Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 3. szám - Külügyi képzés és a közgazdaságtudományi kar

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Külügyi képzés és a közgazdaságtudományi kar Külügyi szolgálatra jelenleg kétféle főiskolai végzettség képesít: valamely tudományegyetem jogtudor! vagy államtudori oklevele, vagy a vonatkozó szakosztály elvégzése után a közgazdaságtudományi tudori oklevél. Tekintve, hogy az utóbb említett kar és szakosztály lassan húsz éves múltra tekint vissza, s ez idő alatt a mai magyar közélet nem egy kiváló férfiának nyújtott egyetemi képzettséget, nem látszik érdektelennek, ha behatóbban megnézzük ez Universitas-nak a diplomáciai hivatásban elfoglalt szerepkörét. Amióta a szellemi élet szoros munkamegosztása az egyes hivatásoknak külön-külön iskoláztatásáról főiskolák, tanfolyamok stb. keretében gondoskodott, a külügyi képzés sokat vitatott kérdésünkké vált. A mult században önálló magyar külszolgálati főiskola felállítását sürgető, nem egyszer elhangzott kívánság inkább a duális államberendezkedés, a háború után viszont a csonka ország egyedül függetlenségével vigasztaló, de ránk kötelességeket is hárító szerényebb keretében főleg anyagi erők hiányában nem juthatott megvalósulásra. Pedig, hogy mennyire fontos lett volna a magyar politikát az ország oly biztosnak látszó falai közül kiemelni, legjobban mutatja az, hogy — habár később törvényileg az 1867 : XII. tc.-el a külügyek vitele is a közös ügyek körébe soroltatott — a diplomáciában ragyogó magyar nevek nem kis száma a „császárváros" fényéből merítette sikerét. Ami egyértelmű volt azzal, hogy a magyar sors szekere, akár beleragadt az Alföld sarába, akár nem, az ország határain túl nem jutott, s midőn döntésre került a sor, Európa térképének sok megoldatlan, s a békeszerződés által is megoldatlannak hagyott kérdése mellett a magyar, helyesebben a Kárpátok medencéjének már a természettől fogva is megoldott kérdését senki nem ismerte. S ez egy ország tragédiáját jelentette, amely egyoldalú „rendezéssel" esik össze a Közgazdaságtudományi Kar életrehivása. Annak negyedik szakaként létesített konzuli és külképviseleti szakosztálynak a törvényt megelőző rendelet szövegezése szerint célja „a külkereskedelmi és nemzetközi képviseletre széles közgazdasági alapon előkészteni". A közigazgatási osztály tantárgyain felül nemzetközi vonatkozású tárgyakat hallgató szak támogatására bevonták a Keleti Intézetet is. Igen sajnálatos azonban az, hogy a nemzetközi jogi és politikai tanszéket fel nem állították, s 1926-ban a külön külképviseleti tanfolyam is megszűnt. Viszont a József Nádor Műszaki és Gazdaságtu' dományi Egyetem ez ötödik Karának mai szervezet jbe.n É egy oly közigazgatási szakosztály foglal helyet, amely • hivatva van nemcsak közigazgatási szakférfiakat képezni, hanem tantárgyai összeállítása folytán a külügyi szolgálatra is előkészíteni. S erre kétségkívül alkalmas, egyrészt azon feltétel folytán, mely szerint minden, s így elsősorban a külállamok viszonyában szolgáló közalkalmazottnak a hazai viszonyok ismerete elsőrangú fontosságú1) , másrészt oly nemzetközi vonatkozású ismereteket2) is nyújt, melyek kiváltkép diplomaták előképzésére bírnak jelentőséggel. Amihez mind hozzáadhatjuk azt, hogy a diplomáciához hivatást érzők, hogy a szolgálat magas követelményeinek, így a felvételi vizsga feltételeinek3) is megfeleljenek, egyéni úton tanulmányaikat mindenkép továbbfejlesztik és kiegészítik. Elég, ha itt csak a Magyar Külügyi Társaság Külügyi Szemináriuma rövidesen 20 éves eredményes munkásságára s Ifjúsági Csoportjának a külföld meghivásaiban is kifejezésre jutó magasszinvonalú munkásságára utalunk. A francia és német nyelv abszolút tudásának feltétele is fokozott egyéni munkát követel. A fentebb említett szakosztálynak ekép a közigazgatási osztállyal való egyesítése szerencsés kompromisszumot jelent az adott eszközökkel, s indokát abban is találja, hogy a külügyminisztérium évi felvételi keresete az öt diplomatajelöltet nem szokta meghaladni. E részben azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy -külügyi vonatkozású képzésre nemcsak szorosan véve a külszolgálat alkalmazottai, hanem minden minisztérium, s más hivatalok és igen sok szabad pálya ily munkakörben dolgozó férfiai számára is szükség van. Ez a tény tehát egy különálló osztály létesítését mindenképpen indokolja, annak a Közgazdaságtudományi Karba való betagolása pedig a konzuli és külügyi hivatás, melyek között nálunk külömbség téve nincs, gazdasági vonatkozásaiban találja alapját. Nehéz is lenne megmondani, hogy a gazdasági avagy a politikai érdekösszeköttetések áthatóbbak-e a mai államközi életben, bizonyos az, hogy az elsőben a politikumot, s az utóbbiban a gazdasági érdeket is bennfoglaltnak tekinthetjük. Áll ez ránk is, s helyünk folytán különös erővel, mert egy államot, s így Magyarországot sem lehet úgy elképzelni, ahogy az önmagában van, hanem csak úgy, amint másokkal együtt létezik. Orkonyi Attila. *) Ez osztály hallgatott tantárgyai felölelik a jogtudományok különböző ágainak ismeretén kívül a mezőgazdasági termelést, annak üzemtanát, állattenyésztéstant, gazdasági földrajzot, elméleti és gyakorlati gazdasági stúdiumokat, mint vám-, valuta-, hitel-, ipar-, közlekedési-, szociálpolitikát stb. 2) A legújabb kor politikai története, nemzetközi jog, politikai földrajz, 1937-ig külpolitika is: 1939-től nemzetközi jogfejlődés a világháború után, azonkívül nyugati, keleti, s előírtan nemzetiségi nyelvek. 3) Az egy éves külügvi fogalmazói próbaszolgálatot felvételi vizsga előzi meg, s külügyi fogalmazói vizsga követi. Mindkettőnek írásbeli és s/óbeli részei felölelik a külpolitikai, jogi, s gazdasági stúdiumokat, magyar, azonkívül franeia, német, s angol nyelveken. L. bővebben a 6.430/1931. M. E. rendeletet. Országunk határain túl is híressé váltak a „Gödör tulajdonosa által feltalált és készített szálkanélküli ponty különlegességek Papp József Kispest, Üllői út 153. Telefon: 147-150 (Villamos megálló) **** ************ * ******* * *