Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 3. szám - Az 1918-as fegyverszünet. Befejező közlemény

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA meg annak létezését az a nyilatkozat sem, amelyet Supka Géza 1924-ben magától Franchet d'Espércy tábornoktól kapott és amelyet Batthyány Tivadar gróf emlékirataiban szintén leközölt. A forradalmi kormány felelőssége tehát nem vitatható el abban, hogy a fegyverszüneti szerződés fogalmát nem ismerte. Bartha hadügyminiszter a Tisza-bűnperben a bíróság előtt azt a kijelentést tette, hogy a budapesti ententemisszió vezetője, Vyx francia alezredes 1918 december 4-én azt mondotta, hogy a külügyeket irányító Diner-Dénes József nem tud különbséget tenni a fegyverszünet és a megszállás között. Bármint álljon a dolog, nem vitatható el a felelősség abban a tekintetben, hogy ezen fogalomzavar mögött a francia-cseh orientáció került hatalomra és hogy négy francia tábornok — Franchet d'Espérey, tíerthelot, Peüé, Hénnosque — állott azon cseh, szerb és román kormánycsapatok mögött, melyek Magyarország azon területeit szakították el, melyeket azután a cseh, szerb és román kormányok államaikba kebeleztek. Legalább Tardieu André idézett könyvében a fenti területek átutalását Franciaország hathatós támogatásának tulajdonította. Hogy itt két különböző áramlatról és irányzatról volt szó, az kiderül azokból a közlésekből, miszerint Franchet d'Espérey tábornokot Versaillesből oda utasították, hogy minden politikai tárgyalástól vagy megállapodástól tartózkodjék. Viszont az a tény, hogy ő a megszállási területből HorvátSzlavonországot kirekesztette, azt mutatta, hogy ez a szerbeknek tett engedmény volt és nem az, amivel Crabites angol publicista csehbarát munkája vádolta, hogy Horvát-Szlavonországot Csehszlovákiával tévesztette volna össze. Crabites ezzel a megállapítással azt kívánta kimutatni*, hogy a belgrádi szerződéssel megindított osztozkodásból a csehek tévedés folytán maradtak ki. Ha ez a belgrádi megállapodás a fent ismertetett fogalomzavar folytán vált osztozkodási szerződéssé, akkor a forradalmi kormányt valóban súlyos felelősség terhelte. így vélte azt Bartha hadügyminiszter is, aki Kelemen Lajosnak a szegedi kormány működéséről írt munkája szerint hivatala átvételekor Linder íróasztalában találta meg a páduai fegyverszüneti szerződést — azzal a megjegyzéssel, hogy azt a minisztertanácsban bemutatták. A kormány tehát igen jól ismerte azt a szerződést. amely helyett egy másikat kötött. Ennek a másiknak az érdekében történt az, hogy azt a nyomdát, melyben a Nyékhegyi ezredestől hazahozott példányról a páduai szerződést kiszedték, 1918. december folyamán ismeretlen emberek feldúlták és a szedést elpusztították. A kormánynak tehát nem állott érdekében az, hogy az igazi, egyetlen és egyedül érvényes fegyverszüneti szerződés szövege általánosan ismertté legyen, bár tudatában kellett lennie annak, hogy ez által azt meg nem történtté tenni alig lehet. Még különösebb azonban az, hogy annak példányaiból az amerikai kormány sem kapott, annak határozatait az amerikai kormány előtt eltitkolták. Mikor Wilson elnök politikai tanácsadója, House ezredes, egy példányt kért belőle az amerikai békedelegációtól, Miller Hunter Dávid a delegáció nevében közölte, hogy abból egyet sem kaptak. Amikor erre 1918. december 17-én megsürgették, akkor is csak egy másolatot sikerült szerezniük. Ennek okát az amerikai békedelegáció abban vélte megtalálni, hogy az 1918. november 27-én az amerikai kormánynak átnyújtott francia emlékirat szerint Ausztria-Magyarország megszűnt, tehát a vele megkötött fegyverszüneti szerződés is tárgytalanná lett. Ennek ellenére a párizsi békekonferencia nem egy ízben foglalkozott a páduai fegyverszüneti szerződéssel. Mi több, Benes azt is elmondja emlékirataiban, hogy Pichon francia külügyminiszter figyelmeztette őt, miszerint a belgrádi egyezmény határozatai nem mondhatnak ellen a páduai szerződés cikkelyeinek: „ce document, qui ne sauroit avoiv que la valeuv d'un accord avec l'autorité locale de fait mais non de droit, et dans aucun cas contradire les termes de l'armistice du 3 novembre." Orlando miniszterelnök 1919. február 13-án követelte a páduai szerződés elővételét és AusztriaMagyarország békefeltételeinek ezen az alapon való öszeállítását, de a békekonferencia hatalmai csak Németországra vonatkozólag tették meg ezt, a páduai szerződés fölött hallgatagon elsimultak. Mikor 1919. nyarán a román békedelegációt figyelmeztették, hogy előnyomulása beleütközik a páduai fegyverszüneti szerződés cikkelyeibe, Bratianu miniszterelnök csodálkozva jegyezte meg, hogy még létezőnek tekintik azt a szerződést, amelyen mindenki túltette magát. Lefkovits és Vándor Budapest, V., Deák Ferenc-u. 16-18. ® (Adria-palota)^ Kiváló minőségű magyar gyártmánya szövetek, valamint mvettiefti angol mxövet különlegességek nagy választikban