Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 11. szám - Az új Európa

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA szönhetik önálló nemzetekké és államokká való fejlődésüket. Magyarország ellenállása a törökkel szemben okozta a török dagály visszahúzódását és tette lehetővé a balkáni államok kifejlődését vagy helyreálltát. Nem tudták azt sem, hogy Nyugateurópa boldogabb államait is Magyarország mentette meg a török dúlástól és pusztítástól. A nyugati kultúra és civilizáció megtartása Magyarország elmúlhatatlan érdeme. A hármas hatalmi egyezmény elsősorban békemű és leszoktatja Magyarország kisebb szomszédait arról, hogy megszokott ellenséges és felsőséges attitűdjüket tovább is fenntartsák velünk szemben. Ez a békemű magában foglalja mindazon magasabb elveket, melyeket a Népszövetség megvalósítani nem tudott, nem is akart, csa'k hirdetett. Azoknak, akik a Népszövetséget megalkották és a kötelező békítő eljárásokat állították akadályul a háborúskodni szándékozók elé, nincs joguk kezüket csapkodni a hármas egyezmény pontjai és Magyarország csatlakozása miatt. x\z a kor és az a szellem, mely az államok szuverénitása fölé a Népszövetséget állította, nyomorba döntötte Európát, de különösen Magyarországot. A Népszövetség reviziós szakaszai soha életbe nem léptek. A Bécs—Belvederei politikának nem voltak reviziós szakaszai, mégis megcsinálta a revíziót. A hármas paktum és a hozzá csatlakozó szerződések a nemzetközi jog valódi fejlődését jelentik. Az állami szuverénitás olyan — alkalmi — felfogása, mely visszaborzad a szerződések kötésétől és minden — nöki nem tetsző — szerződést az állami szuverénitás elejtéseként hirdet, csak a tehetetlen, mozdulatlan, nemzetközi cselekvésre képtelen államot ismeri el szuverénnak. Mi azonban elvetjük a tehetetlen állami bálvány imádását. Mi élő, cselekvő nemzet vagyunk, élő, cselekvő állam keretében. Szuverénitásunk cselekvően akar hatni a kialakulandó új Európában. Mi Európa kultúrájáért éltünk és haltunk. Most is ezért akarunk élni és soha nem teszünk olyat, ami régi, hagyományos és vallásos buzgósággal őrzött hivatásunkkal ellentétben áll. Mi nem érezzük kicsinynek magunkat, hiába hasonlítanak ma össze némelyek Liechtensteinnal, vagy San Marinóval. Anélkül, hogy gúnyolódni akarnánk kisebb államokon és nemzeteken, — mert mi a legkisebb nép hivatását is elismerjük, — nem tudván még. Isten mily feladatot bízott rá, — mi a veszély és cselekvés pillanatában nem gondolunk a népszámlálás adataira. Legyünk bár mások szemében kicsinyek vagy nagyok, mi a tett órájában cselekszünk. Éppen ebben látjuk szuverénitásunk teljes és eleven voltát. Aki nagy politikát csinál, annak nemcsak kontinensekben, hanem évszázadokban is kell gondolkoznia. Annak a balkáni politikának, me'ly Magyarországot félretolja, meg kell buknia. Éppen Magyarország e szerepének lángeszű felismerése biztosítja egyúttal Magyarország további független állami és külpolitikai szerepét, mert az európai új rend hasznos és tevékeny tagja, csak szilárd büszkeségit öntudatos és független Magyarország lehet. Marius. Az új Európa írta: Török Árpád. Közvéleményünk az utolsó években erősen befelé tekintett, a nemzeti problématika belső kérdéseinek feltárására és lehetőség szerint való megoldására fektette a fősúlyt. Ez a befelé való orientálódás nem önmagáért való volt, hanem szerves kapcsolatban állott azzal a mélyebb megismeréssel, helyesebben megérzéssel, hogy a magyar nemzet belekerülhet olyan világpolitikai helyzetbe, amelyben csak akkor tudja megállani a helyét, ha belső erőkifejtése a csúcsfokot éri el. A szociális szemlélet, amelyet közvéleményünk erkölcsi és szellemi elitje magáévá tett, tulaj donképen a maximális erőkifejtéshez akarja az utat szabaddá tenni. Ezzel kétségtelenül bebizonyította, hogy az a politikai géniusz, amely a magyar történelem folyamán számtalanszor megnyilatkozott és amelyről a mai nemzedék is szívesen tart szónoklatot, most is él. Hogy milyen lesz az a helyzet, mikor fog 'bekövetkezni, azt világosan senki sem tudhatta, azt csak sejthettük és a világpolitika erőviszonyaiból következtethettük. Azóta lényegeset fordult a világtörténélem kereke és ma itten állunk egy teljesen új helyzet előtt. Igaz, aki annak idején pesszimisztikusan ítélte meg a várható változást, annak nem lett igaza. Az események Magyarországot lényegesen kedvezőbb helyzetbe juttatták, mint volt a trianoni korszakban. Az állami életnek, állami biztonságnak ma olyan feltételeivel rendelkezik, amelyék a trianoni időben szinte csak titkos reménységnek képezték a tárgyát. Ez a kedvező fordulat azonban senkiben se keltse azt a hitet, hogy most már nyugodtan átengedhetjük magunkat az élet örömeinek, hogy az ország boldogulásának érdekében nem kellene már nagyobb erőfeszítéseket tenni, hogy a nemzet politikai géniusza már végleg teljesítette feladatát. Előttünk egy új Európa áll. Amit eddig hallottunk róla, az főleg gazdasági természetű. Célja az európai népek gazdasági boldogulását előmozdítani. Ezért szükségszerűen a fokozottabb szervezettség jegyében fog állani. Európa népeit azonban nem lehet gazdaságilag eredményesen megszervezni anélkül, hogy az egyes államok belső gazdasági politikájukban is ne alkalmazkodjanak az egységes irányelvhez. Sőt, még tovább mehetünk és azt állíthatjuk, hogy nemcsak az egyes nemzetgazdaságok válnak az európai gazdasági életnek függvényévé, de a nemzetgazdaságok bizonyos elemei is közvetlenül fognak az európai gazdasági életbe integrálódni. Mindenféle gazdaságpolitikával szoros kapcsolatban áll a közlekedéspolitika. Az állam közlekedéspolitikáját tehát ugyancsak alá kell majd rendelni az európai gazdasági érdekeknek. Államok feletti gazdasági politikát nem lehet folytatni anélkül, hogy egyben mindaz, ami a politika fogalma alá tartozik, ne alkalmazkodjék a maga részéről is az államokfeletti szempontokhoz. Áll ez elsősorban a külpolitikáról. Valamikor Bismarck kifogásolta, hogy a magyar képviselőház megnyilatkozásaiban nincsen mindig tekintettel a hármas szövetség érdekeire. Ez akkoriban bizonyára ellentmondásra talált a magvar közvéleményben, annyi igazság ebben a kritikában talán mégis volt, hogy a választott külpolitikai irányra az állami élet összes