vállalnám az angol fordítást, mert jobb szeretném beszédemet franciául végig mondani s azután . . . előadásomat teljes egészében angol nyelven megismételni. Clemenceau viszont ebbe nem egyezett bele . . . Nem tehettem esvebet: bele kellett nyugodnom az elnök határozatába s kívánságának eleget kellett tennem... (s így) beszédem folyamán .. . vagy ötször a francia nyelv ritmusából át kellett térnem az angolra majd vissza a franciára, ami bizonv erősen fokozta azt LlSett"™ megterbelést' amelvet amúgy is viselnem Mialatt Magyarország etnikai sérelmeit ecseteltem, „Llovd George egy cédulát juttatott el Clemenceauhoz, amelyet ez utóbbi, bár látható kedvetlenséggel, de mégis igenlő fejbólintással... nyugtázott. Kíváncsi voltam mit jelent ez a közjáték, "ám csak e.oadásom befejezése után kaptam meg erre a